„Az eredményből nem szabad hosszútávú következtetéseket vonni” – Kun Attila az U17-es leány Eb-7. hely után

A hetedik helyen zárta a magyar U17-es leány kézilabda-válogatott a montenegrói Podgoricában megrendezett Európa-bajnokságot. Az esemény után Kun Attila szövetségi edző értékelt a honlapunknak.

Sűrű nyarat zárt az ifjúsági, vagyis U17-es leány kézilabda-válogatott, amely az elmúlt hetekben gyors egymásutánban két világversenyen is megmérette magát. A 2008-as és 2009-es születésű játékosok alkotta nemzeti csapat július második felében a szkopjei EYOF-on hatodik lett, néhány nappal később pedig megkezdődött Montenegróban a korosztályos Európa-bajnokság, aminek ugyanúgy Podgorica adott otthont, mint nem sokkal korábban az U19-es lányok Eb-jének, amelyen a mieink hetedikként zártak.

A Kun Attila szövetségi edző által irányított U17-es csapat az EYOF-hoz képest kicserélődött kerettel vágott neki a kontinensviadalnak, és jól kezdett: a csoportkörben mindhárom mérkőzését megnyerte, sorrendben a szerbeket (39–22), a norvégokat (35–28) és a szlovénokat (27–22) múlta felül. Ezután a középdöntőben elszenvedték az első vereségüket a lányok (Svájc ellen 30–39), de a Hollandia elleni sikerrel (30–28) így is a negyeddöntőbe jutottak. A legjobb nyolc között a horvátok állták az útjukat (26–32), az első helyosztón pedig ismét a svájciakkal gyűlt meg a bajuk (33–37). A tornát Franciaország ellen zárta válogatottunk, amely győzelmével (30–26) a hetedik helyet szerezte meg.

„Tavaly a svédországi serdülő nyílt Európa-bajnokságon (amelyen harmadik lett a csapat – a szerk.) debütált a nemzetközi mezőnyben ez a korosztály, azonban

A tévés közvetítés miatt minden nap este fél 8-tól játszottunk, így a korábbi napirendünkhöz képest jóval később vacsoráztunk, a pihenőidőt is át kellett tervezni. A felkészülésünk jól sikerült, amit a csoportmeccsek bizonyítottak, a folytatás kapcsán viszont maradt hiányérzetem” – mondja Kun Attila az Utánpótlássportnak.

Az Eb-t Szlovákia csapata nyerte, miután a döntőben legyőzte a horvát együttest, a harmadik helyen pedig Montenegró válogatottja végzett.

„Több olyan ellenféllel is találkoztunk, amely gyors, egy-egyekre alapuló, húzás-betöréses játékot alkalmaz, ami a részünkről speciális védekezést igényelt, ám ahhoz nincsenek megfelelően összeszokva a játékosaink. Ráadásul a bírók felfogása is az említett ellenfelek stílusának kedvezett. Érződött, hogy azok a kisebb, a kézilabdában kevésbé eredményes nemzetek, amelyek végül eljutottak a legjobb négybe, olyan sorral álltak fel, amelynek tagjai régóta egymás mellett szerepelnek klubszinten, míg a mi esetünkben jóval nagyobb a szórás. Az elődöntőbe csak alacsony szerkezetű, alacsonyabb játékosokkal szereplő együttesek jutottak be, míg a hozzánk hasonlóan a legjobb négyről lemaradó francia, dán, norvég, svéd és német csapatban

Megvan a megfelelő képzettségi szintük, de most még nem ezt a sebességet mutatják, egy kevésbé összeszokott csapatban. A teljes képhez hozzátartozik, hogy hét-nyolc lány hiányzott tőlünk sérülés miatt, akik alapesetben befértek volna az Eb-keretbe.”

A magyar válogatott az U17-es leány Eb-n az elmúlt öt alkalomból (2015 és 2023 között) kétszer arany-, kétszer pedig bronzérmesként zárt, a hetedik helynél hátrébb utoljára 2013-ban zárt az együttesünk, akkor kilencedik lett.

„A lányok szívüket-lelküket kitették a pályára. Nagyon elfáradtak az esemény végére, aminek az oka elsősorban a nem megfelelő egyesületi versenyeztetés. Azon mindenképpen változtatni kell, hogy

Az eredményből nem szabad hosszútávú következtetéseket vonni. A nagyobb kézis nemzetek ezen az eseményen nem azzal foglalkoznak, hogy hányadikként zárnak, hanem hogy olyan játékosokat neveljenek ki, akiknek lesz esélye odaérni a felnőttválogatottba. A korábbi években szebbnél szebb eredményeket értünk el az utánpótlásban, a legtöbbször egy egyesületre, mondjuk nyolc-tíz-tizenkét egy klubban szereplő gyerekre épült a keret; ez most másképp volt.”

(Kiemelt képünk forrása: matchlens.me)