A tudatosság a kulcs az erőnléti felkészülésben
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Sokat egységesedett az utóbbi években az MKSZ törekvéseinek hála az erőnléti képzés az utánpótláskorú kézilabdázók esetében. De vajon látható már a fejlődés? Egyáltalán mennyire veszik komolyan a fiatalok a konditermi munkát és a regenerációt? Többek mellett ezekre a kérdésekre kerestük a választ a junior leányválogatott és a Győri ETO akadémiájának erőnléti edzőjével.
2021-ben paradigmaváltás történt a Magyar Kézilabda Szövetség és a klubok kapcsolatrendszerében, az MKSZ ugyanis egységes rendszert, közös protokollt vezetett be az erőnléti edzés esetében, egységesítette a felkészülést, különböző teljesítendő szinteket jelölt ki, tesztprotokollt állított fel.
De vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Hogyan érinti ez az utánpótlásképzést? Ruppert Bálintot kérdeztük a témában, aki erőnléti edzőként az ötödik évét kezdte meg a Győri ETO KC akadémiáján, a klub első csapatánál is segít a munkában, emellett negyedik esztendeje a 2006-os és 2007-es születésű játékosok alkotta, jelenleg juniorkorosztályban szereplő leányválogatottat is segíti.
„Több kollégával közösen alakítottunk ki korosztályokra lebontott elvárt értékeket. 2021-ig nem tudtuk, hogy az utánpótlásban a különböző mérési adatok milyen szintet képviselnek, miközben az északi országokban, például Norvégiában vagy Dániában már ötven évvel ezelőtt is megvolt, hogy például egy állóképességi teszten milyen időt kell futni az adott korosztályban. Ehhez alkottunk meg egy egymásra épülő rendszert, egészen a felnőttkorig. A TalentX-felületen (ami jelenleg az akadémiáknak áll a rendelkezésére, de várhatóan hamarosan a többi klub is használja majd – a szerk.) ezt monitorozzuk, a összes válogatott játékosról kapunk képet, a felmérési adatairól, a statisztikáról, sérülésekről. Ez alapján tanácsot is tudunk adni a kluboknak, milyen irányba mozduljanak el a sportoló edzésmunkája kapcsán. A válogatott héten a nemzeti csapat tagjaival felméréssel kezdünk,
Ez a skandináv országokban ugyanígy működik” – mondta Ruppert az Utánpótlássportnak.
Két évvel ezelőtt, az MKSZ konferenciáján Szűcs Martin, a magyar női kézilabda-válogatott erőnléti edzőjének előadása nagy médiavisszhangot kapott, ugyanis elmondta, a nemzeti együttesben akkoriban mindössze egyetlen olyan kézilabdázó volt, aki minden mérésből hozta az elvárt szintet. A junioroknál kettő, az ifjúságiaknál kettő, a serdülőknél pedig egy ilyen játékost jegyezhettek fel.
Ruppert elárulta, az eredmények azóta javuló tendenciát mutatnak.
„Nem feltétlenül a média extra figyelme miatt, de azóta történt változás a pozitív irányba.
ami az utóbbi számára nem kritika, ugyanis olyan objektív értékeket mérünk az első csapatunkban, amilyeneket korábban még nem. Győrben a világ legjobb kézilabdázóival dolgozhatok, dán, svéd, norvég, francia játékosok, a női szakágban top nemzetek ezek, amelyek legjobb képviselőihez közelítenek az A-válogatottunk tagjai. Az évekkel ezelőtt megkezdett szisztematikus munka kezd kifizetődni. Ami talán a legfontosabb: a sportolókat edukálnunk kell, hogy tudják, megértsék, ezek az értékek miért elengedhetetlenek ahhoz, hogy elérjenek arra a szintre, amiről álmodnak. Azokat a fiatalokat, tizennyolc-tizenkilenc éves kézilabdázókat is vizsgáljuk, akik az akadémiáról elkerülnek másik NB I-es csapathoz. Ilyenkor sokszor felüti a fejét a probléma, hogy a váltás után már nem a korábbi erőnléti edzést végzik az új környezetben, ahol már nem az a prioritás, hogy az egyén fejlődjön, hanem hogy az eredmények meglegyenek.
Emiatt is elengedhetetlen az edukálás, mert ha megérti a játékos, hogy neki pontosan mire van szüksége, akkor az új klubnál tovább járhat a korábban megkezdett úton.”
A szakember elárulta, a válogatottban – nem meglepő módon – nincsen probléma a játékosok motivációjával, apró trükkökkel pedig a klubban is rá lehet venni a „kondielleneseket”, hogy ne csak a pályán adjnak bele maximumot a munkába.
„Az eddigi tapasztalataim alapján, ha már kis korban beviszed a versenyt, a játékot a konditerembe, akkor olyan közeg épül ki, ami előrevisz, amelyben a teljesítmény lesz a legfontosabb, a sportolók pedig élvezni fogják az erőnléti edzést. A kompetitív hozzáállás már megvan, de mindig hangsúlyozzuk, hogy saját magukhoz képest kell fejlődniük.
nekem ez a módszer bevált; ha a kellő fegyelem mellett megy a zene, jó a hangulat, akkor a munka minősége is megfelelő lesz.”
(Kiemelt kép forrása: Győri ETO KC)
