Bronzos beszéd

„Életünk eseménye volt”‒ vélekedik határozottan a szombathelyi ifjúsági vízilabda-világbajnokságról a magyar válogatott kiválósága Bóbis Botond. A gárda bronzérmesként zárta a világ legjobbjait felvonultató tornát, a játékosok pedig gazdag élményekkel és mély érzésekkel hagyták el a vasi fővárost. A bronzmérkőzés legjobbjának választott Bóbis mellett a vb-n remekül teljesítő hálóőr Grieszbacher Márk osztotta meg tapasztalatait honlapunkkal.

Sztrik Martin ‒ utanpotlassport.hu Bóbis Botond és Grieszbacher Márk. Két játékos, aki teljesítményével kiemelkedett a szombathelyi ifjúsági vízilabda-világbajnokság mezőnyéből. Bóbis amellett, hogy a szerbek ellen megnyert bronzmérkőzés legjobbja volt, a magyar válogatott legtöbb gólját szerezte a tornán. A KSI SE kiválóságát kérdeztük a diadal után.  ‒ Épphogy lemaradtatok a döntőről, hiszen a legjobb négy között óriási csatában egy góllal kaptatok ki a spanyoloktól. Milyen volt a vereség utáni este?

‒ Természetesen mindenki csalódott volt, mivel nyerni jöttünk ide. Négy éve erre a tornára készültünk, és ez a vereség nagy törést okozott bennünk. Nehéz volt összekapnunk a brigádot, de összeült a csapat, kibeszéltük magunkból a szomorú ‒  érzéseket, és megpróbáltunk felállni. Sikerült! ‒ Másnap újból erőtől duzzadva ugrottatok vízbe? ‒  Igen, csak a győzelem volt elfogadható a bronzmeccsen. Nemcsak magunk miatt, hanem a remek közönség miatt is, akiknek szerettünk volna visszaadni valamit abból, amit mi kaptunk tőlük a kilenc nap alatt, fantasztikus volt. Nélkülük nem sikerült volna. ‒ Mennyit adott neked az említett kilenc nap? ‒ Rengeteget. Életem eseménye volt, de nemcsak nekem, hanem mindannyiunknak. Nagy lehetőséget szalasztottunk el az elődöntőben, de kárpótlás ez a bronzérem. Katartikus érzés, hogy a csapat utoljára volt így együtt, emiatt is kellett ez a siker a végére. Méltó befejezést szerettünk volna magunkért, az edzőinkért és ezért a négy évért, amit együtt dolgoztunk. Nagyon örülünk a győzelemnek.

Bóbis mellett Grieszbacher Márk nevét is megjegyzik bizonyára az ellenfelek, ugyanis a 18 éves hálóőr kiváló teljesítménnyel rukkolt elő a világbajnokságon. Az Egyesült Államok ellen a büntetőpárbajban egy ötméterest kivédett, így nem is meglepő, hogy a mérkőzés legjobbjának járó díjat is ő kapta. Csakúgy, mint a következő, Montenegró elleni negyeddöntőben, amelyen esélyt sem hagyva az ellenfélnek, tizenhárom lövésből tizet hárított.

  ‒ Szerinted mennyire állt össze a csapat a végére? ‒ Úgy vélem,  most forrtunk igazán csak össze, az elődöntő alatt, és után volt igazán érzékelhető, hogy már nemcsak csapattársak, hanem barátok is vagyunk. Sajnos, a spanyolok ellen nem jött ki a lépés, de együtt felálltunk, küzdöttünk, és elhoztuk a bronzot, aminek természetesen mindenki nagyon örül. ‒ Mit éreztél a győztes bronzmeccs után? ‒ Leírhatatlan, hiszen sikerült elérnünk egy újabb harmadik helyet világversenyen, ráadásul hazai közönség előtt, akik elképesztőek voltak az elmúlt napokban. Nagyon sokat jelent nekem ez a torna. Biztos vagyok benne, hogy idősebb koromban is emlékezni fogok minden egyes percére. További korosztályos híreink VÍZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.