Atlétika: több próba, kevesebb teher – két korosztály versenyrendszere változik

Amennyiben egy úgynevezett alapsportág képzési rendszerében változás történik, az hatással lehet az egész sportéletre. Ezért is különleges jelentőségű, hogy a hazai atlétikai szövetség több újítást is bevezetett az utánpótlás-nevelésben, amely által nagyobb figyelmet kíván fordítani a sokoldalúbb felkészítésre, miközben a fiataloknak több versenyzési lehetőséget kínálna.

Jelentősen módosul a legfiatalabb atléták versenyeztetési rendszere ettől az évtől. Változás, hogy mostantól az U14-es, azaz az újonc korosztály számára csak többpróbában osztanak ki országos bajnoki címet (vagyis az egyes szakágakban nem), továbbá mezei futásban nyerhetnek érmeket a legkisebbek. Ugyancsak módosítás, hogy az U14-esekével együtt az U16-osok, másképpen a serdülők szabadtéri országos bajnokságára is területi versenyeken keresztül lehet eljutni. De miről is van szó pontosan? Nem lehet már csak futni, csupán dobni vagy kizárólag ugrani az U14-esek országos megméretésén. Négy változatból választhatják ki a versenyzők és edzőik, hogy melyik az a négy versenyszám, amelyekben próbára teszik magukat. Ezzel a szövetség azt szeretné elérni, hogy az érintett korosztály fiataljai szélesebb körű felkészítést kapjanak.

Az U14-es és az U16-os szabadtéri országos bajnokságok kvalifikációja a folytatásban négy területre bontva zajlik, és azokon az eseményeken versenyszámonként is hirdetnek győztest. Így több viadal lesz, több sikerélménnyel – tervezi a sportági szervezet. „A kibővített, átalakított rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy az edzők többször tudják versenyeztetni tanítványaikat, így több visszajelzést kaphatnak a közös munka eredményességéről. Arról nem beszélve, hogy az atlétikában ily módon megszerzett alapokkal más sportágaknak is segítségére lehetünk” – magyarázza Kovács Zoltán utánpótlás-referens, aki azt is hangsúlyozza, hogy az U14-eseket érintő összetett variációk kialakítása igen nagy fejtörést okozott a szakmai vezetésnek. Az elkészített verziók mindegyike színes „csomag”, ezzel együtt feltűnik, hogy például fedett pályán nem lehet felmentést kérni a súlylökés alól, vagy az, hogy a gátfutásra várni kell a szabadtéri szezonig. „A rendszert úgy próbáltuk megalkotni, hogy az alkalmazkodjon a fedett pályás és a szabadtéri lehetőségekhez is – folytatja a referens. – Tető alatt szükség volt olyan versenyszámra is, amely teljesen más mozgáselemeket tartalmaz, mint az ugróké vagy a középtávfutóké, mégis visszajelzést ad a dinamikáról. Erre a téli időszakban a súlylökés a legideálisabb. Ugyanakkor a gátfutásra a jelenlegi infrastrukturális helyzetben kevesebb egyesületben tudnak megfelelő körülmények között készülni, ez az egyik oka annak, hogy ebben a számban csak szabadtéren lehet versenyezni. A másik, hogy az újonc korosztályban az eltérő fizikai adottságok miatt nehéz mindenki számára megfelelő gátmagasságot és -távolságot találni.” Az eddig egy évfolyamot jelentő U14-es korosztály két évjáratra bővült. Kovács Zoltán szerint ez a módosítás is a későbbi sikeresség érdekében született.

„A tanulmányok és az elemzések szerint a tanítványaink hamarabb érik el az egyéni csúcsaikat, mint a nemzetközi elit. Ezt az átlagéletkort most úgy próbáljuk feljebb tornázni, hogy a kibővített U14-es korosztályba sokoldalúbb képzést jelentő lépcsőfokot építünk be, hiszen minden jel arra utal: a korai specializáció nem kifizetődő ebben a sportágban. A célunk úgy nevelni, képezni a gyerekeket, hogy felnőttkorukban megkaphassák és el is bírják a nemzetközi szint eléréséhez szükséges mentális, valamint fizikai terhelést.” A szövetség reformjait a hazai nevelőműhelyek többsége pozitívan fogadta. Az Ikarus BSE vezetőedzője, ifj. Tomhauser István alapvetően jónak véli az irányt. „Ha a gyerekek az összes szakággal megismerkednek, az az egyes számokban nyújtott teljesítményükre is pozitív hatással lesz a későbbiekben. Összességében persze úgy gondolom, hogy továbbra is a kiemelkedő tehetség és a megfelelő tudású edző kombinációja hozza majd az eredményeket, a rendszer csak hozzásegítheti a szereplőket a sikerhez.” „Aki eddig is hasonló szempontok alapján készítette fel a versenyzőit, annak kellemes előrelépés az újítás – ezt Tölgyesi Előd, a székesfehérvári ARAK Akadémia szakosztályvezetője mondja. – Aki viszont már miniatlétákat versenyeztetett 12-13 éves korukban, és – helytelenül – kijelölte a szakágat, a számot, az bizonyára negatívan éli meg a változást. Bízom benne, hogy a gyerekek ilyen irányú képzésében a legnagyobb szövetségeseink, a szülők is partnerek lesznek. Mert ha a család konkrét elképzelésekkel, versenyszámokkal, netán eredményekkel célozza meg a gyermeket, vagyis otthon teljesen más az elvárás, mint az egyesületben, akkor az sok időt és energiát vehet el az edzőktől.”

Mostantól a következő versenyszám-kombinációkban rendezik meg az U14-es ob-kat: A – fedett pálya: 60 m, távolugrás, súlylökés, 300 m; szabadtér: 80 m, távolugrás, gerelyhajítás, 300 m B – fedett pálya: 60 m, magasugrás, súlylökés, 1000 m; szabadtér: 80 m gát, magasugrás, ötösugrás, 1000 m C – fedett pálya: 60 m, ötösugrás, súlylökés, rúdugrás, szabadtér: 80 m gát, távolugrás, gerelyhajítás, rúdugrás D – fedett pálya/téli bajnokság: ötösugrás, kalapácsvetés, diszkoszvetés, súlylökés; szabadtér: ötösugrás, diszkoszvetés, súlylökés, 60 m

További korosztályos hírek ATLÉTIKÁBAN a sportági aloldalunkon.