Birkózás: Bak Gergely ráébredt, kőkeményen kell dolgoznia az álmaiért

A kadét Európa-bajnoki ezüstérmes Bak Gergellyel beszélgettünk az utóbbi három év tapasztalatairól. A Mol Alapítvány 19 éves támogatottja bízik abban, hogy a koronavírus-járvány okozta helyzet nem akadályozza meg a korosztályos világversenyek megrendezését, hiszen a juniorok világ- és Európa-bajnokságáról is aranyéremmel térne haza.

Az FTC 19 éves kötöttfogású birkózója, Bak Gergely 2017-ben, a szarajevói kadét Európa-bajnokságon érte el a legnagyobb sikerét. A magyar szempontból rendkívül eredményes kontinenstornán (Szőke Alex és Vátzi Bálint arany-, Takács István bronzérmet nyert) a dobogó második fokára küzdötte fel magát – csak az orosz Artyom Jerohin állította meg.

„A szakvezetés és én is bíztam a jó szereplésemben. Abban az évben kezdtem edzeni a válogatottakkal a budapesti Körcsarnokban, nagyon jól sikerült a felkészülésem. A döntőben kicsit másképpen birkóztam, mint ahogyan a főtáblán – figyelmetlen voltam, és egyből beleszaladtam az orosz válldobásába, végül hat négyre kaptam ki. Eleinte bosszús voltam, két nappal később viszont már értékeltem az ezüstöt” – emlékezik vissza. Bak ekkor még a 63 kilogrammosok között birkózott és az Eb után nagyon „elszaladt” a súlya: két hónappal később, az athéni kadét-világbajnokságra már 74 kilóról fogyott úgy, hogy már akkor is a verseny napján, reggel kellett mérlegelni. A fogyasztás okozta kimerültség visszaköszönt a szőnyegen: a 12. helyen zárt. „Az edzőim azt javasolták, hogy elsőéves juniorként hatvanhét kilóban induljak. Megpróbáltam, de nem ment. Eldöntöttem, beleerősödök a hetvenkettőbe, így egy év alatt két kategóriát léptem feljebb.” A 2018-as évad tehát arról szólt, hogy beleszokjon az új súlycsoportjába: a nagyszombati junior-világbajnokságon a nyolcadik helyen zárt. Tavaly más volt a helyzet: nagy célokkal vágott neki az esztendőnek, a várt sikerek azonban elmaradtak. A pontevedrai Eb-n és a tallinni vb-n is idő előtt búcsúzott, ráadásul ősszel még ennél is nagyobb pofonokba szaladt bele: „Legalább egy érmet szerettem volna nyerni, de sajnos az edzésmunkám visszaesett. Nem koncentráltam eléggé és motiválatlanná váltam. Éreztem, hogy ez így nem lesz jó. Októberben nem sikerült kiharcolnom, hogy indulhassak a budapesti U23-as világbajnokságon (Kajtán Olivér legyőzte a válogatóversenyen – a szerk.), ráadásul a junior országos bajnokságon is kikaptam a nálam jóval fiatalabb Tösmagi Attilától. Ekkor ébredtem rá, hogy ennek így nincs értelme, szívvel-lélekkel kell dolgoznom minden nap.” Gergő ismét beindult, elkezdett kőkeményen edzeni. Csakhogy decemberben két hónapon át tartó sérüléssorozatot élt át: a könyöke, a bordája, majd a foga egyaránt kényszerpihenőre ítélte. Ennek okán az első, somogyjádi juniorválogatón még nem vehetett részt, ám a március eleji, zsámbéki Fekete Gyémánt-kupán (nemzetközi válogatóviadal – a szerk.) már elindult, mi több, diadalt aratott. „Tíz ország képviseltette magát az erőpróbán. Tavaly rengeteg utolsó éves állt szőnyegre a világversenyeken, Zsámbékon valamelyest fel tudtam mérni, hogy mennyire kicserélődött a juniorgeneráció – gyakorlatilag senkit nem ismertem. Remélem, a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt nem törlik az Európa- és a világbajnokságot, hiszen a célom az, hogy mind a kettőről aranyéremmel térjek haza!” Gergő fejben erősnek tartja magát és amondó, fizikailag kell még rengeteget fejlődnie ahhoz, hogy közelebb kerüljön az álmaihoz: „Olimpiai, világ- és Európa-bajnok szeretnék lenni!” – mondja. Ebben segít neki a Mol Alapítvány eszköztámogatása is, amelynek köszönhetően új sportfelszerelésekhez jutott. Egyéb korosztályos hírek BIRKÓZÁSBAN a sportági aloldalunkon.