Bolgár bukfenc

Nem túl gyakori, hogy valaki fiatalon váratlanul és végleg felhagy a versenysporttal, különösen, ha már nemzetközileg is magasan jegyzett sportolóról van szó. Súlyos sérülés, betegség persze közbeszólhat, Dajana Dimitrovánál azonban más a helyzet. Az alig 18 éves bolgár hölgy azért fejezi be – rögzítsük máris: nem önszántából – a versenyszerű súlyemelést, mert újból megbukott tiltott szer használatával, s az ismételt doppingolásért most decemberben örökre eltiltották.

Jancsó Kornél    utanpotlassport.hu        Életre szólóan leparancsolták a súlyemelők versenypódiumáról a bolgár Dajana Dimitrovát, miután az ifjúsági Európa-bajnokról kiderült, hogy meg nem engedett segítséghez folyamodott. Pechjére kimutatták, hogy vizelethajtót vett igénybe, s bár edzője szerint védence csupán fogyasztási céllal szedte a Furosemidet, mert be akart férni a 48 kilogrammosok súlycsoportjába, a bolgár sportági szövetség nem volt elnéző-megbocsátó kedvében, s a szófiai bejelentés szerint Dimitrovát örökre eltiltották, trénerét, Bozsidar Bozsilovot pedig négy esztendőre száműzték a sportágból.

Persze a szövetség részben előre menekült, tudniillik aligha volt más választása, mint a rigorózus büntetés kiszabása. Egyfelől azért, mert Dimitrova immár másodszor bukott meg doppinggal (2017 tavaszán, a thaiföldi ifi vb előtt vesztett rajta a Furosemiddel, de akkor még megúszta hat hónapos eltiltással). Másfelől pedig azért, mert a bolgár szövetség esetében (is) kérdéses a jövő a sportági világszövetség, az Aján Tamás elnökölte IWF tovább szigorodó doppingellenes politikája miatt. Az IWF a tiszta emelők védelme érdekében szinte példátlanul gyakori, versenyen kívüli és belüli ellenőrzést, átfogó kontrollt és szigorú büntetési tételeket vezetett be, s ha netán túl sok pozitív esetet szolgáltat egy tagország, magát a nemzeti szövetséget is „parkolópályára” teszi, nemcsak a közvetlen vétkeseket. Példának okáért most novemberben, a türkmenisztáni világbajnokságon egyévi kényszerszünet után, a korábbi nagyszámú doppingesetért rá kirótt büntetés lejártával, indulhatott újra a súlyemelésben amúgy zömmel élenjáró kilenc ország. Ami azt illeti, Bulgária már jócskán a „kilencek” előtt felkerült – ráadásul nem is egyszer  – az IWF, egyszersmind a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „feketelistájára”. A jó memóriájúak emlékezhetnek rá, hogy – és korábbra már ne is menjünk vissza - a 2000-es sydneyi olimpián három bolgár súlyemelőt fosztottak meg aranyérmétől doppingolás miatt. 2008 nyarán, nem sokkal a pekingi olimpia előtt tizenegy (!) bolgár bukott meg a vizsgálaton, így végül nem indult egyetlen súlyemelőjük sem a játékokon. 2015-ben jött az „ismétlés”: ismét egy futballcsapatnyi bolgár emelőt – köztük három Európa-bajnokot  – lepleztek le a doppingellenőrök, minek nyomán a balkáni ország sportági szövetsége visszaléptette csapatát a küszöbön álló tbiliszi kontinensviadaltól. Mindegyiküktől a válogatott edzőtáborában vettek mintát, s a tesztelés az anabolikus szteroidok közé tartozó sztanozolol használatát mutatta ki náluk. Az ügy lezárása rémesen sokáig tartott, a bolgár szövetség újra és újra fellebbezett, leginkább amiatt berzenkedve, hogy az IWF félmillió dolláros pénzbüntetést is kirótt rá. Végül annyit ért el a hosszadalmas pereskedéssel, hogy ötszázezer helyett „csak” 250 ezer dollárt kellett befizetnie az IWF kasszájába, miután a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) a rétestésztaként nyúló jogi vitát 2017 végén azzal zárta le, hogy felére csökkentette a bolgárokra kiszabott bírságot. A bolgár súlyemelők közben nem vehettek részt a riói nyári játékokon, idén nyártól viszont már indulhattak a nemzetközi viadalokon, így a múlt havi vb-n is. Ám Dimitrova és a hozzá hasonló „bűnbe esők” – és rajta is vesztők  –  akár újfent a persona non grata státusába taszíthatják vissza a bolgár szövetséget. Megtörténhet az is, hogy visszaesőként a 2020-as tokiói olimpiára sem küldhet majd súlyemelőt...