A fedett pályák hiánya továbbra is nagy gond a téli szezonban
Az atlétikai szakosztályok számára továbbra is kihívást jelent, hogy a téli hónapokban hol és milyen körülmények között tréningezzenek a fiatalok.
November tizedikén ismét megnyitja kapuit az atléták előtt a fővárosi BOK-csarnok, amely a téli hónapokban biztosít fedett pályás felkészülési helyszínt az egyesületek számára. A lehetőséggel minden bizonnyal ezúttal is jó néhány műhely élni fog, hiszen továbbra is elenyésző azon klubok száma, amelyek felszereltségében és méretében is megfelelő fűtött futófolyosóval rendelkeznek.
Hogy milyen kihívásokkal jár az átállás, arról elsőként a Magyar Atlétikai Szövetség sportszakmai igazgatójától, Scheidler Gézától érdeklődtünk.
„A magyar atlétika a szabadtéri pályák számát tekintve jól áll, ezen pályák felszereltsége és minősége már eltérő,
Az egyetlen egy stabil csarnok a Nyíregyházi Atlétikai Centrum, amely mellé időszakosan belép a BOK-csarnok, és tulajdonképpen ez a két létesítmény jelenti a sportág téli versenypályáit. Ha csak a skandináv országokat nézzük, náluk harminc fölötti a fedett pályák száma. Bár mi délebbre helyezkedünk el, az összehasonlítás azért is helytálló, mert az időjárásunk igen csak közelít hozzájuk. Novemberben be kell költözni, és a szabadtéri felkészülés kezdete április végéig is kitolódhat. Kisebb futófolyosók elérhetők nálunk is, de azok befogadóképessége nagyon alacsony, és minél minőségibb munka folyik, annál nagyobb a sérülés-, balesetveszély. Hiszen egy nagy sebességgel mozgó tárgy vagy személy körül nem lehet teljes biztonságban a tömeg, és ez fordítva ugyanígy van. A BOK-csarnoknak ilyenkor hatalmas a leterheltsége, mert a válogatott atlétákon túl a budapesti klubok is élhetnek a fedett pályán való edzések lehetőségével, így például a
Ennek a rendszernek a működtetése nagyon precíz szervezést, az edzőktől és a sportolóktól pedig fokozott figyelmet, fegyelmet igényel. A nyíregyházi létesítményt elsősorban versenyekre és edzőtáborokra használja a magyar atlétika, a mindennapos tréningekhez nagyon távol esik a fővárostól.”
A szakember elmondta, hogy az sem a legideálisabb megoldás, ha a legjobb atléták megpróbálják elkerülni a délutáni tumultust.
„Egy élversenyző a BOK-csarnokban viszonylag nyugodtabb körülmények között tud edzeni a kora délutáni órákban, mondjuk egy és három óra között, viszont élettanilag a legmegfelőbb a három és öt óra közötti sáv lenne a számára. Egyedül a külföldi, melegégövi edzőtáborok tudnak segíteni a legjobb atlétáinkak, amelyek persze nemcsak költségesek, hanem a magánéletben is jelentős átszervezéseket igényelnek. Az idén napirendre került a tatai edzőközpont korszerűsítése. Ha idővel az a helyszín is tudná fogadni a kiemelt atlétáinkat, akkor valamelyest megoszlanának a téli terhek.”
A 16. kerületi A-Plast Ikarus az egyike a legnépesebb és legeredményesebb fővárosi utánpótlás-nevelő egyesületeknek. Már évek óta terítéken van, hogy az atlétikai szakosztály fedett edzőcsarnokkal bővül, a beruházás még várat magára – ki tudja meddig. A téli hónapok átvészelése nem egyszerű a magas létszámmal büszkélkedő bázisnak.
„A hevesi részlegünket nem számolva Budapesten négyszázharminc tagdíjfizetőnk van – mondja Amler Zoltán szakosztályvezető. – A téli hónapokban most három iskola tornatermébe megyünk az U8-tól az U14-es korosztályig, az idősebbek a BOK-csarnokban edzenek majd.
Természetesen a zsúfoltságban nehéz minőségi munkát végezni. És persze nem is mindig tudunk bemenni a termekbe, ezért a lemorzsolódással is számolnunk kell. Szeptemberben érkeznek hozzánk újak, de ilyenkor megcsappan a létszám, mert a hidegben, esőben, szélben, hóban a szülő félti a gyermekét, és megesik, hogy nem engedi el edzésre.”
(Kiemelt kép forrása: MASZ)
