Labdarúgás: új, horvát utánpótlásprogram – Modricék utódjait keresik

A Magyar Labdarúgó-szövetség korábbi sporttudományi munkatársa, Zalai Dávid a napokban egy hosszabb tanulmánnyal jelentkezett a Nemzeti Sport Online-on, melyben bemutatta a világbajnoki ezüstérmes horvát válogatott új, adatgyűjtésre és elemzésre alapuló utánpótlásprogramját.

P. K. – utanpotlassport.hu „Az elmúlt közel másfél évtized során azt láthatjuk, hogy a 21. századi labdarúgásban azok a nemzetek lettek sikeresek, amelyek egy lefektetett utánpótlás-stratégia mentén, rövid, közép- és hosszú távú célokat meghatározva haladtak, továbbá előre meghatározott szempontok alapján folyamatosan – és objektíven – felügyelték a különböző területek hatékonyságát” – határozta meg a legfontosabb tanulságot a szisztematikus utánpótlás-nevelés kapcsán Zalai Dávid, aki az MLSZ sporttudományi munkatárasként számos európai országban, járt és tanulmányozta a helyi sajátosságokat. A Horvát Labdarúgó-szövetség (CFF) a 2018-as világbajnoki 2. helyezést követően kiadta az utánpótlás-fejlesztési koncepcióját (Development Curriculum), amely egy széles körű terv a játékosok, ezen keresztül a teljes horvát futball hosszú távú fejlődéséhez az U9-es és az U19-es korosztályok között. A fejlesztési koncepciót az iskolai kerettantervek mintájára úgy kell elképzelni, hogy meghatározzák, adott korosztályban milyen képességekkel kell rendelkeznie a gyerekeknek, ezek eléréséhez pedig minden korosztályban megfogalmaznak ajánlásokat.

Ilyen ajánlás például, hogy az U9-es korosztályban az edzésgyakorlatok harminc százalékát kell a cselezés oktatására fordítani, míg mondjuk U19-ben ez a szám már csak négy százalék, miközben abban korcsoportban már a taktikai jellegű gyakorlatok lesznek túlsúlyban. Ilyen és ehhez hasonló kereteket határoz meg az ajánlásában a szövetség, és ezeket kell az akadémiáknak konkrét tartalommal megtölteniük. Az utánpótláskorú játékosok fejlesztése olyan hosszú távú folyamat, amelyet számos tényező befolyásol, s amelyek többsége a futballklubok kezében van. A szövetség azt tudja előírni, akárcsak egy oktatási minisztérium a kerettantervekben, hogy milyen felméréseket kell elvégezni a gyerekek körében. Ezek a felmérések életkoronként változnak, egyre több mindenre terjednek ki, a fizikumra vonatkozó adatoktól kezdődően (magasság testsúly), koordináció, reakcióidő, hajlékonyság, gyorsaság, állóképesség. Az adatokat bevezetik egy központi adatbázisba, és folyamatosan vizsgálják, hogyan alakul a korosztályok fejlődése a vizsgált képességek terén. A kapott adatokat beépítik az edzőképzésbe is, hogy az edzők már a képzésük során képet kapjanak arról, hogyan alakul az egyes korosztályok fejlődése, tudják azt, hogy ha adott korosztályhoz kerülnek, milyen teljesítménynormáknak kell megfelelniük a játékosaiknak. A program egyik társszerzője, Ivan Kepcija elmondta, a horvát futballiskolák legfontosabb célja, hogy külföldre képezzenek labdarúgókat. Olyan futballistákat szeretnének nevelni, akiket külföldre értékesíteni tudnak, mert ebből fedezik aztán a klubok és az akadémiai rendszer működési költségeit. Ezért pedig a gyerekek elé rengeteg nemzetközi példát állítanak. Megmutatják nekik a statisztikai elemzőrendszereken keresztül, hogy a topligákban, illetve a Bajnokok Ligájában Luka Modricék milyen mutatókat érnek el a futómennyiség és a gyors futások számában, mekkora a maximális sebességük, milyen passzstatisztikákat és szerelésszámokat produkálnak. A nemzetközi szinthez képest pedig azt is megmutatják az ifjúsági korú játékosoknak, hol állnak ők most, és mennyit kell fejlődniük a kívánt szint eléréshez. „Az adatoknak nagyon fontos szerepük van a kiválasztás során, a koraérett vagy éppen a későn érő játékosok képzési folyamatában, de széleskörűen segítik a sérülések megelőzését is – fejtette ki az adatelemzésekhez fűzve Kepcija. – Segít jobban és hatékonyabban dolgozni, visszajelzést ad, hogy mi működik jól és mi kevésbé, így a célok meghatározása során is kiindulópontként szolgál. Ahhoz, hogy valakiből nemzetközi szinten is kiemelkedő játékos legyen, számos szegmens mentén kell fejleszteni. Ennek az összetett és komplex folyamatnak a hatékony menedzselése adatok nélkül ma már elképzelhetetlen. Továbbá a futballistáknak is kiemelten fontos, hogy lássák, mennyit és milyen területeken fejlődtek vagy éppen hol állnak a (kor)társaikhoz képest. Ugyan az a módszer nem biztos, hogy mindenkinél ugyanazt a hatást fejti ki, az adatok rögzítése és felhasználása óriási segítség az egyéni képzés során.” A nemzetközi szinten is jó játékosokat közös, nemzeti értéknek tekintik, és az a szövetség célja, hogy a különböző szakmai műhelyek megosszák egymással a tudást, senki se tartsa azt vissza, ezért folyamatosan keresik azokat a fórumokat, melyeken keresztül a különböző klubok szakemberei át tudják adni egymásnak a tudásukat, hidat tudnak képezni egymás között, hogy közösen megtervezzék a fejlesztési irányokat. „A horvátok a labdarúgást multidiszciplináris területnek tekintik, ahol a labdarúgókészségek mellett a szociális készségeket, a nemzeti öntudatot vagy például az extrém nyomás alatti helyzetek kezelésének képességét is fejlesztik. A játékosnak egészséges és pozitív, a mindennapi életben is hasznosítható szokásokat, magatartást kell kifejlesztenie, ami hozzásegíti egy egészséges, sikeres élethez” – összegezte a horvát utánpótlásképzés kapcsán szerzett tapasztalatait Zalai Dávid. További korosztályos híreink LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.