Magyarországon vízi-, Szlovákiában kézilabdában lett válogatott Svec Anna Sába

A szlovák kézilabdázókkal már járt korosztályos Eb-n Svec Anna Sába, aki most a magyar U16-os vízilabda-válogatottal készül kontinensviadalra.

A Győr leány serdülő vízilabdacsapatával a hét végén esedékes, dunaújvárosi nyolcas döntőt várja a 15 éves Svec Anna Sába, aki igazi erőssége a Rába-partiaknak, és ezt igazolva a korosztály első osztályú bajnokságának góllövőlistáján az előkelő második helyen áll.

Az ígéret fontos láncszeme a klub ifjúsági gárdájának is, továbbá az idényben tíz meccsen játszott a Győr felnőttegyüttesében, amely Hargitai Attila irányításával visszajutott a női élvonalba.

Sába teljesítményére az U16-os válogatottat vezető korábbi női szövetségi kapitány, Mihók Attila is felfigyelt, és meghívta a nemzeti csapat Európa-bajnokságra készülő bő keretébe. Az U16-os európai torna június végén Isztambulban lesz, és amennyiben Sába a keret tagja marad, nem először vesz majd részt kontinensviadalon Törökországban, ugyanis 2023-ban már járt Eb-n Ankarában. Csakhogy akkor nem a magyar színeket képviselte és nem is a medencében igyekezett bizonyítani.

Érdekesség, hogy a reménység kettős állampolgárként a szlovák korosztályos kézilabda-válogatottnak is a tagja volt az elmúlt időszakban, és a két sportágat egyszerre űzte.

„A szlovákiai Csallóközaranyoson lakunk, ahol nagyon népszerű a kézilabda, és korábban anyukám is játszott a helyi csapatban – mondja Sába. – Már kicsiként megszerettem ezt a sportágat, és hamar kiderült, hogy jó érzékem van hozzá. A korosztályos csapatunk bekerült az országos döntőbe, amelyben a szlovák válogatott edzője felfigyelt rám, meghívott, és a 2006-os születésűekkel, azaz a nálam három évvel idősebbekkel többek között U17-es Európa-bajnokságon is részt vehettem. Emellett a vízilabda is kiskorom óta érdekelt, és Komáromban kezdtem el edzésekre járni. De ott lánycsapat nem volt, a fiúk meg sokkal idősebbek voltak nálam, ezért a bátyám után Győrbe igazoltam. Ezt nem bántam meg, mert a győri klubban minden adott a fejlődésemhez. Két éve már meghívtak a 2008-as születésű magyar vízilabda-válogatott keretébe, de akkor végül nem kerültem be a világversenyre utazó csapatba. Remélem, hogy az idén végig számítanak rám.”

Sába mostanában jutott el odáig, hogy mérlegelnie kellett, melyik sportágnak szeretne több időt szentelni a folytatásban. A helyzet nem állította könnyű döntés elé.

„Sokáig heti három kézi- és két vízilabdaedzésre jártam, aztán ez megfordult. És volt, hogy

Kéziben a szlovák serdülő- és az ifi bajnokságban, pólóban a magyar serdülő- és az ifi bajnokságban, plusz az ob I-ben, majd a következő évben az ob I/B-ben. Tavaly januárban kézilabdázás közben elszakadt a keresztszalagom, sokat kihagytam, és utána nehezen rázódtam vissza, féltem az újabb sérüléstől. A napokban nem volt egyszerű meghoznom a döntést, hogy a folytatásban vízilabdázni szeretnék. Elképzelhető, hogy most májusban volt az utolsó kézimeccsem. Bár nagyon szeretem a kézilabdát, azt is figyelembe kellett vegyem, hogy a két sportágban milyen lehetőségeim vannak. Összehasonlítva a magyar vízilabda sokkal magasabb szintet képvisel, mint a szlovák kézilabda. De akár a szlovák vízilabdát is mondhatnám, mert korábban azzal a válogatottal is szerepeltem tornán. A legfőbb célom, hogy olimpián játsszak a magyar vízilabdacsapattal. Addig is szeretnék egyre többet tanulni, folyamatosan előre lépni és tagja lenni a korosztályom válogatottjának. Hatalmas öröm, hogy a Győrrel ismét ob I-esek leszünk, mert ott hétről hétre a legjobbak ellen mutathatom meg magam és fejlődhetek.”

Sába elmondása szerint az a verzió soha nem került szóba, hogy esetleg a magyar korosztályos kézilabda-válogatottban is feltűnjön. Ahogyan fogalmaz: „ott valószínüleg nem is ismernek.” Pedig egy alkalom volt, amikor akár fel is figyelhettek volna rá. Két éve éppen Győrben esett meg, hogy egy fölényes hazai sikert hozó magyar–szlovák felkészülési kézimeccsen Sába kétszer is betalált a magyar kapuba.

„Emlékezetes meccs volt a számomra, kicsit fura is a helyzet miatt, de gyorsan ki tudtam zárni a körülményeket és annak a csapatnak igyekeztem a hasznára válni, amelyben játszottam. Egyébként sem szoktam foglalkozni az ellenfelekkel. Mindig arra törekszem, hogy magamból hozzam ki a legtöbbet, legyen bárki is a másik oldalon.”

Sába a sportpályák mellett az iskolában is kiemelkedően teljesít. A komáromi Selye János Gimnáziumban kitűnő tanuló és gyakori résztvevője a matematikaversenyek országos döntőinek. Bár még egészen fiatal, határozottan tervezi, hogy felnőttkorában sport- vagy állatorvosként tevékenykedik. Utóbbi azért sem meglepő, mert az állatok is nagyon közel állnak hozzá. Különösen a lovak.

„Kiskorom óta állatok közelében élek. Otthon van például kutya, macska, tyúk vagy nyúl is. És vannak lovaink, így a lovaglás a kedvenc időtöltéseim közé tartozik. Pár éve ügyességi és akadályversenyben is díjat nyertem a hozzánk közeli Nagyléli-szigeten rendezett lovas napokon. Amikor éppen nincs meccsem és a tanulással is végeztem, akkor szívesen ülök nyeregbe. Többen kérdezik, hogy hogyan van időm és energiám mindarra, amit csinálok. Úgy gondolom, hogy

A sport egyfajta kikapcsolódás is, amely után sokkal jobban tudok koncentrálni a tanulásra.”

Sába sokra hivatottságát a női vízilabda-válogatottat korábban nyolc éven át irányító, jelenleg a Győr női pólószakágának szakmai vezetőjeként dolgozó Bíró Attila is megerősíti:

Persze, sokat kell még fejlődnie, de jó úton halad. Az egyszerre két sportágban való szerepléstől – például a sérüléseire gondolva – hátránya is származott, de az mindenképp előny, hogy a kézilabdából fantasztikus lövőkészséget, lövőerőt és pontosságot hozott. Bízom benne, hogy hosszútávon sokat fog nyerni vele a magyar vízilabda.”

(Kiemelt képünkön: Svec Anna Sába Forrás: GYVSE)