Nagy célok

Az Magyar Villamos Művek Sportegyesület októberben megválasztott elnöke, Fluck Benedek, az MVM-NKM összevont HR-vezérigazgató-helyettese legfőbb célja az egyesület által szervezett sportélet felélénkítése és a taglétszám növelése.

UP-info Az MVM Sportegyesület nemrégiben megválasztott elnöke, Fluck Benedek nyilatkozott a hunsail.hu-nak a terveiről. A sportélet élénkítése és a létszámbővítés mellett célkitűzésként jelölte meg, hogy a vitorlás utánpótlásból kiöregedett versenyzőket is a sportágon belül tartsák, mert „nem mindenkiből lesz olimpikon, de nemzetközi szinten is nagyon jó vitorlázó könnyen lehet, az erős mezőnyökre pedig nagy szükség van”– olvasható a Magyar Vitorlás Szövetség oldalán.

–     Milyen tervekkel vág neki elnöksége első öt évének? –     Mivel a sportegyesületet annak idején abból a célból alapították, hogy ezen keresztül legyen lehetőség támogatni az MVM-csoport munkavállalói és az ő családtagjaik szabadidős sporttevékenységét, elsődleges cél a különböző szakosztályok, sportágak lehetőségeinek kiaknázása: edzéslehetőség és sportrendezvényeken történő részvétel biztosítása. Az egyesületnek jelenleg tíz sportágat lefedő, kisebb-nagyobb létszámmal működő szakosztálya van. Célunk, hogy minél több munkavállalónak tudjunk olyan jóléti lehetőségeket nyújtani, amelyek nem csak az egészségmegőrzést és a rekreációt célozzák meg, hanem elősegítik a munkahelyi közösségek kialakulását, erősödését is. Ami a vitorlásszakosztályt illeti, valamivel árnyaltabb a helyzet: itt mindenképpen tovább visszük a meglévő, nagyon jól működő versenysportot és utánpótlás-nevelést is, elsősorban az Optimist és a Laser osztályokban. Minimumprogramként a most ifjúsági osztályokban versenyző fiatalokat fogjuk tovább támogatni, de jobb lenne, ha a lehetőségeinkhez mérten a tavalyinál is több fiatal versenyezne nálunk. Jelenleg mintegy száz tagja van az MVM vitorlásszakosztályának, közülük húsz egynéhány az ifjúsági korú versenyző. Mivel az MVM SE klasszikus sportegyesület, ahol sok a szabadidős sportoló, sőt több külsős tagunk is van, és a vállalatcsoport tovább bővült, szerencsére van honnan verbuválni. –     Annál nagyobb motiváló erő nem is kell ehhez, mint a Tokióban már másodszor olimpikon Érdi Mári jelenléte a klubban. –     Így van. Bár Mári kevés időt tölt itthon, a fiatal versenyzők számára valóságos ikon. Szakmailag felbecsülhetetlen az a tudás, amit eddigi karrierje során felhalmozott és amennyire módjában áll, át is adja a fiataloknak. –     Csak egyszemélyes utánpótlásosztályokban gondolkodnak? –     Alapvetően igen. Jelenleg ezekhez áll rendelkezésre az infrastruktúra, a hajópark, ezekhez vannak kiváló edzőink és ezek népszerűbbek is a fiatalok körében. Jobban elérhetőek a versenyek, erősebbek és nagyobbak a mezőnyök itthon is, nem kell feltétlenül külföldre utazni ahhoz, hogy keményebb ellenfelek ellen versenyezzenek. –     Mit tudnak kínálni azoknak a versenyzőknek, akik kiöregednek az ifjúsági osztályokból, de nem hagynák abba teljesen a vitorlázást? –     Az utánpótláskorból kiöregedők (tizennyolc év feletti versenyzők) szerintem “piaci rést” alkotnak: velük ma Magyarországon sehol sem foglalkoznak igazán, „elengedik a kezüket”. Én továbbra is a sportág környékén akarom tartani őket, megtalálni a helyüket, hogy hol tudnak később tanulmányok vagy munka mellett tovább vitorlázni. Erre a leginkább célszerűnek a jó mezőnyöket felvonultató, sportos nagyhajós osztályokat látom, mint például a Melges24 vagy a J24, de a kalóz vagy a finn osztály is kiválóan alkalmas erre. Tehát nem kizárólag az utánpótlás, vagy a szövetség által támogatott osztályokban gondolkodunk. Régóta hiszek abban, hogy a vitorlázás nem pusztán egy sportolási lehetőség, hanem – ahogy édesapám is tanította –, ez egy életforma. –     Az utánpótláskorúak versenyzése, illetve a kiöregedők megtartása persze pénzkérdés is. Tervezik-e a hajópark, az infrastruktúra jelentősebb fejlesztését? –     Ha most arra gondolunk, hogy jövőre több tízmillióért vennénk hajókat, motorosokat vagy más eszközöket, azt kell mondjam, hogy ilyen léptékű fejlesztésben nem tudunk gondolkodni. Ahhoz azonban, hogy a programot folytatni tudjuk, a hajópark versenyképességét fenn fogjuk tartani, megvannak a forrásaink. Karban kell tartani a versenyképességet: ami szükséges, azt pótoljuk, fejlesztjük, hiszen elavult felszereléssel nem lehet megtanulni és megszeretni a vitorlázást. További korosztályos híreink VITORLÁZÁSBAN a sportági aloldalunkon.