UtánpótlásSport
2024. március 29.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Öttusa

2019-10-25 09:04

Civilben a pályán: Mizsér Attila szerint az öttusa útja az alkalmazkodás

Sorozatunkban olyan korábbi klasszisok mondják el véleményüket a hazai sportági utánpótlásról, akik manapság semmilyen vagy csak csekély szerepet töltenek be annak alakításában. Ezúttal Szöul (1988) olimpiai bajnok öttusázójával, Mizsér Attilával beszélgettünk.

Mostanában alaposan megosztja az öttusában tevékenykedőket a sportág folyamatos szabályváltoztatása és annak hatása az utánpótlásra. De nem kizárólag a jelenlegi szakmának van arról véleménye, milyen kilátásokkal rendelkezik a sportág, mi az, ami jól, és mi az, ami kevésbé jól működik a fiatalok felkészítésében. Mizsér Attila 1988-ban Fábián Lászlóval és Martinek Jánossal csapatban lett olimpiai bajnok, mára valamelyest eltávolodott az öttusától, és főként motivációs trénerként éli mindennapjait. Ez azonban nem gátolja meg abban, hogy oda-odapillantson a pályára, és megállapítsa…

buza virag
buza virag
„Szerencsére a magyar öttusának most is van olyan utánpótlása, ami reményekre jogosít. Arra, hogy hosszútávon is meg tud maradni a világszínvonalon, és fiataljaink továbbra is éremesélyekkel érkezhetnek egy-egy Európa- vagy világbajnokságra. A junior és ifjúsági korosztályban találunk olyan versenyzőket, akik odaérhetnek a 2024-es és 2028-as olimpiára. Az viszont már más kérdés, hogy nagyon meg kell küzdeni azért, hogy a gyerekek sportoljanak. Az öttusa melós, és nem beszélhetünk széles bázisról, bár ez nem új keletű dolog. Már az 1990-es és 2000-es évekre is jellemző volt.” Mizsér szerint a hazai sportág egyik legnagyobb kihívása, hogy a mai klasszisok és a feltörekvő generáció között hatalmas lyuk tátong. Azaz ha az életkorokat vizsgáljuk, közvetlenül a mostani „harmincasok” után nincs felnőtt, nemzetközi szinten is magasan jegyzett versenyző. Akik jönnek vagy jöhetnek majd, azok most még utánpótláskorúak. „Ezeket a juniorokat tudatos menedzseléssel kell készíteni, hogy a magyar öttusa 2021-ben is élmezőnyben maradjon, mert a mostani felnőttek közül az életkorok alapján jó, ha egy-kettő megmarad az olimpiát követő időszakra. Azt, hogy van minőség a fiatalokban, bizonyítják a korosztályos világversenyekről szállított érmek, de a felnőtt elittől még messze járnak. Ahhoz, hogy a szakadék okát tudjam, napi szinten a sportágban kellene élnem. Valószínű a középiskola elvégzése utáni lemorzsolódás is szerepet játszik benne.” De vajon mi kell a tehetségek tudatos menedzseléséhez? Az olimpiai bajnok úgy véli, épp a leghangsúlyosabb pontokon mutatkozik gyengeség a korábbiakhoz képest. Probléma, hogy nincsenek igazi műhelyek és koordináló edzők. Olyanok, akik átlátják, és célszerűen terveznek azzal, mikor melyik versenyző mit csinál. Mindenütt szakági edzőkbe botlunk.
öttusa_Mizsér-Attila-magyaridok jochapress.hu
öttusa_Mizsér-Attila-magyaridok jochapress.hu
„A szövetségi kapitányok sokkal távolabb helyezkednek el a felkészüléstől, mint anno. Nem azt mondom, hogy vissza kellene állítani azt, ami a mi időnkben volt Török Ferenccel, de az ő koncepciója azon alapult, hogy a válogatott klubként működik. Együtt mentünk mindenhova, együtt edzettünk. Ma már nincs ilyen. Ha rám lenne bízva az új szakmai irány, biztos, hogy bevezetném – bár csúnya szó – a központosítást. Sokkal nagyobb befolyással illene rendelkeznie a mindenkori vezetőknek, szövetségi kapitányoknak. Szükség lenne koordináló edzőkre, beleavatkoznának a terhelésekbe, amikor kell.” A kialakult állapot szemléltetésére a bankszakmában két évtizedet eltöltött Mizsér vállalati példát hoz. Képzeljük el az öttusát úgy, mint egy olyan projektet, amiben öt-hat főosztály érintett. Ha azok nem kommunikálnak egymással eleget, netán még feszültség is jelentkezik köztük, akkor a projekt nem lesz olyan sikeres, mint lehetne. A főosztályok itt a szakági edzők a szövetségi kapitánnyal kiegészülve. Az összefogás lehet az eredményesség és fenntarthatóság kulcsa. A koordináció és a kommunikáció javítható. A sportági szemléletben változásra van szükség. „Kérdés, hogy az edzők akarnak-e fejlődni, megújulni? Más út nincs. Alkalmazkodni kell a folyamatos változásokhoz. Bár véleményem szerint kicsit túl van misztifikálva ez a téma. Attól, hogy jött a lézerfegyver a légpisztoly helyett, a jó lövő még jó lövő marad. A remek futó sem lesz rosszabb, ha változik a táv. És így tovább. Aki csak panaszkodik, az lemarad. Hiú ábránd, hogy a következő években nem lesz változás. Az öttusa komplex, és ma már minden sportágnak a fogyasztót kell kiszolgálnia. Az emberek nem mennek ki versenyre, ha az nem izgalmas, érdekes, áttekinthető.” Talán ezt a célt szolgálja a laser run (futás és lövészet) is, ami nemrégiben kiszakadt az öttusából, és önálló életet kezdett élni. Vagy mást? „Azt kell látni, hogy a laser run által az öttusa utánpótlásának bevonási készsége a többszörösére nőtt. Úgy kell kitalálni a versenyrendszert, hogy a gyerekek a laser run után menjenek el a vívóterembe, üljenek fel a lóra és akarjanak úszni is. Ne legyünk álszentek, lehet olyan kimenetele, hogy többen leragadnak nála, de nem észrevenni benne a lehetőséget, csak a veszélyéről beszélni komoly szakmai hiba.” További korosztályos hírek ÖTTUSÁBAN a sportági aloldalunkon.