Labdarúgás: U20-as játékosok, akik akár főszerephez is juthatnak az NB I-ben

A hétvégén megkezdődött a labdarúgó NB I 2019–2020-as idénye. Vajon kik lesznek az új évad fiatal felfedezettjei? Mennyire befolyásolja a visszatérő fiatalszabály az U20-as labdarúgók helyzetét? Mely klubok építhetnek leginkább a saját nevelésű játékosokra? Körképünkben e kérdésekre kerestük a választ.

 FIATALSZABÁLY ÚJRATÖLTVE A Magyar Labdarúgó-szövetség 2015 tavaszán több forradalmi változásról is döntött. Az MLSZ az NB I létszámát 12 csapatra csökkentette, és bevezetett a minden résztvevőnek egységesen járó normatív támogatáson felül olyan pénzügyi ösztönzőket, melyek anyagilag érdekeltté tették a klubokat abban, hogy szerepeltessék a hazai, illetve a húszéves vagy annál fiatalabb magyar játékosokat. Egyrészt úgy lehetett a normatív támogatáson felüli, jelentős összeghez jutni, ha egy klub minden bajnoki mérkőzésén pályára küldött legalább két húszéves vagy annál fiatalabb hazai futballistát. A másik, ezzel összefüggésben megalkotott motivációs tényező az volt, hogy a csapatok akkor is pluszforráshoz jutottak, ha hosszú távon betartották azt az ajánlást, mely szerint egyszerre csak három – illetve nemzetközi kupaindulók esetében egyszerre öt – légiós szerepelhet.

A rendszerrel szemben azonban három év alatt nagyon sok kritika megfogalmazódott. Az egyik kifogás: több edző nem küldhette pályára a lehető legerősebb csapatot, mert a klubvezetés elvárta, hogy a plusz támogatás érdekében megfeleljenek a szabályban rögzített ajánlásnak. Azért is többen bírálták a rendszert, mert ezzel megemelkedett a magyar, kiváltképp a húsz év alatti játékosok piaci értéke és fizetési igénye. Eközben az is látható volt, hogy a fiatalszabály következtében az első kerethez kerülő játékosok jelentős része azonnal kikerült a csapatból, mihelyt kiöregedett a támogatott korból. Vagyis sok olyan futballistából lett NB I-es játékos, akiről később kiderült, hosszú távon nem üti meg a szintet, de amíg húsz év alatti volt, néhány idényt lehúzott az élvonalban. A sok kritika hatására az MLSZ 2018 nyarán úgy döntött, megszünteti a 20 év alatti és a hazai nevelésű játékosok szerepeltetését ösztönző rendszert, eltörölték a légiósajánlást és a fiatalszabályt. Azonban még egy év sem telt el, már látszott, hogy visszájára fordultak azok a folyamatok, amiket az elmúlt években a szövetség elindított – és amelyek részei a hosszú távú stratégiának. Hetvenötről máris hetven százalékra csökkent a magyar futballisták játékperceinek aránya, míg a húszéves vagy annál fiatalabb hazai játékosok aránya húsz százalékról négy százalék alá esett vissza. A negatív tendenciáról Csányi Sándor, a szövetség elnöke beszélt a májusi közgyűlésen, és az a beszéd már előrevetítette a változásokat. Az új idényben minden NB I-es klub 350 millió forintos szövetségi alapdíjazásban részesül, és ez további százmillió forinttal egészíthető ki, ha egy adott klub betartja a hazai és fiatal labdarúgók játékperceire vonatkozó normatív előírást. A szabályozás első fele vonatkozik a hazai játékosokra. A lényeg az, hogy az ötvenmillió forintos pluszhoz akkor lehet hozzájutni, ha a hazai játékosok legalább 20 790 percet a pályán töltenek az idény során, vagyis meccsenként átlagosan hét magyar állampolgárnak végig a pályán kell lennie, viszont az U20-as hazai játékosok percei itt duplán számítanak. A szabályozás másik fele vonatkozik a fiatalokra: a megfogalmazás szerint ők az 1999. január 1. után született labdarúgók, és az ő szerepeltetésükkel lehet újabb ötvenmillió forintos többletforráshoz jutni. „Az összes fiatal labdarúgó játszott perceit összegezzük, méghozzá úgy, hogy az 1999. január 1-jén és azután született labdarúgók perceit egyszeres, a 2000. január 1. után születettekét kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. Ha egy adott sportszervezet fiatal labdarúgói a bajnokságban játszott mérkőzéseken 2970 percet játszottak, akkor a sportszervezet 50 millió forint egyösszegű díjazásra jogosult” – fogalmaz a szabály. Átlagolva a számokat ez azt jelenti, hogy egy csapatban egy U20-as játékosnak minden meccsen kilencven percet kell játszania ahhoz, hogy meglegyen a 2970 perc. Viszont a 19 éves és annál fiatalabb játékosok percei duplán számítanak, tehát azok a csapatok, amelyek rendszeresen szerepeltetnek U19-es futballistát, akár már az idény felénél elérhetik az ötvenmilliós díjazáshoz szükséges percmennyiséget. NEM LESZ HATÁSA? Kíváncsiak voltunk, hogyan látja az új szabályozást egy olyan piaci szereplő, aki a játékosokkal és a klubokkal is kapcsolatban áll. „Úgy gondolom, a legtöbb klub nem fogja figyelembe venni a fiatalszabályt. Minél kisebb százalékot jelent a szabály betartásával járó plusz összeg az éves költségvetésben, annál kevésbé törekednek a betartására – nyilatkozta megkeresésünkre a számos utánpótláskorú játékost képviselő menedzser, Esterházy Mátyás. – Az a szerencsés, ha olyan fiatalok kapnak lehetőséget, akik a szabálytól függetlenül is játszanának. Erre tudom példaként említeni Bolla Bendegúzt, akit a ZTE a szabályozástól függetlenül vett ismét kölcsön a Fehérvártól, és miután az előző idényt végigjátszotta, most az élvonalban is meghatározó játékossá válhat.” A játékosügynök hangsúlyozta, az lenne a fontos, hogy a valóban minőséget képviselő labdarúgók kapjanak lehetőséget, hiszen ha valaki csak azért szerepelhet az NB I-ben, mert fiatal, akkor a támogatott korból kikerülve már úgysem tud megragadni az élvonalban. „A legjobb fiataloknak kellene az első osztályban szerepelniük. Ez a két év múlva esedékes, hazai rendezésű U21-es Eb miatt is fontos lenne. Ezért azoknak a fiataloknak is érdemes lenne elgondolkodni a hazatérésen, akik beleesnek ebbe a korosztályba és külföldön nincsenek játékban. Viszont éppen ezért nem az U20-as, hanem az U21-es korosztályt kellene előtérbe helyezni, mert az Európa-bajnokságon az 1998-as születésűek is szerepelhetnek.” FELFEDEZETTEK LEHETNEK

Végül lássuk, mely klubok vethetik be a legtöbb utánpótláskorú játékost az új idényben, és kik kaphatják a legtöbb játékpercet! Kapusposzton biztosan kezdő U20-as játékost nem találunk, viszont a Honvédnál Lefkovits Robi sérülése miatt szerephez juthat a craiovai El-meccsen magabiztosan teljesítő 20 éves Berla Attila, aki a bajnokságban a DVTK ellen már kezdett, míg a ZTE-nél várhatóan az U21-es válogatott Demjén Patrik lesz a kezdőkapus. A zalaegerszegieknél hosszú távon a fent már említett jobbhátvéd, Bolla Bendegúz is állandó játéklehetőségre számíthat. A 20 éves vagy annál fiatalabb játékosok az előző idényben a DVTK-nál töltötték a legtöbb időt a pályán. A Diósgyőrből  az új évadban a felkészülési meccsek tapasztalatai alapján elsősorban a Korbély Kristóf  (19 éves), Orosz Donát (17),  Orosz Marcell (18), Szűcs Kornél (17), Tóth Borisz (17) alkotta sorból kaphatnak többen is lehetőséget. A DVSC-nél a védelemben és a középpályán bevethető Kusnyír Erik (19), a csatársorban Zsóri Dániel (18) akár kulcsemberré is válhat. Akárcsak a Honvédban az El-selejtezők során gólt is szerző Banó-Szabó Bence (20), de várhatóan egyre többször láthatjuk majd Cipf  Dominikot (18), Temesvári Attilát (19) és – ha sérüléséből felépül – Kovács Nikolaszt (20) is. Közülük az 1. fordulóban, a DVTK ellen Banó-Szabó kezdőként, Cipf csereként jutott szóhoz. A Puskás Akadémiából ismét a még mindig csak 18 esztendős támadó, Kiss Tamás kaphatja a legtöbb lehetőséget a fiatalok közül, de részfeladatokhoz juthat Huszti András (18), Tamás Nándor (18), Skribek Alen (18) vagy éppen a 17 esztendős Radics Márton, aki meglepetésre kezdőként mutatkozott be az 1. fordulóban az Újpest ellen, akárcsak a Kisvárdában a Paks ellen a 18 éves Kovácsréti Márk. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.