Irány Amerika! – fiatal sportolókat segít ösztöndíjhoz jutni a StudyNSport

Számos fiatal sportoló álma, hogy az Egyesült Államokban vagy Nyugat-Európában tanulhasson ösztöndíjjal, eközben kiemelkedő körülmények között építhesse tovább karrierjét. A 2012 óta működő StudyNSport éppen ezért jött létre: tehetségeknek segít, hogy nívós, a sportéletben is meghatározó egyetemekre és középiskolákba nyerjenek felvételt. A korábbi válogatott gátfutóval, a cég ügyvezetőjével, Molnár Balázzsal beszélgettünk.

Saját élmény ihlette Molnár Balázs ötletét, miszerint érdemes lenne fiatal sportolókat amerikai és nyugat-európai ösztöndíjakhoz segíteni. A gátfutó a sikeres utánpótláséveket követően az Egyesült Államok egyik jeles egyetemére, a University of Notre Dame-re járt 2006 és 2010 között, és nem kizárólag pozitív emlékeket őriz.

Nem túlzás, hogy az olimpiai részvételem múlott rajta, és ezzel nem voltam egyedül. Akik a kétezres évek elején tanultak Amerikában, kicsit ki voltak szolgáltatva a sorsnak, hogy számukra megfelelő helyre kerülnek-e, így a szerencsén is múlott, összejön-e mindaz, amit az óriásinak gondolt lehetőségtől várt a sportoló. Persze sokaknak sikersztori volt az amerikai kaland.”

Hazatérése után szakmai tapasztalatokat gyűjtött, majd 2012-ben megalapította a korábban EasyGo to USA, ma már StudyNSport néven működő céget, amelynek elsőszámú küldetése, hogy az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába vágyó fiatal sportolókat segítse. Mára egész csapat dolgozik vele.

„Akiért a sportolói eredményei miatt nem feltétlenül kapkodnak az egyetemek, annak segítünk kijutni és a felvételire történő felkészülésben is. Igyekszünk könnyíteni a folyamatot, akinek pedig több ajánlata is van különböző egyetemektől, annak

Kezdetben jellemzően a StudyNSport keresett meg ígéretes sportolókat, manapság viszont már a versenyzők jelentős részével ajánlás útján kezdik meg a közös munkát Molnárék. És hogy mit tartalmaz ez a munkafolyamat? Eleinte főként sok-sok beszélgetést, hogy megismerjék egymást a felek, és kiderüljön, találkoznak-e a sportolói igények az egyetemek nyújtotta kínálattal, miközben a fiatalok képbe kerülnek, hogy pontosan mi várja őket, ha felvételt nyernek.

„A kommunikáció kulcsfontosságú. Kialakítottunk erre a célra egy alkalmazást, amelyen minden fontos információ elérhető, erre természetesen a szülők is ráláthatnak. Az applikációban követhető, hol tart a felvételi folyamat, a chatfelületen bármikor elérnek bennünket, ha kérdésük van. Másfelől az egyetemi sportegyesület edzőjével is szervezünk egyeztetéseket, hiszen a sportolónknak tudni kell, hogy szakmailag mire számíthat odakint. Rengeteg információt adnak át egymásnak a felek, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a felelősségteljes döntést meg lehessen hozni.”

Ahhoz, hogy valaki részt vegyen a StudyNSport programjában, nem kell feltétlenül élsportolónak lennie. Kétségtelen, hogy jobb sportösztöndíjra számíthat, aki világszinten is kiemelkedő a sportágában, de szó sincs arról, hogy csak a klasszisokat keresik az egyetemek.

A kezdetektől őszinték vagyunk, egyenesen beszélünk az esélyekről, a lehetőségekről. Fontos megjegyezni, hogy nem siker-, hanem tanácsadói díjért dolgozunk, ezért kap az összes sportolónk egyforma figyelmet, és nem kerülnek hátrányba azok, akiknek esetleg kevesebb az esélyük a nagyobb tandíjtámogatásra.”

Sokan talán azt gondolnák, hogy a hazai sportági szakszövetségek és klubok örülnek, ha a versenyzőjük amerikai vagy nyugat-európai ösztöndíjhoz jut, ám az üdvrivalgás korántsem általános, amikor a StudyNSporttal együttműködő fiatalok felvetik a külföldi továbbtanulás és sportolás lehetőségét.

„Természetesen akadnak kifejezetten pozitív példák is, de sajnos előfordul, hogy mindenféle eszközzel próbálják megállítani a folyamatot. Egy-egy projektet nyilván meg lehet akadályozni, de meggyőződésem, hogy összességében mindenképpen jobban járnának a szövetségek azzal, ha konstruktívan állnának a kérdéshez. Akkor ugyanis – egy alaposan kidolgozott stratégia mentén –kontrollálni tudnák a versenyzők külföldre áramlását. Vagyis a hazai rendszer segíthetné azokat a sportolókat, akiknek a hasznára válhat az új szakmai környezet, az, hogy néhány évet eltöltsenek egy másik sportkultúrában.”

És hogy mivel szokott érvelni amikor megkérdezik, miért érdemes Amerikába menni sportolni, tanulni?

Ugyanakkor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az USA homogén ország, miközben óriási különbségek vannak az államok között. Csak egy példa: míg a nyugati parton virágzó vízilabdaélet működik, a keleti parton úgy játsszák a pólót, hogy leér a lábuk a medencében. Szóval foglalkozni kell azzal is, hogy a várakozásokat a megfelelő szinten tartsuk...”

Az utánpótlássportban egy szereplőt sosem szabad kifelejteni, a szülőt. A nyugati vagy a tengertúli tanulás nem olcsó, a felkészülés is költségekkel jár, nem beszélve arról: nem minden nap történik meg a családdal, hogy a gyerek másik országba, sőt másik kontinensre költözik.

„Az elég ritka, hogy a szülők akasztják meg a közös munkát. Vannak, akik aktívabban bekapcsolódnak a felkészülésbe, de nem ritka az sem, hogy a gyerekre hagyják az elintézendők nagy részét. Mi egyébként azt szoktuk javasolni, hogy álljanak ott a gyerekük mögött, támogassák őt, de ne oldjanak meg helyette mindent, mert Amerikában az egyetemen nagyfokú önállóságra lesz szükség.”

Az elmúlt években például

Nem kérdés, nekik kedvező hatással volt a karrierjükre, hogy új környezetbe kerültek, de Molnár szerint előfordul, amikor jobb döntés itthon maradni.

„Nagyon érdekes volt a vízilabdázó Vigvári Vendel és a teniszező Marozsán Fábián története. Mindketten közel jártak ahhoz, hogy az Egyesült Államokban folytassák, de végül maradtak. Míg Vendel esetében mi is úgy gondoltuk, okosan választ, ha nem megy Amerikába, Fábiánnál akkor azt tartottam volna észszerűnek, ha kimegy. Aztán rám cáfolt, mert hatalmasat fejlődött idehaza, és fantasztikusak az eredményei azóta is.”

Az amerikai egyetemek más miatt is vonzóak lehetnek. Nemrégiben új szponzorációs szabályozást vezettek be, a rendszer NIL néven fut (azaz name, image, likeness – névjog, képmás, imázs), és két típusa létezik. Az első verzióban a kiemelkedő képességű sportoló szerződik egy adott céggel, amelyik szeretné, hogy a versenyző elsősorban a közösségi médiában megjelenítse a termékeit. Ehhez a klasszikus tanulói vízum nem megfelelő, ám Molnár elmondta, náluk megvan a tudás ahhoz, hogy effajta szponzorációhoz is juthasson a sportoló. A második változatban a versenyző az egyetem erre a célra létrehozott alapítványától kap pénzt. Ezekbe az alapítványokba szintén nagy cégek fizetnek be gyakran jelentős összegeket azért, hogy aztán a sportolók népszerűsítsék az árucikkeiket.

„Ebből a típusú támogatásból akkor részesülhet nagyobb mértékben a versenyző, ha igazán népszerű, jó reklámértékű sportágat űz, kimagasló eredményei vannak, illetve erős a jelenléte a social mediában. Azoknak a sportolóinknak, akik több egyetemtől is százszázalékos ösztöndíjat kapnak, próbálunk minél magasabb NIL-összeget is kialkudni, és a legtöbb esetben sikerül elérnünk, amit kitaláltunk együtt.”

A cég projektje egy ideje fordított irányban is működik:

Hogy ez miért jó? A más kultúrából érkezőktől új ismereteket, edzésmódszereket sajátíthatnak el a magyar egyetemi sportolók, és az effajta nemzetközi együttműködés mindenkinek a hasznára válhat.

„Nagyon bízunk abban, hogy ez az új tevékenységünk is sikeres lesz, a hazai egyetemek pozitívan állnak az ötlethez. Mindenesetre biztató, hogy már tető alá hoztunk jó néhány eredményes együttműködést. Persze a külföldiek esetében nem olimpikonokra kell gondolni, akiknek minden álmuk, hogy itt tanuljanak, hanem olyan versenyzőkre, akik nálunk szeretnének tölteni három-négy évet, és szívesen bekapcsolódnak a magyar sportéletbe.”

(Kiemelt képünkön: A világbajnok úszó, Sárkály Zalán a StudyNSport segítségével jutott amerikai egyetemre Forrás: Sárkány Zalán/Instagram)