Elmaradt érmek – baj van az utánpótlásban?
Kovács Antallal, a Magyar Judo Szövetség szakmai alelnökével, a sportág egyetlen hazai olimpiai bajnokával beszélgettünk azok után, hogy a junior- és az ifjúsági korosztályban is véget értek az idei világversenyek, és a magyar fiatalok összességében – különösen az elmúlt évek termésével összehasonlítva – adósak maradtak a sikerekkel.
Az egy-egy ötödik és hetedik hellyel végződő portugáliai junior-világbajnoksággal sorozatban a harmadik olyan korosztályos cselgáncsvilágversenyen vagyunk túl, amelyen nem született magyar dobogós helyezés, merthogy előtte sem az ifjúsági vb, sem a junior Eb nem hozott érmet a mieink számára. Hozzátartozik a teljes képhez, hogy a nyár első felében az ifjúsági Eb-n két ezüstöt (Kollár Sebestyén, Galó Bence), az EYOF-on három bronzot (Kollár, Galó, Vég Luca) nyertek fiatal dzsúdósaink. (Az ifi-vb-n az ötödik Pintér Bulcsú, a junior Eb-n a szintén ötödik Vég Luca volt a legjobbunk.)
Tehát összességében öt világeseményen öt érem az idei mérleg, míg tavaly 12, több mint a duplája volt a termés, vagyis jól látható a visszaesés. Kovács Antalt, a hazai szövetség (MJSZ) szakmai alelnökét, Barcelona olimpiai bajnokát kértük fel az utánpótlás produkciójának értékelésére.
Ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz feladat ennyiszer csúcsformát hozni – kezdte Kovács az Utánpótlássportnak. – Nyilván jobb lenne a helyzet, ha olyan mély lenne a merítésünk, hogy adott esetben különböző összetételű csapatot tudunk indítani az egyes világversenyeken, mint ahogyan ezt például a nagy országok megteszik, de nálunk erre nincs lehetőség. Ennek fényében a jövőben mérlegelni kell, súlyozni az események között: tegyük fel, csak kettőn indul valaki a három helyett, és, mondjuk, az EYOF-ot kihagyja. Azt viszont mindenképpen szeretném leszögezni: ifjúsági szinten az érmek száma nem határozza meg feltétlenül, hogy a versenyzőink később mire lehetnek képesek. Az ifik öt érme mellett egyébként a pontszerző helyeket sem szabad lebecsülni, de ennél is fontosabb, hogy kemény, jó meccseket vívtak. Ezek a versenytapasztalatok semmivel sem pótolhatók, és a fiataljaink tanulhatnak, építkezhetnek ezekből. Úgy látom, abban mindenképpen előre kell lépnünk, hogy ebben a korosztályban több közös munkára van szükség, ha nem is folyamatosan a válogatott keretei között, de regionális alapon mindenképpen össze kell hangolni a felkészülést.”
Az ifjúságiaktól eltérően a juniorok nem szereztek érmeket: az idősebbek Eb-jén – ahogy már említettük – a még ifjúsági korú Vég Luca érte el a legjobb eredményt ötödik helyével, míg a korosztály vb-jén Kriza Anna is eljutott a bronzmeccsig, de szintén lemaradt a dobogóról. A junior-vb-k történetében 2018 óta először nem nyertek érmet a mieink.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a legjobb négy között Kriza Annát egy igencsak véleményes bírói ítélet választotta el a világbajnoki döntőtől, és egy arannyal vagy ezüsttel mindjárt más lenne a szánk íze – mondta a korábbi klasszis. – Összességében az Eb-t három, a vébét két pontszerző hellyel zártuk, bármelyikből lehetett volna érem, de sajnos ezúttal egyik sem jött össze. Ráadásul a szakértők egybehangzó véleménye szerint az idei az elmúlt évek legerősebb junior-világbajnoksága volt, tehát az egy-egy ötödik és hetedik hely korántsem annyira tragikus, mint amennyire elsőre tűnhet.
Ugyanakkor ebbe nem nyugodhatunk bele, a junioroknál arra kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, hogy mind minőségben, mind mennyiségben elvégezzék a szükséges munkát a fejlődéshez. A világversenyeken látottak alapján a jövőben némiképp el kell térni azoktól a metódusoktól, amelyek szerint eddig dolgoztunk. A problémát azonosítottuk, természetesen annak orvoslására már ötleteink is vannak, de ezek még kidolgozásra várnak.
(Kiemelt kép forrása: EJU)
