Cselgáncs: a válogatott összefogása volt a cél Tatán
K. B.
A felnőtt és a junior cselgáncsválogatott mellett a legeredményesebb ifi versenyzők is részt vehettek a pénteken véget ért tatai edzőtáborban − három szakvezetővel beszélgettünk.
Rendhagyó módon nem júliusi nemzetközi tábort rendezett a tatai edzőközpontban a felnőtt cselgáncsválogatott; a koronavírus-járvány miatt ezúttal csak magyarok vettek részt az összetartáson. A legjobbak mellett a komplett junior nemzeti együttes és a kiemelkedő ifi versenyzők dolgozhattak együtt.
A junior cselgáncsválogatott„Eddig úgy nézett ki, hogy a külföldi csapatok mellett a legjobb felnőttek és juniorok dolgoztak itt. A szövetség jó döntést hozott azzal, hogy más országból nem is hívott versenyzőket, elvégre eljönni sem tudtak volna. Úgy döntöttünk, hogy a fiatalabbak közül is meghívjuk a legeredményesebbeket. Ez természetesen jó nekik, hiszen láthatják, miként dolgoznak a hazai klasszisok, tisztában lehetnek azzal, meddig kell eljutniuk. Száztíz dzsúdóst hívtunk meg, s nagyjából mindenki eljött. Remek hangulatú volt a tábor, kiválóan dolgozott mindenki” − meséli a felnőtt férfiválogatott szövetségi kapitánya, Pánczél Gábor.
„Az volt a cél, hogy összefogjuk kicsit a társaságot, hiszen három-négy olyan hónapot tudhatunk magunk mögött, amelyben egyáltalán nem láttuk egymást − így a junior leány nemzeti együttes mestere, Radics Attila. − A bajai U23-as országos bajnokság a juniorokat egyaránt érinti, nagyon bízunk abban, hogy október végén megtarthatjuk. A külföldi erőpróbákkal viszont bármi megtörténhet. Elméletileg Bosznia-Hercegovinába utaznánk szeptemberben az Európa−kupa-viadalra, csakhogy a járványhelyzet továbbra sem fest rózsásan… Biztos vagyok benne, hogy csak abban az esetben tartják meg, ha az érintett országok dzsúdósai legalább négy-hat hétig készülhetnek. Most július eleje van, szóval szerintem továbbra is képlékeny az őszi program.”
A cselgáncsozók formájáról az ifi fiúk mesterét, Bíró Norbertet kérdeztük:
„Elképesztően nehéz ilyenkor tervezni, felkészülési programot igazítani. Pont emiatt kell olyan hiányosságokra helyezni ilyenkor a hangsúlyt, mint például a technikák pontosítása. Nehéz mérni azt, milyen mértékű a dzsúdósok formahanyatlása. Az biztos, hogy eltérő állapotok vannak: kisebb és nagyobb visszaesésekkel egyaránt találkoztunk. Ez természetesen amiatt is van, mert mindenki más-más feltételek mellett dolgozhatott otthon. Reméljük, hogy amikor visszatérünk a régi kerékvágásba, akkor a most elvégzett munka megmutatkozik.
További korosztályos hírek CSELGÁNCSBAN a sportági aloldalunkon.
