Autósport: mekkora esély van arra, hogy néhány éven belül újra magyar Forma–1-es pilóta legyen?
Szujó Zoltánnal, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökével annak apropóján beszélgettünk, hogy a széles összefogással nemrégiben elindított a „Road to Formula 1” projekt segítségével jó esély nyílhat arra, hogy 2029-30-ra újra legyen magyar pilóta a Forma–1-ben.
„Az ügyet kell előtérbe helyezni, hogy a lehetőséget biztosítsuk a fiataloknak, akik képességükkel és tehetségükkel akár a Forma–1-ig is eljussanak” – mondta Weingartner Balázs, a HUMDA, azaz a Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. elnöke a janurában meghirdetett „Road to Formula 1” (Út a Forma–1-ig) elnevezésű program bemutató rendezvényén. A kezdeményezés célja pedig nem más, mint hogy Baumgartner Zsolt után újra legyen magyar pilóta a nemzetközi autósport legrangosabb szériájában, a Forma–1-ben. A projekt keretében kiemelten szeretnék támogatni azokat a magyar fiatal tehetségeket, akik a Forma–4, a Forma–3, a Forma–2 és a Forma–1 világában jó eredményeket tudnak elérni.
– kezdte Szujó Zoltán, a hazai sportági szövetség első embere az Utánpótlássportnak. – Jelen pillanatban Hideg Ádám és Molnár Martin személyében két rendkívül ígéretes fiatalunk is akad. Mindketten remek eredményekkel büszkélkedhetnek gokartban, és most már a formaautó-szériákban bizonyítanak, ezzel pedig ráléptek arra az útra, hogy egy nap akár a Forma–1-ig is eljussanak. Bízom benne, hogy a srácok valóra tudják váltani az álmukat, és Baumgartner Zsolt után tényleg ismét láthatunk magyar versenyzőt az F1-ben.”
Az efelé vezető úton a Forma–4 jelenti a belépő kategóriát, ezután jön a Forma–3, a Forma–2, majd végül a királykategória, a Forma–1. A jelenlegi állás szerint

A spanyol F4-es sorozat után Hideg idén a Eurocup 3 nevű szériában versenyez, míg Molnár április végén a második szezonját kezdheti meg a brit F4-ben, illetve most az év elején pedig a közel-keleti F4-es bajnokságban szerepel. A múlt hét végi, dubaji verseny első futamában a 11., a másodikban a 14. helyen végzett.
„Azt látni kell, hogy az a folyamat, hogy egy fiatal versenyzőt mégis miként, milyen úton juttatnak el az Forma–1 kapujáig, rengeteget professzionalizálódott az évek alatt. Érdemes csak visszagondolnunk Baumgartner Zsolt 2004-es szezonjára, amikor is első magyarként egy teljes szezont versenyzett végig a száguldó cirkuszban, ráadásul még pontot is szerzett az indianapolisi futamon elért nyolcadik helyével.
Mostanra ez jócskán megváltozott, és rendkívül korán kiválasztják azokat a tehetségeket, akiket később aztán tudatosan készítenek fel erre a pályára. Azt viszont nem változott, hogy manapság is ugyanúgy óriási szerepe van annak, hogy melyik versenyző milyen támogatói kört tud megmozgatni, és ezáltal – a csapatával, a menedzsereivel karöltve – mennyi pénzt tud áldozni arra, hogy egyre magasabb kategóriában, egyre jobb istállóknál versenyezhessen.
Ebbe beletartozik a fizikoterapeuta, az adatelemző, illetve akár egy olyan szakember, aki érti, ismeri a technikai és beállításbeli hátterét az autósportnak. Ilyen szempontból azt hiszem, Molnár Martin remekül döntött, hogy
hiszen ő kiválóan ismeri az angolszász formaautózás kultúráját, és biztos vagyok benne, hogy sokat hozzá tud adni Martin fejlődéséhez.”
Hozzátette, a Forma–1-be való bekerülés kapcsán az esetlegességi tényező mindmáig megvan bizonyos mértékig, továbbra sincsenek garanciák és biztos receptek ezen az úton.
„Említettem már, hogy a megmozgatható, a sportágba bevonható támogatói kör jelenti az egyik szűk keresztmetszetet. Nemzetközi viszonylatban a magyar kis piac, és ez mindig is érezteti hatását.
A jelenlegi gazdasági körülmények között pedig kétszer is meg kell gondolni, hogy az állam, illetve állami cégek milyen mértékben támogatják ezt a területet. Ezért lenne fontos, hogy akár a magánszektor is az ügy mellé álljon, vagy éppen az állami cégként működő Hungaroring Sport Zrt. is támogassa a projektet.”

Egyébként jól jelzi, a Magyar Nagydíj, valamint a mogyoródi pálya rangját, hogy immár 1986 óta, tehát mintegy negyven éve állandó részét képezi az F1-es versenynaptárnak.
így azt hiszem, ez a mostani összefogás jól párosul ehhez a történethez.
Az, hogy a Forma–2-ig – az F1 közvetlen előszobájáig – hogyan lehet eljuttatni egy fiatal versenyzőt, ha nem is kikövezett, de jól belátható és megtervezhető. Ott pedig már számos tényezőn – a pályán nyújtott teljesítményen túl a gazdasági és marketing szempontokon is – múlik, hogy ki az, aki végül a világ legszűkebb elitjébe is be tud kerülni. Ne feledjük: mindössze húsz hely van a Forma–1 mezőnyében, csupán a krémek krémje juthat el odáig.”

Az MNASZ elnöke továbbá elmondta, a szövetségben azt tartják az egyik fő küldetésüknek, hogy az említett nagyra törő kezdeményezéshez a megfelelő szakmai hátteret megteremtsék, és segítsék a fiatalok előmenetelét.
Így pedig a folyamat legvégén átfogó szakvéleményt kapnánk arról, ki az, akivel valóban érdemes hosszú távon is foglalkozni, és a karrierjébe fektetni.”
Majd szóba került az is, hogy az autósportok esetében már gokartos szinten, még feljebbi kategóriákban pedig különösen érvényes: a szülők szerepvállalása és anyagi áldozathozatala elengedhetetlen a fiatalok pályafutásában.
hiszen leszűkíti a merítési lehetőségeket az utánpótlásban, illetve rendkívüli módon magasra teszi ezzel a belépési küszöböt. A Magyar Nemzeti Autósport Szövetségnél határozott célunk, hogy szélesítsük a tömegbázist. Ebből a szempontból a két stratégiai fontos szakágunk: a gokart és a szlalom népszerűsítése. Ezt a kettőt gyakorlatilag bárki kipróbálhatja, és hamar kiderülhet, hogy kinek van extra érzéke ehhez a sportághoz.
(Kiemelt kép forrása: HUMDA Pro/Facebook)