Kézi: A magyar utánpótlás csapattaktikával akar sikeres lenni, miközben az egyes játékosok egyéni fizikai fejlesztése elsorvad – Juhász István

A Kézivezérlés extra podcast legutóbbi adásának vendégeként a válogatott jobbátlövője, Máthé Dominik az Eb-kiesés mellett a magyar utánpótlás-nevelés hiányosságairól is beszélt. Erre reagált a 24.hu-n az MKSZ szakmai bizottságának elnöke, Juhász István mesteredző.

A Sport TV podcastjében a norvég Elverum magyar válogatott átlövője, Máthé Dominik volt Ágai Kis András és Borsos Attila legutóbbi beszélgetőpartnere: szóba került természetesen a válogatott csúfos Európa-bajnoki-kudarca, és az amatőrnek tűnő hibák. De talán ennél is érdekesebb, amit a hazai utánpótlás-nevelésről mondott, hogy az erőnléti edzések között micsoda lemaradás van például a norvégokkal szemben. Erről kérdezte a 24.hu Juhász Istvánt, a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai bizottságának elnökét, amely az utóbbi idők várakozáson aluli szereplésének okait hivatott kivizsgálni. „Sajnos igaza van, egyetértek vele, a kondicionális képzés terén van lemaradásunk – mondta Juhász Máthé felvetésével kapcsolatban, majd így folytatta. – Az utánpótlásedzőink többsége viszont eredménykényszerből, vagy ki tudja miért, mégsem fordít kellő figyelmet, energiát az izomtömeg szakszerű növelésére, a szükséges sportági dinamika kialakítására.”

A kézilabda-utánpótlásban létező eredménykényszerre konkrét pedig konkrét példát is hozott az interjúban. „Nemrég az egri tanítványaimtól megkérdeztem, milyen célokat fogalmaznak meg, milyen eredménnyel lennének elégedettek, mi a munkájuk „beválása”. Egyikük, aki utánpótlásban dolgozik, azt felelte, ha az első hat között végez a csapatával. A másik a dobogót jelölte meg sikerként. De senki sem válaszolta azt, hogy van az évfolyamomban két olyan kézilabdázó, akikkel, ha még három évet foglalkozhatnék, a felnőtt válogatott erőssége lehetne.” Arra pedig, hogy hol vesznek el a magyar tehetségek – mert azok kétségtelenül léteznek –, így felelt. „A magyar utánpótlás csapattaktikával akar sikeres lenni, miközben az egyes játékosok egyéni fizikai fejlesztése elsorvad. Ez még a legtehetségesebbnek vélt női korosztálynál, a 2018-ban U20-as világbajnok csapatnál is hiányként ütközik ki momentán. A kemény feladat az, ha egy vékonydongájú, de tehetséges ifiből építesz a felnőttsportba lépés pillanatára minden értelemben – kondicionálisan, taktikailag és mentálisan is – kész játékost. Akit 20–21 évesen azonnal be tudsz tenni a Veszprémbe, a Szegedbe, vagy éppen a Győrbe.” További korosztályos híreink KÉZILABDÁBAN a sportági aloldalunkon.