Labdarúgás: a két éve a pályán rosszul lett Duhaj Ádám újra teljes gőzzel edzhet

„Már akkor sem maradok alul, ha felnőttjátékosokkal kell összecsapnom” – mondta az SzPress Hírszolgálatnak a 18 éves labdarúgó, Duhaj Ádám, akit két éve többször is újra kellett éleszteni, miután összeesett egy edzőmérkőzésen.

Most már tényleg semmi akadálya annak, hogy a 18 esztendős labdarúgó, Duhaj Ádám hajtós mérkőzéseken is pályára léphessen, és akkor sem kell visszavennie a tempóból, ha a pulzusszáma 180 fölé emelkedik – számol be az SzPress Hírszolgálat. A Dabas SC focistája két évvel ezelőtt januárban egy előkészületi mérkőzés közben esett össze, és 11 újjáélesztési próbálkozást követően csak a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán elvégzett életmentő műtét fordította vissza a halál mezsgyéjéről. Vele született koszorúér rendellenesség okozta a majdnem végzetes bajt, de meggyógyították és úgy bocsátották el a klinikáról, hogy hat hónap múlva már edzésekre járhat, és a terhelést fokozatosan emelve egy év elteltével bajnoki találkozókon is bemutathatja a nem akármilyen lövőtudományát.

Kisebb fennakadást tavaly csak az okozott, hogy a területileg illetékes sportorvos a visszatérése előtt eltanácsolta Ádámot a rendelőből, azzal az indoklással, hogy a szívműtétje után jobban teszi, ha nem focizik tovább, és új sportágat választ magának. Abban, hogy a sportorvosi engedélyt „próbaidővel” egy évre mégis megkapta, nem kis szerepe volt dr. Merkely Béla professzornak, a Semmelweis Egyetem rektorának, a városmajori klinika igazgatójának. Ő volt az, aki a szükséges vizsgálatok elvégzése után megbizonyosodott arról, hogy ifjú paciense alkalmas a versenyszerű sportolásra, ha úgy tetszik, tűzbe tette a kezét érte. „Az elmúlt héten érkezett el az ideje az újabb ellenőrzésnek, amelynek során a terheléses vizsgálatok a tavalyinál is jobb eredményeket mutattak – büszkélkedett az SzPress Hírszolgálatnak nyilatkozó Duhaj Ádám. – Meg is dicsért Dr. Sydó Nóra, a városmajori klinika szakorvosjelöltje, azt a jó hírt viszont már az ellenőrzést vezető Merkely professzor osztotta meg velem, hogy mostantól teljes gőzzel edzhetek. Akkor is, ha a nagy terhelés hatására igen csak szapora lesz a pulzusom. Azzal köszönt el tőlem, hogy legközelebb egy év múlva nézne rám.” Amióta Ádám újra edzhet, mellkaspántot visel, abban egy mérőeszközzel és jeladóval. „Amikor csak teheti, ott az oldalvonal mögött az édesanyám, kezében az okostelefonommal, a szívverésem jelfogójával. Ő az, aki nagyritkán jelezni szokta, hogy a sok vágtából kicsit vegyek vissza, de a kondim már olyan jó, hogy semmi ok az aggodalomra. Az edzések után gyakran maradok a pályán, túlórázok egy keveset, már erre is futja az erőmből – folytatta Ádám, aki nemrégiben leérettségizett és most a kertépítés és gondozás ismereteit tanulmányozza, hogy önálló céget vezethessen. – Sokat nőttem, meg is erősödtem, elég sok izmot sikerült felpakolni magamra. Most már akkor se maradok alul, ha felnőttjátékosokkal kell összecsapnom. Egyre inkább érzem magamat érett focistának, akinek ott a helye az NB III mezőnyében. Nagyobbat nem álmodnék, de kishitű se vagyok, ezért mondom azt, hogy a jövőben minden nekem való kihívásnak állok elébe” – mondta befejezésül Ádám, akinek nemrégiben az volt a gondja, hogy maradjon-e meg dabasi focistának, vagy keressen inkább olyan csapatot magának, amely egységesebb a mostani klubja második garnitúrájánál, így a fejlődése is gyorsabb lehet. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.