Dicső múlt után fényes jövő Angyalföldön?
Az egykoron páratlanul sikeres időszakot megélt Vasas női kézilabda-szakosztály utánpótlásában a következő időszakot meghatározó változások történtek a nyáron.
Majdnem napra pontosan négy éve, hogy felavatták a Sterbinszky Amália Kézilabdacsarnokot a Fáy utcában, a Vasas SC otthonában. A fővárosi klubnál méltó módon őrzik a legfontosabb emlékeket, a létesítménybe érkezve például nem kell sokáig keresgélni, hogy a huszadik század legnagyobb győzelmeit, mérkőzéseit olvashassuk a falon, de a sikergyáros klasszisok neveivel is összetalálkozunk, természetesen a már említett névadó legendáéval együtt.
Sokáig lehetne részletezni a szebbnél szebb eredményeket, amikből hazai és nemzetközi porondon is bőven jutott: a női NB I-et 1972 és 1982 között zsinórban tizenegyszer nyerték meg a piros-kékek, ami a mai napig rekord, az összesen megszerzett tizenöt bajnoki címmel és tizenkét kupagyőzelemmel a legsikeresebb hazai klubok közé tartoznak, 1982-ben pedig nemzetközi szinten is felértek a csúcsra. Harmadik nekifutásra ugyanis már megnyerték a Bajnokcsapatok Európa-kupájának (ma Bajnokok Ligája) döntőjét, a csapatot pedig a magyar női kézilabdázás ikonjainak sora alkotta, köztük a fináléban (is) parádézó Gódorné Nagy Mariann, akiről mindent elmond, hogy néhány évvel ezelőtt a válogatottunk korábbi szövetségi kapitányai az első helyre sorolták „minden idők legjobbjai” között.
Az aranyidők azonban a 90-es évek első felében véget értek, az elmúlt másfél évtizedben pedig többször szerepelt a második vonalban az angyalföldi együttes felnőttcsapata, mint az élvonalban. Idén nyáron azonban – az újbóli NB I-be jutást követően – komoly változások történtek a klub háza táján, az első csapat ugyanis új vezetőedzőt kapott a Győr női kézilabdacsapatával négyszer bajnoki címet és ugyanennyiszer Magyar-kupát nyerő, egyszer BL-döntőbe jutó Konkoly Csaba személyében. A tréner egyúttal a szakmai igazgató feladatkörét is elvállalta, a terveiben pedig az utánpótlás is kiemelt szerepet kapott.
„A serdülő, vagyis az U17-es csapattól felfelé olyan egységes szakmai koncepciót igyekszünk kialakítani, amivel elősegítjük az ifik, tehát az U19-esek belépését, beilleszkedését az első csapatba – mondja Konkoly. –
Ám nem csak a idősebb korosztályokra figyelünk: igyekszünk a korábbihoz hasonló, közeli kapcsolatot kialakítani az ASI (Angyalföldi Sportiskola – a szerk.) kézilabda-szakosztályával, hogy onnan a gyerekeknek egyenes út vezessen a Vasas utánpótlásába.”
A folyamat kulcsszereplői közé tartozik többek mellett a felnőtteknél másod-, az ifiknél pedig vezetőedző Kiss Dániel, a serdülőket irányító Csenki Csilla, az ASI ügyvezető elnöke, Alberti Luca és az egyesület legendás alakja, a nyártól a Vasasnál utánpótlás elnökként dolgozó Eperjesiné Muts Éva is.
„Kiss Dániel kollégámmal nem először dolgozunk ilyen felállásban, ami azért hatékony, mert az ő jelenlétével az ifik is megismerkedhetnek a felnőttek taktikai repertoárjával, a védekezés és a támadás tekintetében is. Ez a rendszer férfi és női vonalon is működött eddig, hiszen a úgy alakul a helyzet, hogy a fiataloknak be kell ugrani a nagyok edzésére, esetleg mérkőzésére, ez gördülékenyen, probléma nélkül történik meg.
De vajon belátható időn belül ünnepelhetnek-e az angyalföldiek a korábban már megidézett sikerekhez hasonlókat? A választ erre nem lehet tudni, ennek megfelelően a szakember sem próbálkozik jóslással, az viszont biztos: az építkezés – ismét – elkezdődött a XIII. kerületben, az alapokat most rakják le.
„A realitás talaján kell maradnunk. A legfőbb, hogy ütőképes csapatokat hozzunk létre, amely az utánpótlásban az ország élmezőnyéhez tartoznak, felnőttszinten pedig először a bennmaradást kell biztosítani, stabilizálni a helyzetünket. Az eredményekkel pedig a fiatalokat is motiválhatjuk, akik álmokat, célokat szőhetnek, mint például sikereket elérni a piros-kék színekben!”
(Kiemelt képünkön: munkában a Vasas ificsapata Fotó: Vasas Attila)
