UtánpótlásSport
2024. december 8.
  • instagram
Keresés:

Sportágak

Labdarúgás

2024-01-09 16:14

„A foci szeretete, a jókedv és a biztonság a legfontosabb” – Orosz Dávid, a Vasas Kubala Akadémia utánpótlásedzője

A legkisebbek labdarúgása még nem az eredményekről szól, hanem a játék szeretetéről, valamint az alaptechnikáról, amire lehet építeni a későbbiekben. A kiválasztásról, a versenyeztetésről és a szülők kezeléséről beszélgettünk Orosz Dáviddal, aki a Vasas Kubala Akadémia U5–U7 korosztályát tréningezi.

A Liverpoolban és a magyar válogatottban is remekül szereplő Szoboszlai Dominik édesapja és nevelőedzője, a Főnix Gold FC alapítója, Szoboszlai Zsolt azt mondta az Utánpotlássport.hu által szervezett „Egy nap az utánpótlásért” című konferencián, hogy a fiatalok képzésében a technikai fejlesztésen kell lennie a hangsúlynak. Ön is ezt az elvet vallja?

Nálunk is nagyon fontos a technikai képzés, főként az alaptechnikára koncentrálunk. Sokat gyakoroljuk a labdavezetést, a lövést, a cselezést és a párharcokat is, ezek mellett pedig még a játékosságot emelném ki. Mindenből igyekszünk játékot csinálni az edzésen: folyamatosan kis versenyeket találunk ki, kapura lövünk, hogy minél több gólt szerezzenek és gyakran játszunk meccset is.

A legfiatalabbak esetében a foci szeretete, a jókedv és a biztonság a legfontosabb.

Valószínűleg már ebben a korban is nagy túljelentkezés van a Vasasnál. Hogyan zajlik a kiválasztás?

Kimondottan olyan szűrés nincsen, hogy csak a legjobb tíz játékost vesszük fel, mivel ebben a korosztályban nem tudhatjuk, egy-két éven belül kiből mi lesz, ezért mindenkit fogadunk. Félévente tartunk toborzókat, amelyeken

játékos feladatok közben, illetve meccsszituációban is megnézzük a gyerekeket,

mert ott jön ki, hogy aktívak-e, keresik-e a labdát. Annyit hozzá kell tennem, hogy a figyelem megléte fontos számunkra, hiszen az öt-hatévesek esetében ez még nem egyértelmű. Ha valaki még nem tud koncentrálni, azt szoktuk mondani a szülőknek, hogy jöjjenek vissza fél év múlva.

A Vasas Kubala Akadémia U7-es csapata Forrás: Vasas Kubala Akadémia

A szülőkkel mennyire nehéz megértetni a későbbiekben, ha a gyerek nem elég ügyes?

Mindig mindent megbeszélünk a szülőkkel. Ha látjuk a gyereken az első edzésen, hogy ez nem lesz jobb a harmadik alkalommal sem, akkor természetesen leülünk a szülővel, és elmondjuk, hogy várjunk fél vagy egy évet, és nézzük meg újra, változott-e a helyzet.

És azt hogyan lehet kezelni, ha a szülő beleszól az edzésbe vagy a meccsbe?

Szerencsénk van, mert a szülők jelentős többsége reálisan látja a gyerek teljesítményét, illetve megbíznak bennünk szakmailag és emberileg is. Időnként előfordul persze, hogy kicsit vehemensebben szurkolnak, irányítják kívülről a gyereket, de ilyenkor tisztázzuk:

ezzel nem tesz jót, mivel én is kértem valamit, a kisfiú is gondol valamit, ő pedig egy harmadik dolgot mond, amivel teljesen összezavarjuk a srácot, hiszen háromfelé nem tud megfelelni.

Ezt tudomásul veszik, és attól kezdve nincs gond ezzel a későbbiekben. Ebben a korban egyébként nem jellemző ez a probléma, inkább az U10-11-es korosztálynál jelenik meg, de ott is szülője válogatja.

Mennyire nehezíti meg a munkát, hogy az óvodás vagy kisiskolás gyerekek között hatalmas előnyben van, aki akcelerált? Hogyan lehet ezt kiküszöbölni?

Ebben a korosztályban rengeteg tud számítani, ha valaki két fejjel magasabb a többieknél, és ezáltal fizikai párharcokban nem tudják legyőzni, nem tudják arrébb tolni, ezért, még ha nem is cselez vagy lő annyira ügyesen, mint mások, tud érvényesülni.

Nálunk az vált be, hogy forgórendszerben edzünk, próbáljuk a képességek szerint csoportokba osztani a gyerekeket, így mindenkinek lehet sikerélménye a saját szintjén.

Fontos, hogy senkiben ne legyen negatív érzés, ne okozzunk csalódást és mindenki boldogan jöjjön edzésre.

Meddig kell eljutnia egy gyereknek nyolcéves korára, aki például ötévesen kerül a Vasasba?

Az a cél, hogy nyolcévesen már magabiztosan tudjon labdát vezetni, képes legyen egy az egy ellen cselezni, jól mérje fel a kettő az egy elleni szituációkat, és passzoljon, ha a társa jobb helyzetben van, illetve fontos még, hogy bátran vállalkozzon egy az egy elleni játékra és kapuralövésre. Ezeket

az alapokat kell náluk megerősíteni, hogy a következő korosztályokat tréningező kollégák erre építhessenek.

Hogyan kell elképzelni ennek a korcsoportnak a versenyeztetését, milyen bajnokságokban, tornákon vesznek részt?

Az egészen kicsik még három a három ellen játszanak kiskapura, kispályán. A hatévesekkel elkezdjük gyakorolni a 4+1-es felállást kézilabdapályán, kézilabdakapura, mivel hétévesen már arra játszanak. Az U5 még nem versenykorosztály, az U6-osokkal időnként részt tudunk venni egy-egy tornán, vagy szervezünk nekik meccseket, az U7-esek viszont már gyakrabban játszanak, hiszen attól a korosztálytól lehet szerepelni a Bozsik-programban. De ahogy a beszélgetés elején is említettem, a lényeg a sportág szeretete, az, hogy élvezzék a játékot.

És az nagyon jólesik, amikor esőben-hóban is hívnak a szülők, hogy „ugye lesz edzés?”, mert ez azt jelenti, szívesen járnak hozzánk.

Kiemelt képünkön: Orosz Dávid, a Vasas Kubala Akadémia utánpótlásedzője Forrás: Vasas Kubala Akadémia