„Aki melózik, az bekerül a csapatomba” – Iváncsik Gergő
A Veszprémben az U15-ösöket edzőként irányító korábbi klasszis kézilabdázó, Iváncsik Gergő az Utánpótlássportnak nyilatkozott a legidősebb pre-akadémiai korosztállyal kapcsolatos kihívásokról.
Ha utánpótlás kézilabda, akkor a reflektorfény általában a korosztályos válogatottakra és klubszinten az akadémiai – U20-as, U18-as és U16-os – kategóriákra irányul, miközben a fiatalabbaknál hasonlóan fontos munka zajlik.
2020 elején érkezett a hír, hogy megújul az elitképzés a magyar kézilabdában, hat helyen jött létre akkreditált, államilag támogatott akadémia, az első években pedig (Balaton-Felvidéki Kézilabda Akadémia néven) Veszprémben és Balatonfüreden közösen működött szervezet, 2024 januárjában óta viszont a két városban külön folytatták a munkát. Veszprémben korábbi kiváló játékosok sora foglalkozik a fiatalokkal, a stáb tagja Gulyás István, Tombor Csaba, Ivo Díaz és Carlos Pérez, de a pre-akadémiai részlegben is találunk „nagy nevet”, az U15-ös együttest ugyanis a 270-szeres magyar válogatott, kétszeres olimpiai negyedik, a Veszprém csapatával háromszoros Bajnokok Ligája-ezüstérmes és 16-szoros magyar bajnok Iváncsik Gergő irányítja.
Könnyű lehet neki, ilyen múlttal biztosan mindent elsőre megcsinálnak a játékosai a pályán – mondhatnánk rosszmájúan, de a beszélgetésből hamar kiderül,

„A jelenlegi játékosaimmal U13-as koruk óta foglalkozom, és nap mint nap érzem, hogy nekünk, stábtagoknak óriási a felelősségünk, hiszen az alapokat rakjuk le ebben az időszakban. Emellett azt is el kell érnünk, hogy megszeressék a kézilabdát, minél kevesebben morzsolódjanak le. Rengeteg munkát kell belefektetnünk, hogy ezeket a fiatalokat a megfelelő állapotban adjuk át az idősebb korosztályokba – mondja Iváncsik az Utánótlássportnak. – Ahogyan az összes többi korosztálynak, úgy az U15-ösnek is megvannak a rá jellemző tulajdonságai, nehézségei: edzői szempontból például arra kiemelten kell figyelnünk, hogy ebben a korban fizikálisan óriási különbség lehet játékos és játékos között. Minden gyereknél tudnunk kell, hogy a paramétereihez és a képességeihez mérten hogyan fejlesszük. A növekedésében sokaknak még nem jött el a »nagy bumm«, így le vannak maradva a társaiktól; nem szabad engedni, hogy elmenjen a kedvük a játéktól a sikerélmény hiányában. Mindenkinek megfelelő időt kell biztosítani a pályán.
Az utánpótlássport örök dilemmája a fejlődés és az eredményesség szembeállítása. Azt Iváncsik is elismeri, a döntés nem teljesen egyértelmű.
„Gyerekekről van szó, így nehéz velük megértetni, hogy a fejlődésen van a hangsúly, és nem azon, hogy aranyérmesek leszünk-e az évad végén, vagy ötödikek. Ehhez rengeteg beszélgetés kell, hiszen a legfőbb, hogy a tanultakat visszalássuk a pályán, és hogy mindenki adja ki magából a maximumot. Ettől függetlenül minden sportoló nyerni akar, legyen szó a következő meccsről vagy a bajnokságról, ez alapvető motiváció, és ezzel a céllal kell felmenni minden alkalommal a pályára.
mindig mondom a srácoknak, hogy aki ezt tisztességgel elvégzi, az biztosan bekerül a csapatomba, kap lehetőséget a bizonyításra.”

Az U15-ös és az U16-os korosztály közötti váltás éles, hiszen a fiatalabbaknak kéthetente vannak mérkőzések, míg az idősebbek minden hétvégén pályára lépnek.
„Jóval nagyobb az U16-osok meccsterhelése, ehhez hozzá kell majd szokni. Ezen kívül az iskola, vagy az első barátnő is megzavarhatja a fejeket, erre szakmailag felkészülnek az edzők. Arról nem is beszélve, hogy
Az edzői kihívások közé tartozik, hogy az említett korosztályok közötti vonalon már nem mindenki léphet át, a szakemberek kiválasztják azokat, akik folytathatják akadémistaként.
„Nehéz helyzet ez, mert ebben a periódusban jópáran lemorzsolódnak. Azt viszont meg kell értetnünk a fiatalokkal és a szülőkkel is, hogy
A szemünket a folytatásban is rajtuk tartjuk, amiben lehet, segítünk. Az biztos, hogy az évad végén ettől a kerettől búcsúzunk, hiszen az U16-ban már másik edző foglalkozik majd velük. Ezen igyekszem nem sokat gondolkodni, a jelenre fókuszálok, de elköszönni biztosan szívfacsaró lesz az elmúlt évek közös munkája után.”
(Kiemelt képünkön: Iváncsik Gergő Fotó: Wolf Attila/VHA)