Megindult a kiegyenlítődés az utánpótlásban

A leszakadó nemzetek mellett olyan csapatokat is találunk az elmúlt időszak korosztályos kézilabda-világversenyein, amelyek új belépőként odaértek az élmezőnybe.

Ahogyan a nyári korosztályos kézilabda-világversenyekre visszatekintő cikkünkben megírtuk, vegyes a kép a magyar fiatalok teljesítménye kapcsán. A korábbi évekkel ellentétben a fiúszakág szerepelt eredményesebben, ami nagyban köszönhető az U20-as válogatott Eb-győzelmének, míg a lányoknál az U16-os együttes nyílt Eb-ezüstérmét kell kiemelnünk. Eközben több olyan nemzet is megmutatta a tudását

A visszatekintőnkben konklúzióként elhangzott, hogy a világversenyek kapcsán az eredménynél fontosabb, hogy a sportolók minél több olyan mérkőzésen szerepeljenek, ami fejleszti őket, a lehető legtöbb meccset játsszák hozzájuk hasonló – vagy akár jobb – kvalitású riválisok ellen.

Kiemelkedett a negatív irányba Fidzsi-szigetek U18-as válogatottja, amely a három csoportmeccsén összesen 205 gólt kapott (segítünk, ez közel 70 gólos átlag meccsenként), és a folytatásban sem tudta megállítani az ellenfeleit, hogy ne dobjanak percenként a kapujába. Felmerül a kérdés, hogy mit keresett ott a csapat a világbajnokságon, amely az óceániai seljetzőn sem tudott kvalifikációt érő helyen végezni – a történelmi, debütáló részvételhez kellett Új-Zéland visszalépése is. 

De pozitív példákat is találunk, olyan nemzeteket, amelyek az elmúlt években erősödtek meg, és értek el történelmi sikert a világversenyeken. Az U20-as női vb-n Japán bejutott a legjobb nyolc közé (7. lett), Montenegró az U18-as és az U20-as női világbajnokságon is a top 5-ben zárt, előbbin ráadásul a fináléig menetelt, amelyben három góllal kapott ki a spanyoloktól. Kína pedig mindkét eseményen borsot tört a magyarok orra alá, a fiatalabbaknál ráadásul a hetedik helyért legyőzte Kun Attila válogatottját.

A fiúszakágban ezen a nyáron Európa-bajnokságokat rendeztek, amelyeken a „tradicionálisan erős” nemzetek domináltak, a legnagyobb meglepetés talán Szlovénia remek szereplése (az U20-as együttesük 3., az U18-as 2. lett a kontinensviadalon), de a szomszédunknak sem ismeretlen az utánpótlássiker, tekintve, hogy 2018-ban megnyerte a junior Eb-t). 

Az utánpótlásedzőként sok-sok évet dolgozó ifj. Kiss Szilárdot is megkérdeztük a témában, aki a korosztályos női kézilabda-válogatott szövetségi edzőjeként pár évvel ezelőtt a 2002-es és 2003-as születésű játékosokból álló garnitúrát öt év alatt három korosztályos Eb-győzelemig, majd vb-ezüstig vezette, a világversenyeken 30-ból 29 mérkőzést megnyerve. 

„A korosztályos leány-világbajnokságok harminckét csapatosra történt kibővítése magában hordozta ezt a lehetőséget, hogy szétszakadhat a mezőny az ifiknél például megvan az a tizenhat együttes, amely kimondottan jó minőséget képvisel, míg a többiek javarészt nagyon le vannak maradva tőlük – mondja ifj. Kiss, aki május elseje óta a Magyar Kézilabda Szövetség leány utánpótlás-szakágvezetőjeként is dolgozik. – Igaz, ebben az esetben is találunk például olyan horvát válogatottat, amely a tavalyi U17-es Európa-bajnokságon még másodikként zárt. Inkább azt hangsúlyoznám,

A szlovákok tavalyi ifjúsági Eb-győzelme is ebbe a kategóriába tartozik.”

A világ- és az Európa-bajnokságok megítélése sportáganként változik, amíg általánosságban a vb-nek tulajdonítunk nagyobb presztízst, addig a kézilabdában ez kevésbé egyértelmű, sőt, ahogyan Sótonyi László (aki júliusban megnyerte a magyar junior férfiválogatottal az U20-as Eb-t, a torna történetének eddigi legjobb magyar eredményét elérve) az esemény utáni értékelésében megjegyezte az Utánpótlássportnak, szerinte kontinensviadalon nehezebb odaérni a legjobbak közé.

„Nem hasonlítanám össze ezt a kettőt, minden eseménynek megvan a maga sajátossága, egyiken sem könnyű jó eredményt elérni. Az európai válogatottak játékfilozófiája közel áll egymáshoz, de összességében

Jó példa erre Kína, de fejlődik Japán, Tunézia, Egyiptom pedig már jó ideje villant, a férfiszakágban nagyon erősek. Ha a kézilabda Európa-centrikus maradna, nem tenne jót a sportágnak, nagyon jó lenne, ha megkezdődne a kiegyenlítődés másik földrészekkel. A női szakágban az elmúlt években Dél-Korea tudott odaérni többször is a legjobbak közé, mostanra viszont – főleg az ifik között – egyre több nemzet veszi fel a harcot az élmezőnnyel.”

(Kiemelt képünkön: az U18-as magyar válogatott a kínaiakkal találkozott az utolsó helyosztón Forrás: IHF)