Csak tizenhat éven felülieknek!

Néhány hete ismét a futballközbeszéd tárgya lett, hogy a hazai felnőttbajnokságokban nem szerepelhet 16 éven aluli játékos. Az MLSZ a döntést egészségügyi okokkal indokolja, a szakemberek egy része viszont úgy véli: hadd döntse el az edző és a stáb, hogy kit küld pályára! A minimumkorhatár-szabály egyes európai bajnokságokban is jelen van, de például az angol, a spanyol és az olasz szövetség nem korlátozza az egészen fiatalok szerepeltetését.

Az NB III Észak-nyugati csoportjában szeptember 24-én a Csornai SE–Bicskei TC találkozó 1–1-es döntetlennel zárult. A mérkőzés aligha ütötte volna meg az átlagos futballrajongó ingerküszöbét, azonban a vendégek óvást nyújtottak be az MLSZ versenybizottságának, mert a jegyzőkönyv szerint a hazai csapatban szerepelt egy olyan játékos, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Fontos, hogy csak a jegyzőkönyv szerint, hiszen az említett futballista a valóságban nem játszott, csak a névrokona: a Csornának két Németh Bence nevű labdarúgója van, és véletlenül az U15-ös korút nevezték a 24 éves helyett. Mivel a játékvezető nem vette észre a hibát, a bicskeiek óvni tudtak. Az MLSZ pedig elfogadta a beadványt, mert a jegyzőkönyv és a versenyszabályzat szent, így a hivatalos végeredmény 3–0 lett a Bicske javára.

Az eset ugyan nem a legmagasabb osztályban történt, mégis érdekes a magyar futball egésze szempontjából – persze nem a könyvelési hiba, hanem a minimumkorhatár-szabály miatt. Az MLSZ versenyszabályzatának megfelelő fejezete 2013 júliusa óta a következőképpen szól: „Férfi felnőtt bajnoki, kupa- és egyéb mérkőzéseken a mérkőzés napjáig a 16. életévét naptári napra betöltött és annál idősebb korú labdarúgó vehet részt, kivéve, ha a versenykiírás a korosztályra vonatkozóan ettől eltérően rendelkezik.”

a vármegyei igazgatóságok pedig az általuk rendezett alacsonyabb osztályú bajnokságok versenykiírásában rendelkezhetnek másképpen.

A Sportal nemrégiben megkérdezte az MLSZ-től, mi az oka annak, hogy nem szerepelhet 16 éven aluli játékos a felnőttbajnokságokban. A szövetség sajtóosztálya a következő választ adta: „Kérdésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyszabályzatát az MLSZ illetékes bizottságainak ajánlásai alapján sportszakemberek alkotják meg. A korosztályos kiírásoknál, a korosztályspecifikus megkötéseknél, az élettani sajátosságokat is figyelembe véve az orvosi bizottság ajánlása, útmutatása az irányadó. Az ön által említett esetben az illetékes vármegyei igazgatóság az érvényben levő és hatályos versenyszabályzatban foglaltak szerint járt el.”

Tehát egészségügyi okokkal magyarázzák a szabályozást, hiszen 16 éves kor előtt sok esetben még nincs olyan fejlett izomzata a futballistának, hogy készen álljon test test elleni párharcokat vívni a felnőttekkel. Dr. Dreissiger Imre – aki évtizedek óta az MTK Budapest labdarúgócsapatának orvosa – így vélekedik a szabályról:

Ugyanakkor általánosságban, ha a szívvizsgálaton megfelelő a játékos eredménye, akkor nem okozhat problémát neki, hogy bírja a mérkőzések gyorsabb tempóját.”

A csapatorvos hozzáteszi, szerinte érdemes lenne a klubok hatáskörében tartani a döntést, hogy hány éves kortól szerepelteti a felnőttek között a játékosait.

„Azt gondolom, hogy nem feltétlenül kellene tiltani a tizenhat év alatti futballisták pályára küldését. Persze, ha a labdarúgó nincs megfelelő fizikai állapotban, akkor ne nevezzék, de ezt adott klub és annak stábja hitelesen meg tudná ítélni.”

Fölvetődik a kérdés, hogy a fiatal magyar labdarúgók általában azon a szintjén vannak-e a fizikai fejlettségnek, amely lehetővé teszi, hogy helytálljanak az első három osztály valamelyikében. Dreissiger doktor erről azt mondja: „Én csak az MTK focistáiról tudok beszélni, és úgy látom, hogy van jó néhány tizenhat év alatti játékosunk, akit a fizikai felkészültsége alapján be lehetne vetni a felnőttek között. Egyébként az utánpótlás-bajnokságokban korábban az MTK is kapott már büntetést azért, mert túl fiatal labdarúgója volt a pályán.” (Az orvos ezzel arra utalt, hogy a kiemelt utánpótlás-bajnokságokban szintén szabály rendelkezik az egyes minimumkorhatárokról.)

A fizikai állapot mellett természetesen a játéktudás is döntő, hiszen a legvégén ez alapján ítéli meg az edző, hogy pályára küldi-e ígéretes fiatalját vagy sem. A hazai szabályozás alapján érdemes belegondolni, hogy

Persze ő a kivételek közé tartozik; ritka, hogy egy játékos 16 éves kora előtt már megüti az élvonalbeli – Yamal esetében az európai topligás – szintet, ám az NB II-ben és főleg az NB III-ben korántsem zajlik olyan nívón a játék, amely a tehetségesebb fiatalok számára megugorhatatlan volna.

Csank János, korábbi szövetségi kapitány, a Magyar Edzők Társasága mesteredzői kollégiumának tagja nem ért egyet a jelenlegi szabállyal.

„Az a legnagyobb hiba, hogy naptári életkorhoz köti a játéklehetőséget, azt, hogy az adott fiatal pályára léphet-e, pedig a biológiai életkor sokkal fontosabb ebből a szempontból. Szerintem a sportorvosnak kellene arról döntenie, hogy ki, melyik korosztályban játszhat.”

Csank úgy véli, az edző nem a saját ellensége, így nem állítana be olyan játékost, aki nincs kész a felnőttbajnokságra.

A szakember azt egyenesen nevetségesnek tartja, hogy a kontinens legerősebb bajnokságaiban engedik a 16 év alattiak játékát, itthon viszont még a NB III-ban sem.

 „Például amikor a Gyöngyös edzője voltam, a korhatárszabály miatt nem állíthattam be Szabó Alexet, aki már akkor is olyan magas volt, mint most, 189 centiméter. Aznap este otthon bekapcsoltam a tévét, és azt láttam, hogy az egyik európai topcsapatban egy tizenöt éves kissrác cselezget. Azért ez kész röhej...”

A magyar helyzet áttekintését követően érdemes megvizsgálni néhány európai bajnokság irányítóinak hozzáállását a kérdéshez.

Remek példa az Arsenal játékosa, Ethan Nwaneri, aki 2022 szeptemberében 15 évesen, 5 hónaposan és 28 naposan mutatkozott be a Brentford elleni bajnokin. A La Ligában és a Serie A-ban ugyancsak „szabad a pálya”; a legfrissebb példát a spanyol bajnokság szolgáltatja, pontosabban a már említett Lamine Yamal, aki, 15 évesen, 9 hónaposan és 15 naposan kapott először lehetőséget 2023 tavaszán a Barcelona játékosaként a Betis elleni meccsen. A Bundesligában viszont más a helyzet: Németországban a 2020/21-es évadtól kezdve – a magyar szabályhoz hasonlóan – 16 éves koruktól léphetnek pályára a labdarúgók. De ha azt hinnénk, ez szigorítás, tévednénk: korábban egy évvel még magasabb is volt a korhatár. A módosításnak köszönhetően például Youssoufa Moukoko a 16. születésnapja után közvetlenül kifuthatott a Borussia Dortmund színeiben a gyepre.

A környező országok szabályozását is érdemes megvizsgálni, mivel nem minden esetben helyes az NB I-et az európai topligákhoz hasonlítani. Két sorozat erre vonatkozó intelmét néztük meg: Szlovákiában és Romániában egyaránt 16 éves koruktól debütálhatnak az elsőosztályban a játékosok.

Egyértelmű következtetést az élvonalbeli bajnokságok szabályozásából tehát nem tehetünk, hiszen a kép vegyes. Annyi viszont biztos, hogy még a nyugati, jellemzően erősebb utánpótlás-nevelési rendszert működtető országokban is csak elvétve jutnak szerephez a 16 év alatti labdarúgók a legmagasabb szinten, úgyhogy nem kellene tinédzserinváziótól tartani a liberálisabb versenykiírások miatt.

(Kiemelt képünkön: A 18 éves Dusinszki Szabolcs (Puskás Akadémia) a legfiatalabb játékos, aki az ősszel szerepelt eddig az NB I-ben Forrás: puskasakademia.hu)