UtánpótlásSport
2024. március 19.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Labdarúgás

2020-02-28 09:00

Labdarúgás: az MLSZ több változást vezet be az új idénytől, a tehetségek felfelé áramlása a cél

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nem rég tartott sajtóbeszélgetést, melynek egyik témájául a 2020–2021-ben az utánpótlás-bajnokságokban életbe lépő változások szolgáltak, és szó esett az utánpótlást érintő hosszú távú tervekről is.

A Magyar Labdarúgó Szövetség új idénytől tervezett szabályváltoztatásai az utánpótlásra is kihatnak – most részletesen kifejtjük, hogyan alakul át a bajnoki versenyrendszer a kiemelt korosztályokban. Erről Barczi Róbert versenyigazgató számolt be sajtóbeszélgetés keretében. Az MLSZ a klubokkal egyetértésben 2020–2021-től változtat az utánpótlás-bajnokságok rendszerén, amely eddig úgy nézett ki, hogy a kiemelt korosztályoknak számító U16-os, U17-es, U19-es bajnokságban nyolccsapatos első és 16 csapatos másodosztály volt, az U17-es bajnokságból ki lehetett esni, és ha egy klub U17-es csapata kiesett, akkor az egy évvel fiatalabb és az egy évvel idősebb korosztályt is „magával rántotta”.

Az MLSZ többek között azt várja a változtatásoktól, hogy a klubokat kevésbé befolyásolja az eredménykényszer.
Az MLSZ többek között azt várja a változtatásoktól, hogy a klubokat kevésbé befolyásolja az eredménykényszer.
Az új idénytől úgy változik a rendszer, hogy ősszel az első és a másodosztály csapatait összevonják, ezek két 12 csapatos csoportban küzdenek oda-visszavágós alapon, majd tavaszra az őszi eredmények alapján három nyolccsapatos csoportra osztják a mezőnyt. A 24-ből lesz egyetlen kieső, s egy csapat jut fel a harmadosztály nyolc csoportjának bajnokai közül. Mindegyik korosztály csak a saját szerepléséért felel, vagyis ha egy csapat kiesik az U16-os bajnokságból, akkor a következő évadtól az U17-esek között nem szerepelhet a legjobbak között, de a másik két korosztályban igen. Az MLSZ azt várja az új rendszertől, hogy így a tehetségesebb gyerekeket jobban merik felfelé játszatni a csapatok, nem lesz akkora nyomás az U17-es csapatokon, a legjobbjaiknak nem kell az eredményesség miatt a saját korosztályuknál maradniuk, hanem följebb léphetnek. Ezzel egyidejűleg az U19-es csapatok legjobbjai pedig már az NB III-ban szerepelhetnek. A következő idénytől ugyanis ismét megteremtik annak lehetőségét – akár az NB III-as létszám emelésével (bár a pontos kidolgozás még itt is folyamatban van) –, hogy az NB I-es klubok indíthassanak csapatot az NB III-ban. Egy klub még gondolkodik a lehetőségen, a többi élne vele. Az NB III-as csapatokban az U21-es és fiatalabb játékosok mellett csak négy idősebb játszhatna. A célok kapcsán elhangzott, az utánpótlásban korosztályonként az első és másodosztályban együttvéve több mint háromszáz gyerek futballozik, öt korosztályt nézve ez a szám ezerötszáz – azt szeretnék elérni, hogy átlagosan mindegyik NB I-es klub mindegyik korosztályából egy-egy gyereket tudjon eljuttatni az első osztályig – de nemcsak addig, hogy bemutatkozik, hanem hosszú távon meg is állja a helyét az élvonalban. Példaként a Chelsea-ből Tammy Abrahamet említették, aki a londoniak utánpótlásából kikerülve 21-22 éves korára három-négy év alatt, több másodosztályú kölcsönjáték beiktatásával jutott el odáig, hogy immár meghatározó játékos a Premier League-ben. Az MLSZ azt szeretné, ha a klubok szabadon, az eddigi szabályozásból fakadó kötöttségek alól mentesülve úgy gazdálkodnának a saját utánpótlásuk erőforrásaival, hogy közülük mindegyik évfolyamból legalább egy játékost be tudjanak építeni az első csapatba. A cél: legyen folyamatos az átjárás az utánpótlás és az első csapat között, az első csapat edzője kövesse nyomon a fiatalok fejlődési folyamatát, ami a korosztályos bajnokságok után az NB III-ban, majd az utánpótlás-piramis csúcsaként a kooperációs kölcsönnek is köszönhetően az NB II-ben folytatódhat. Jussanak el minél többen az első osztályig, legyen kiből válogatnia az aktuális szövetségi edzőknek, szövetségi kapitánynak, alakuljon ki valós versenyhelyzet. A folyamatot a szövetség egy, az utánpótlásra vonatkozó licencrendszer kialakításával (ami a Double Passtól független és állandó ellenőrzésre, nyomonkövetésre épülne), illetve mentoringrendszer kidolgozásával is segítené. Utóbbi az edzőképzésből kikerülő trénereket is érintené, a lényeg az állandó, akár napi kapcsolat kialakítása a szövetség és az edzők, klubok, akadémiák között, a közös gondolkodás és problémamegoldás – de nem az eddigi szabályozások mentén, hanem a kluboknak nagyobb szabadságot adva.

AZ UTÁNPÓTLÁSKORÚ JÁTÉKOSOKAT ÉRINTŐ TOVÁBBI VÁLTOZÁSOK A következő idénytől a keretek létszámát maximalizálják 25 főben, ennyi játékos kaphat A-s versenyengedélyt. Ezen felül csak úgynevezett I-s engedéllyel rendelkező, U19-es és annál fiatalabb játékossal növelhető a keret. Az NB I-ben az U21-es magyar játékosok szerepeltetésével jövőre is pluszforrásokhoz lehet jutni, ez most maximum 50 millió forint. A lehetőség jövőre is megmarad, bár a részletes kidolgozás még hátravan. Egy fiatal játékos pályára lépéséért még nem fizet pluszpénzt az MLSZ, csak akkor, ha az adott meccsen a fiatal játékossal felálló csapat pontot is szerez. Az új idénytől a plusz összeggel jutalmazni szeretnék a csapatokat, hogy olyan fiatalt tudtak feladni az első keretbe, aki hozzá tudott járulni a pontszerzéshez. Az elszámolás perc alapon működik majd: meghatározzák, hogy egy játékperc hány forintnak felel meg.  Az NB II-ben nyártól már nem kettő, hanem csak egy U20-as játékos szerepeltetése lesz kötelező mérkőzésenként. Azok a határon túl született magyar, illetve magyar származású játékosok, akiknek ugyan nincs magyar állampolgárságuk, de közokirattal igazolni tudják, hogy felmenőik között vannak, voltak magyar állampolgárok, a jövőben sem számítanak légiósnak. Ez a könnyítés a jövőben csak az U21-es, illetve fiatalabb játékosokra vonatkozik, az idősebbek esetén a jelenleg élő szerződéssel rendelkezőket a szerződésük lejártáig nem korlátozzák.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.