Szembejött az arcképem – minek vagyok kitéve?

Az utánpótláskorú sportolók plakátokon, posztereken, valamint különböző, sokakhoz eljutó reklámfelületeken való megjelenéséről és azok a főszereplőre gyakorolt lehetséges hatásairól beszélgettünk Szántai Levente sportszakpszichológussal.

A korosztályos sportoló az utánpótlásévei alatt számos olyan új dologgal ismerkedik meg, amelyek nem szorosan a sporthoz kötődnek, mégis a egy-egy kiemelkedő eredmény után a mindennapjaik részévé válnak. Ilyen a média platformjain és egyéb, sokakhoz eljutó felületeken való megjelenés, szereplés is.

Az elmúlt években a korosztályos sportban egyre többször fordul elő, hogy

és arra is találunk példát, hogy egy-egy kitűnő eredményt követően magát a sikert és annak főszereplőjét jelenítik meg a nemcsak az online térben, hanem akár a sportcsarnokokban, utcai hirdetőfelületeken vagy tömegközlekedési eszközökön elhelyezett plakátok.

És nem is feltétlenül szükséges, hogy egy konkrét eseményhez kötődjenek a vizuális „hirdetmények”. Van, hogy egy-egy sportoló sokra hivatottsága is elegendő ahhoz, hogy mondjuk egy tehetséggondozó program résztvevőjeként akár élelmiszeripari termékeken tűnjön fel az arcképe és a bevásárlóközpontok polcairól mosolyogjon vissza sokadmagára.

Hogy ez a jelenség, milyen hatással lehet a fiatalokra, arról az egykori élvonalbeli futballkapus, ma már elismert sportszakpszichológusként tevékenykedő Szántai Levente véleményét kértük ki.

„Utánpótláskorban a személyiségstruktúra még folyamatosan fejlődik, és ebben a szenzitív periódusban a fiatal sportoló a vele kapcsolatos, róla szóló megjelenéseket érzékenyebben reagálja le, mint a felnőtt, akinek már kialakult az értékrendje, így a külső körülmények normál esetben kevésbé, illetve rövidebb időre billentik ki a testi-lelki egyensúlyi állapotából – kezdi a szakember. – A posztereken, különböző reklámfelületeken, például egy versenyt, mérkőzést beharangozó plakátokon általában beállított, retusált képet lát magáról vissza a sportoló. A kép tökéletességet mutat, ezáltal megjelenik a sportolóban egy külső- és egy belső elvárás is. Szeretne megfelelni a róla alkotott képnek, és mindannak, amit az üzen. Például, ha egy világversenyt az adott utánpótláskorú sportolóval reklámoznak, akkor a fiatalban ebből adódóan megjelenhet a megfelelési kényszer. És mivel tökéletes akar lenni, előjön a hibázástól való félelem is, így nyomás alatt valószínűleg a hibák is megjelennek.

Szántai kiemelte, hogy a témában a másik véglet, amikor a fiatal sportolónál túlzott önbizalom jelentkezik a folyamatos megjelenések miatt.

„Előfordul, hogy ha valaki folyamatosan visszalátja az arcképét az egyes felületeken, akkor hajlamos túlértékelni magát. Ezzel együtt azt is gondolhatja, hogy a róla kialakult kép elegendő lehet a siker eléréséhez, így jelentősen csökken a koncentrációja. Az elbizakodott sportoló kevesebb erőfeszítést tesz, a külső körülmények elvonják a figyelmét, melynek következményeként látványosan csökkenhet a teljesítménye, illetve a hibák megjelenésének kockázata ebben az esetben is nő.”

A sportszakpszichológus elmondta, természetesen arra is van példa, hogy a sportoló már utánpótláskorában is helyén tudja kezelni a népszerűséget, a sikert, a kudarcot, a külső körülményeket, és mindezekre a személyiség fejlődése lépéseiként tekint.

A realitástól túlzottan elrugaszkodó negatív vagy akár pozitív külső körülmények megfelelő értékelésére, utánpótláskorban kifejezetten javasolt sportpszichológus támogatását kérni. Lényeges, hogy a sportoló megtalálja azokat a lehetséges támogató erőforrásokat, amelyek akkor is segítséget nyújtanak a számára, amikor éppen sikertelen az élsportban. Szükségesnek tartom, hogy az élsportolók dolgozzanak sportpszichológussal, mert az egészséges személyiségstruktúra kialakulásában kiemelt szerepet játszik a >>Ki vagyok én?<< identitáskérdés többféle szempontból történő átdolgozása.  Összességében a cél az, hogy hosszútávon, tehát elsősorban felnőttként legyen eredményes a sportoló, ahelyett, hogy korán kiégne.”

(Kiemelt képünkön: Szoboszlai Dominik néhány napja a budapesti Madame Tussauds-ban is viszontláthatja magát Forrás: Madame Tussauds)