Női kézilabda: a magyar fiatalok, Háfrával (20) az élen kiemelkedtek, de egy norvég klasszis is „született”
Múlt héten a hölgyeknél befejeződött a 2018–2019-es Bajnokok Ligája-szezon. Szétnéztünk az idény során a BL-ben pályára lépett, 1998-as születésű, vagy annál fiatalabb játékosok körében, és megállapíthatjuk, magyar szempontból biztató az összkép a játékperceket és gólokat tekintve.
P. K. – utanpotlassport.hu A női Bajnokok Ligája-szezon után arra voltunk kíváncsiak, mekkora szerepet kaptak a fiatal játékosok a legrangosabb nemzetközi kupasorozat négyes döntőjében, de azokra a csapatokra is vetünk egy pillantást, melyek nem jutottak el a sorozat végső szakaszáig. Szigorúan véve jelenleg már csak a 2000 január 1. után születettek számítanak utánpótláskorúnak, de mi azokat a játékosokat is figyelembe vettük, akik a koruk alapján a tavalyi junior vb-n még ott lehettek, ezért az 1998-as születésűek között is szétnéztünk. A fennállása ötödik Bajnokok Ligája-győzelmét arató Győri Audi ETO KC-nál hét 21 éven aluli játékos kapott szerepet ebben a Bajnokok Ligája-szezonban: Afentaler Sára (19 éves), Fodor Csenge (20 éves), Kellermann Dóra (19), Kürthi Laura (17), Pál Tamara (19) és Varga Emőke (19). Közülük azonban csak a tavaly a juniorválogatottal világbajnoki címet is nyert szélső, Fodor Csenge szerepelt a budapesti final fourban is. Rá mondhatjuk, hogy nem csak epizódszereplő volt a BL-győztes ETO-ban, hiszen például az elődöntőben is lőtt gólt a norvég Vipers Kristiansand ellen, míg korábban a CSM Bucuresti ellen ötször is a kapuba talált. Kilenc mérkőzésen összesen 14 gólt lőtt, és ha tavasszal nem sérült volna meg, ami miatt több meccset ki kellett hagynia, valószínűleg ennél is többet játszott volna. Az elődöntőben a Győrtől 31–22-es vereséget szenvedett, de a 3. helyet a Metzcel szemben megszerző Kristiansandnál négy olyan játékost találtunk, aki 1998. január 1. után született. Közülük hárman játszottak is a négyes döntőben, a szélső Karoline Olsen, az irányító Henny Ella Reistad és a kapus Eline Fagerheim. Olsen és Reistad a tavalyi, debreceni junior-világbajnokságon is részt vett, mindketten játszottak a mieink elleni döntőben. Reistad a közeljövő nagy norvég klasszisa lehet, tavaly a junior vb fináléjában hét gólt szerzett, míg most a négyes döntőben nyolc góllal zárt, a Győrnek háromszor, a Metz ellen ötször talált be, és 20 évesen 71 góljával a teljes BL-szezonban csapata legjobbjának bizonyult. Sőt a 80 gólos ferencvárosi Háfra Noémi után a második legeredményesebb játékos volt a 21 éven aluliak között, összesítésben pedig az 5. helyen végzett a BL góllövőlistáján. A BL döntőjébe jutott – a Győrrel szemben a fináléban 25–24-re alulmaradt – orosz Rosztov bő keretében nyolc 21 év alatti játékost is találunk, és öten még a 20.életévüket sem töltötték be, viszont a budapesti négyes döntőben közülük csak az irányító Milana Tazsenova kapott szerepet, két meccsen egy gólt szerzett, a BL-ben összesen pedig nyolc találkozón tíz góllal zárt, vagyis a norvég Reistaddal szemben egyelőre inkább csak kiegészítő embernek számít. Érdekesség, hogy bár jelenleg Franciaország az aktuális világ- és Európa-bajnok a hölgyeknél, a BL-ben 4. helyen zárt, francia bajnok Metznél a négyes döntőben pályára lépettek között mégsem találtunk egyetlen 21 éves, vagy annál fiatalabb tehetséget. Talán nem véletlen, hogy a tavalyi junior vb-n is csak a 7. helyen végeztek a franciák. Ha a legjobb nyolcba jutott csapatok között is szétnézünk, akkor megállapíthatjuk például, hogy a CSM Bucurestinél egyetlen 20 éves játékost találunk a bő keretben (Bianca Sorint, egyébként mindenki idősebb nála), viszont a dán Odensénél egyet sem, igaz, a skandinávoknál hatan is 22-23 év közöttiek. A Buducsnoszt Podgoricában egy 1998-as születésű játékos játszott fontosabb szerepet, a 20 éves beálló, Tatjana Brnovics 14 mérkőzésen játszott, 34 gólt dobott. A negyeddöntőig jutó együttesek sorában szándékosan hagytuk a sor végére a Ferencvárost, mert az európai topcsapatok közül a Fradiban játszották a legnagyobb szerepet a fiatalok. A zöld-fehéreknél 12 olyan játékost találunk, aki 22 év alatti. Közülük négyen is tagjai voltak a tavaly világbajnoki címet nyert magyar juniorválogatottnak. A már említett balátlövő,a 20 éves Háfra a 80 góljával az egész BL-mezőnyt tekintve a második legeredményesebb gólszerző lett. Rajta kívül a szezon közben szerződtetett, mindössze nyolc meccsen 52 gólt szerző (három mérkőzésen is kilencig jutó) Klujber Katrin is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Az 1998-ban, illetve később születettek közül, Háfra és Reistad után a harmadik legeredményesebb gólszerző lett. A Fradi junior-világbajnok szélsői közül a nyártól Győrben játszó Faluvégi Dorottya hét, Márton Gréta 20 góllal fejezte be a BL-szezont. További korosztályos hírek KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.