Gyorsasági görkorcsolya: a 16 éves Bíró Hanna remekelt, a magyar csapat helytállt a pamplonai Európa-bajnokságon

A 16 éves Bíró Hanna kimagaslóan szerepelt a pamplonai gyorsasági görkorcsolya Európa-bajnokságon, még úgy is, hogy az ifjúsági mezőny egykörös versenyszámának botrányos döntőjében „csak” negyedik lett. A kontinensviadalon a csapat többi tagja is helytállt, és ez Garzó Erika csapatvezető szerint a mostoha hazai körülmények mellett igazán dicséretes.

A spanyolországi Pamplonában rendezték a gyorsasági görkorcsolyázók Európa-bajnokságát. Hét magyar indult: Kopilovic Eleonóra és Gardi Dominika a felnőttek között, Sajgó Anna és Zsankó Petra a junior-, Bíró Hanna, Urbán Boglárka és Bödei Bálint pedig az ifjúsági korosztályban állt rajthoz. Kéri Ferenc vezetőedzőként, Tóth Attila edzőként, Garzó Erika csapatvezetőként volt jelen. Ebben a sportágban a világversenyek két részből állnak. Előbb az indulók pályaversenyen mérik össze tudásukat, ahol a futamok 200 méteres, ovális alakú, döntött kanyarokkal megépített pályán zajlanak, majd következik az utcai verseny, nem szabványméretű és vonalú aszfaltpályán, amelyre – akárcsak az alpesi sí lesiklószámában – némileg időigényes.

„Spanyolországban nagyszerű feltételek között működik a sportág. Nálunk az ott tapasztaltakhoz képest spártaiak a körülmények, ami felértékeli a teljesítményeket – mondja Garzó Erika csapatvezető, miután a versenyzők szépen helytálltak. A bikafuttatásáról ismert városban, ha a felbőszült, nagytestű állatokkal nem is, a kontinens legjobb görkorisaival versenyt kellett tartaniuk a magyaroknak, akik közül a legeredményesebben Bíró Hanna szerepelt. A szegedi Tornádó Team sportolója a pályaversenyek során 200 méteren 6., 1000 méteren 7. helyen ért célba, a team sprintben, amely gyakorlatilag két fős váltóverseny 500 méteren, a legfiatalabb magyarral, a 15 éves Urbán Boglárkával 5. lett. Hanna, aki épp az Eb alatt ünnepelte  16. születésnapját, a 450 méterre tervezett utcai pályán is folytatta remeklését. 100 méteren három tizedet javítva egyéni csúcsán futott be hetedikként, míg egy körön (450 m) a magyar csapat legelőkelőbb helyezését produkálva negyedik helyen végzett – nem akármilyen körülmények között.

„Hanna a selejtezőben, a negyed- és a középdöntőben is magabiztosan szerepelt, a négy fős döntőben két spanyol és egy francia ellenféllel állt rajthoz – idézi fel a csapatvezető. – Nagyon bizakodóak voltunk, hiszen az addigi teljesítménye okot adott rá, és nem mindennap fordul elő ebben a sportágban, hogy magyar versenyző a dobogó közelébe kerül világversenyen. Sokáig úgy tűnt, meg is születik a bravúr, mert lerajtolta a mezőnyt, ám a francia lány durván ellökte, amit véleményünk szerint azonnali kizárással kellett volna szankcionálni. Ez nem történt meg, óvásra pedig nincs lehetőség. A kibillenés feltételezhetően dobogóba került, a finálé után Hanna is letört, nagyon nagy siker kapujából tessékelték ki, de a vigasztalás hatására már könnyebb feldolgoznia a történteket.” Az előkelő helyezés így is figyelemreméltó a sokkal jobb körülmények között készülő európai vetélytársai koszorújában. A csapatvezető szerint jól jellemzi a hasonlat a magyarok helyzetét, miszerint úgy kell elképzelni szereplésüket, mint annak a labdarúgónak, aki vakondtúrással teli, göröngyös pályán edz, aztán hirtelen a makulátlan pázsiton kell bizonyítania. A hét fős válogatott keretből öten a szegedi Tornádót, ketten a szombathelyi Savaria Speedskating csapatát erősítik, utóbbi városban még csak most épül a görkorcsolyapálya, Szegeden már 12 éve áll. Ezen kívül Tatabánya rendelkezik hasonló létesítménnyel.

„Az építésben nem volt sok tapasztalatunk. A szegedi pálya nincs 200 méter és a kanyarok sem döntöttek. Hanna szempontjából ez abszolút kellemetlen, hiszen ő már akkora sebességgel száguld a kanyarokba, hogy a pályán maradnia is nehéz, nemhogy gyorsulnia. A szombathelyiek pedig két egymás melletti kézilabdapályán gyakoroltak eddig” – mondja a Tornádó Team elnöki posztját is betöltő Garzó Erika. Bíró Hanna csak nyáron görkorizik, télen gyorskorcsolyára vált, amelyben már három távon is teljesítette a szintet a junior-világkupára, sőt az Eb előtt Amszterdamban egyhetes jeges edzőtáborban vett részt. „A kerekek mellett a pengét is ébren tartja. Ha tudja tartani jó formáját, akkor a jégen szép jövője lehet, de garantáltan vissza fog térni nyaranta a görkorihoz, hiszen az szerelem. A szülők rengeteget segítenek, mi pedig legalább annyit járunk koldulni, hogy eljusson a versenyekre. Idén a szövetségtől is kapott támogatást, de hát a szövetségnek sem jut sok” – ecseteli az edző.

A problémák ellenére az Európa-bajnokságon több biztató teljesítmény is akadt. Az első éves ifista, Bödei Bálint a hosszabb távokon a legjobb tizenötbe jutott, Sajgó Anna 10 ezer méteren lett hetedik, Zsankó Petra pedig a felnőttekkel összevont maratoni számban ért célba 24.-ként, de ha a juniorok külön indulnak, az ötödik hely járt volna neki. A helyezések értékesek, ugyanis a sportág merítési lehetősége is kicsi. „Kis korukban imádják a gyerekek a görkorit. Szegeden több óvodában is jelen vagyunk, és ügyességi játékokkal szervezünk versenyeket. Kiváló képességfejlesztő, minden sportágnak remek alapokat biztosít. Úgy gondolom, ha a gyerekek döntenének, sokan választanák a görkorit, de a szülők inkább a népszerűbb és támogatottabb sportágak felé terelik őket – ez részben érhető is. Ettől függetlenül mi továbbra is igyekszünk megadni a lehető legtöbbet azoknak a fiataloknak, akik mellettünk maradnak. Talán nem kapjuk meg a kellő megbecsülést, de ezek a gyerekek legalább annyit edzenek, mint azok, akik olimpiai sportágat űznek” – fejezi be a Garzó Erika. További korosztályos hírek a GÖRKORCSOLYA sportági aloldalunkon.