UtánpótlásSport
2024. április 20.
  • instagram
Divízió I/A-s U18-as jégkorong-vb, Frederikshavn (Dánia) Kadét és junior vívó-világbajnokság, Rijád (Szaúd-Arábia)
Keresés:

Sportágak

Labdarúgás

2023-12-23 13:03

„A legjobb edzők és játékosok az akadémiákon gyűltek össze” – Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója

A labdarúgó-akadémiákról sok szó esik, azonban arról kevesen tudnak, pontosan hogyan dolgoznak a kiemelt utánpótlásnevelő-egyesületekben, miben különböznek hagyományos kluboktól. A MTK Budapest kötelékébe tartozó Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Székely Zsolt segített megismerni az egyik legsikeresebb hazai műhely működését, illetve az akadémiai rendszer jellegzetességeit.

A labdarúgásban az utánpótlásnevelő-műhelyek struktúrájában az államilag elismert sportakadémiák töltik be a legfontosabb szerepet. A közpénzzel támogatott egyesületek munkáját a sportvezetés szigorú kritériumrendszer alapján monitorozza, amely célja, hogy a szakmailag magas színvonalú képzés következményeképpen a felnőttkorosztályban is sikeres játékosokat neveljenek.

Az akadémiákról gyakran esik szó a futballról szóló közbeszédben, azonban a széles nyilvánosság keveset tud arról, pontosan milyen munka zajlik ezekben az intézményekben. A megismerésben magyar labdarúgóutánpótlás egyik legsikeresebb szereplőjének vezetője, az MTK Budapest kötelékébe tartozó Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója, Székely Zsolt segített.

Székely Zsolt, a Sándor Károly Labdarúgó Akadémia szakmai igazgatója ​​​​​Forrás: MTK Budapest

Ahhoz, hogy megértsük, mitől akadémia az akadémia, a kétezres évek elejére kell visszamennünk. „A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia 2001-ben indult, ez volt az első Magyarországon.

A koncepció az volt, hogy minden egy helyen legyen elérhető a gyerekeknek: lakás, iskola, edzés.

Ezt azért találták ki így, mert nagyon sok időt lehetett ezzel spórolni, illetve kontrollálni tudták a pihenést, az étkezést, a tanulás és nem utolsósorban a focit. Mivel akkoriban Agárdon volt az akadémiai központ, a nagyváros vonzása sem volt annyira erős, hiszen onnan nehezebb volt kimenni bulizni például.”

Tehát akkoriban az akadémia bentlakásos modellben működött. Viszont szakmailag is akadtak eltérések a hagyományos klubokhoz képest, hiszen a gyerekek napjából az utazás nem vitt el időt, így jóval többet tudtak edzeni „Az edzésmennyiség mellett – talán mondhatom – valószínűleg jobb edzők voltak az akadémián, mint a többi egyesületben.

A kétezres évek közepén aztán a Puskás Akadémia, a Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiája és a szombathelyi Illés Akadémia is létrejött. Ezek nagyon hasonló felfogásban működtek mind strukturálisan, mind szakmailag, mint az MTK műhelye. „A különbség továbbra is az volt, hogy a gyerekek élete egy területre korlátozódott, hiszen mindent egy helyen értek el.

A koncentráció pedig nem csak ebben mutatkozott meg, hanem abban is, hogy a legjobb edzők, sőt a legjobb játékosok is az akadémiákon gyűltek össze.”

Később, amikor kvázi divat lett akadémiának nevezni az utánpótlásnevelő-klubokat, a szó jelentése elinflálódott; másképpen: semmilyen szakmai garanciát nem jelentett az, ha az adott egyesület nevében benne volt az akadémia szó.

Mára azonban valamelyest megváltozott a helyzet, hiszen 2019-ben kormányrendeletben szabályozták, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni az államilag elismert sportakadémiai titulushoz. „Ehhez a címhez teljesíteni kell. Aki nem kapta meg ezt a minősítést, az nem kimaradt, hanem nem tudta teljesíteni az elvárásokat.”

Ezzel hozzávetőlegesen egyszerre az MTK úgy döntött, hogy Agárdról Budapestre költözteti az akadémiáját, amelyet már új, szabadabb felfogásban álmodtak meg a vezetők.

„Abban állapodtuk meg, hogy úgynevezett nyitott akadémiát építünk, ahol több inger éri a játékosokat, és nagyobb önállóságra neveljük őket. Fontosnak tartom, hogy érintkezzenek a fiatalok más típusú emberekkel is, akiknek nem a fociról szól az életük, találkozzanak más jellegű problémákkal a világban. Ettől a személyiségfejlődésük egészségesebb.”

A kivilágított Sándor Károly Labdarúgó Akadémia Forrás: sandorkaroly.hu

A szakmai igazgató három fő különbséget jelölt meg, ami elválasztja az akadémiákat az áltagos kluboktól.

„Az edzésszámban, az edzésminőségben és a játékosminőségben emelkedünk ki.”

Ezen a ponton a kérdés adott: hogyan biztosítják, hogy a szakmai munka tartósan magas színvonalú legyen?

„A csapataink mérkőzéseinek nagy részét látom, mivel a hazai meccseken túl is sok a budapesti idegenbeli találkozó. Ezeken az edzőket folyamatosan scoutolom, és ha valamelyik szakember hozzáállása, futballfilozófiája, viselkedése megtetszik, akkor célzottan elmegyek még néhány alkalommal megnézni, hogyan teljesít ő és a csapata.

Azokat az edzőket nézem, akik olyan focit játszatnak, amitől a gyerekek tudnak fejlődni

– ebben a korban nem az eredményorientált focit keresem. Persze az, hogy valakit szerződtessünk, az elsősorban üresedés kérdése, mivel pluszban nem tudunk edzőt igazolni, és jelenleg remek szakembereink vannak. Viszont, ha valaki nálunk nem felel meg, akkor jöhetnek szóba azok, akiket már figyelünk egy ideje. Hozzáteszem,

összességében a legfontosabb szempont az edzők esetében mindig az emberi oldal.”

A játékosok kiválasztása sem egyszerű feladat, mivel rendkívül nehéz megállapítani a gyerekekről, mi lesz belőlük néhány év múlva. Székely a sok mérés mellett másban is hisz: „Nálam a tanulékonyság a legfontosabb szempont. Az sokszor csalóka lehet, hogy a játékos nagyon ügyes tizenkét évesen, viszont, ha öt év alatt alig fejlődik, akkor nem lesz belőle jó futballista.

Azokat keressük, akik fogékonyak, gyorsan és könnyedén sajátítanak el új készségeket, mert velük lehet dolgozni, őket lehet a legjobban fejleszteni.”

A játékosok fejlődésének időközi mérését a sportállamtitkárság alá tartozó módszertani központ egységes formában végzi, így valóban összehasonlítható az akadémiákon végzett szakmai munka, azonban az egyesületek szakvezetése házon belül is folyamatosan ellenőrzi, hogy bizonyos területeken mennyit lépett előre egy-egy fiatal. „Szerencsére az elmúlt években olyan gépeket tudtunk venni, amelyek segítségével sokkal profibban tudjuk mérni a fejlődést.”

Közös edzésre készült az MTK U17-es és U16-os csapata Forrás: sandorkaroly.hu

A sportvezetés nagyon részletesen vizsgálja az akadémiák munkáját. „Szinte mindent néznek: a meccseket figyelik, eljönnek edzésre, még a tréner öltözékéről is feljegyzést készítenek. Én egyébként ennek örülök, mert tudom, hogy jól dolgozunk, és ezeken az ellenőrzéseken pedig újra és újra be is bizonyosodik.”

De mi az egész akadémiai rendszer értelme? Hiszen, amikor valamelyik magyar játékos külföldre szerződik, szinte kivétel nélkül azt hallani, hogy kint magasabb az edzés intenzitása. Székely szerint ez nem a hazai szaktudás hiányával magyarázható:

„Nem azért jobb az edzés kint, mert jobbak az edzők vagy a gyakorlatok, hanem játékosminőség magasabb.

Éppen ez az egyik legfontosabb gondolat az akadémiák létrehozása mögött is, hogy tereljük egy helyre a legjobb játékosokat, akik aztán egymás között többet tudnak fejlődni, hiszen, ha jó védő ellen kell cseleznie a támadónak, akkor többet kell dolgoznia és ez fordítva is igaz – magyarul a játékostársak határozzák meg az edzés intenzitását.”

Hosszú távon pedig mindenki az akadémiáktól várja azt, hogy olyan jó képességű játékosokat termeljen ki, akik felnőttként az élvonalban vagy Európában is megállják a helyüket.

„Szerintem a produktivitás az első, az, hogy hány játékost tudtál beépíteni a saját akadémiádról. De a magyar futball szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy az MTK-nevelésű játékos a saját NB I-es csapatunkban lesz alapember, vagy éppen a Kecskemétben. Ezzel együtt természetesen a célunk az, hogy a legjobb játékosok itt mutatkozzanak be, a mi felnőtt csapatunkban, de mindig lesznek olyanok, akik majd máshol válnak be, ám az is közös siker, hiszen

a célunk megegyezik az egyetemes magyar futballéval: minél több jó játékos képezni.”

(Kiemelt képünkön: Az MTK Budapest U17-es csapata Forrás: sandorkaroly.hu)