Az utógondozási folyamatot fejlesztené az MKSZ
Az utánpótlás és a felnőttmezőny közötti átmenetet elősegítő úgynevezett utógondozási folyamatot fejlesztené a Magyar Kézilabda Szövetség.
Szerdán kezdődött a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémián a Sport és Innováció Konferencia, amelyen számos előadást hallgathatott a közönség az utánpótlás témájában.
„Lehet, hogy nagy elvárással vagyunk az utánpótlásban szerzett eredményeket követően, és azt gondoljuk, hogy majd ugyanilyen jól megy a fiataloknak a felnőtt csapatban is. Pedig nagyon kevés játékosnak megy, a nagy többségnek szüksége van egy úgynevezett utógondozási folyamatra” – idézi Juhász Istvánt, az MKSZ sportszakmai igazgatóját az MTI.
A női szakágban a magyar válogatott 2019 óta sorozatban háromszor lett junior Európa-bajnok, az ifjúságiak 2015 és 2021 között kétszer bronz-, kétszer aranyérmet nyertek. A világbajnokságon a juniorok 2018-ban az első, tavaly a második helyen zártak, az ifjúságiak tavaly harmadikok lettek. A férfiaknál az ifjúsági Európa-bajnokságon tavaly negyedik, a junior világbajnokságon idén második lett a magyar csapat.
A játékosok is túlértékelték önmagukat, de lehet, hogy ez életkori sajátosság is. Még le vagyunk maradva abban az utógondozási folyamatban, aminek a klubcsapatokban kellene történnie” – vélekedett a sportvezető.
Szerinte van olyan fiatal, aki önmagától felfogja és megtanulja, mi a feladata a következő két-három évben, viszont van, akinek ehhez segítséget kell nyújtani, és az MKSZ szeretné ezt is támogatni a jövőben.
A sportszakmai igazgató leszögezte, utánpótláskorban képezni, felnőttkorban versenyeztetni kell, és bár az utóbbi években több korosztályos világversenyt megnyertek a magyarok, de a játékosok egy része olyan hiányosságokkal került a felnőtt mezőnybe, amiket nem tudnak pótolni, ezért az edzők felnőttkorban akarnak képezni, amikor már szerda-szombat rendszerben versenyezni kell.
– hangsúlyozta Ilyés Ferenc, aki nemrégiben az Utánpótlássportnak nyilatkozott a korosztályos válogatottak idei szereplésével kapcsolatban.
Hangsúlyozta, az alapok biztosak, hiszen a TAO-források és más állami támogatások révén az elmúlt években kegyelmi állapotban volt a sportág, és van jelenleg is. A mennyiségi előrelépés után a minőségi feltételek is adottak, ezzel a kiemelt akadémiákra, illetve a korábban sok alapvető gonddal küszködő klubok létesítményhelyzetére utalt az elnök.
„A felnőtt csapatoknak előre kellene lépniük a fiatalok beépítésében, a játékosoknak pedig abban, hogy 20-21 éves koruk után a legjobbak között, felnőttként is tartsák a lépést a világelittel” – közölte a játékosként 229-szeres válogatott, kétszeres olimpiai negyedik helyezett Ilyés.
Golovin Vlagyimir, a női felnőtt válogatott szövetségi kapitánya elmondta, az elmúlt tíz évre jellemző, hogy nehezen tudták beépíteni a fiatal tehetségeket a felnőtt válogatottba. Mint kifejtette, amikor egy fiatal átkerül a klubcsapata felnőtt keretébe, a tudása még nem kész, és az edzők olyan teljesítményt kérnek tőle, amire még nem képes. Ennek hatására elvész belőle a győztes típus, nem érti, mi történik vele – hiszen eddig világ- és Európa-bajnoki érmes volt, de most már nem tudja ugyanazt nyújtani –, ebből következően a felelősségvállalása is visszaesik.
– mondta Golovin, aki a közelmúltban világ- és Európa-bajnokságot is nyert a juniorokkal.
Az imént felsorolt előadók mellett további szakemberek is beszéltek az első napon; Szilágyi Zoltán, a nyáron Eb-t nyerő junior leányválogatott trénere, a Debrecen vezetőedzője hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a mentális, a fizikális és a szakmai felkészítés terén is fel tudjanak zárkózni a megfelelő szintre a kézilabdázók.
A junior férfiválogatottal július elején vb-ezüstöt szerző Sótonyi László, a NEKA vezetőedzője nagyon fontosnak tartja, hogy ne szakadjon meg a fiatalok fejlesztése, hiszen számtalan példa van rá, hogy egy akadémiáról kikerülő játékos ül a kispadon, krízishelyzetben, végjátékban nincs a pályán, a kondicionális, a taktikai fejlesztése megszakad, így a sportág elveszít egy tehetséget.
A konferencia a második napon Budapesten, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen folytatódott.
(Kiemelt képünkön: Ilyés Ferenc Fotó: Tompos Gábor, NEKA)
