Dr. Molnár Tamás: A zágrábi fiaskó ellenére jó úton járunk
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
A World Aquatics vízilabda technikai bizottságának elnöke, dr. Molnár Tamás reagált az U16-os fiúk zágrábi világbajnokságának lebonyolítását ért kritikákra.
Véget értek az idei korosztályos vízilabda-világversenyek, amelyeken a magyar csapatok a korábbi évekhez képest összességében visszafogottabban szerepeltek, egyedül az U20-as női válogatott Eb-aranyérme magaslik ki az eredménysorból. A lányok ezen kívül az U16-osok és az U18-asok jóvoltából két vb-negyedik helyet értek el, a fiúk viszont egyik korosztályban sem jutottak négy közé. Az U20-asok az Eb-n ötödikek lettek, míg az U18-asok a hetedik, az U16-osok a kilencedik helyen zárták a vb-jüket.
A szisztéma szerint a 36 ország válogatottját felvonultató vb-n nem alakítottak ki csoportokat, hanem egy előzetes erősorrend szerint kaptak két erősebb és két gyengébb ellenfelet az együttesek. Az elért eredményeket egy speciális, a rivális ranglistahelyezését, illetve magát az eredményt (a csapat hány góllal nyert/vesztett, hány gólt lőtt) is számba vevő pontozásos rendszer (TPI: Tournament Performance Index) alapján értékelték. Aztán az első négy mérkőzést követően kialakult egy tabella, amelynek első nyolc helyezettje küzdött tovább a negyeddöntőben. A új lebonyolítási rendszer egyik kidolgozója és szorgalmazója a World Aquatics vízilabda technikai bizottságának elnöke, dr. Molnár Tamás volt. A háromszoros olimpiai bajnok klasszistól először is arról érdeklődtünk, hogy a rendszer létrehozatalát és bevezetését milyen elképzelés, cél indítványozta?
„Az U16-os korosztálynak az idén harmadik alkalommal rendeztek világbajnokságot 2022 és 2024 után – kezdte a hazai sportági szövetségben alelnöki posztot is betöltő a sportvezető. – A fiúknál az első tornán tizenkilenc, a másodikon huszonnégy csapat vett részt, az idén pedig a világszerte tapasztalható óriási érdeklődésnek köszönhetően harminchat válogatottra nőtt a létszám.
Olyan rendszert kellett kitalálni, ami nem növeli meg extrém hosszúságúra a tornát, mert a távolról, tengerentúlról érkező csapatok az átállás miatt így is tizenkét-tizennégy napot töltenek a versenyhelyszínen és nyilván ennek az ő oldalukról is igen nagy költségvonzata van. A másik dolog, hogy a 2028-as Los Angeles-i olimpián a férfi- és a női tornán is tizenkét csapat vesz részt három darab négyes csoportba sorolva. Szükség van egy metódusra, amely alapján a különböző csoportokban azonos pozícióban, ponttal végző csapatok ott is összehasonlíthatók lesznek. Nem értek azzal egyet, hogy a különböző csapatokkal lejátszott mérkőzések után a gólarányokat vegyük figyelembe, mert az olyan, mintha az almát hasonlítanánk össze a körtével. Ezért próbálgatjuk ezt a számítási módszert és a zágrábi fiaskó ellenére úgy érzem, hogy jó úton járunk.”
Néhány dolog, ami miatt dr. Molnár Tamás is fiaskónak nevezhette a fiúk zágrábi vb-jének történéseit: a magyarok hiába nyerték meg az első három meccsüket magabiztosan, a negyedik, görögök elleni kétgólos vereség azt jelentette, hogy nem kerültek be a legjobb nyolc közé.
Előbbi Izrael, Kína, Ukrajna és Új-Zéland, utóbbi Kazahsztán, Uruguay, Kína és Zimbabwe legyőzésével... A helyzetet csak tovább bonyolította, hogy a mezőnybe visszatérő oroszokat az utolsó helyre rangsorolták, így az is megtörténhetett, hogy a többek között az olaszokat legyőző és csupán az egyébként továbbra is magas játékszínvonalat képviselő oroszoktól ötméteresekkel vereséget szenvedő Montenegró a 17. helyen zárt a sorban. Az oroszok a görögöket is megverték, ezért utóbbiak hiába nyertek később a világelső spanyolokkal szemben meg ellenünk is, az első kör után nem jutottak tovább a 13. helynél.
„Korábban a férfi és a női divízió kettes világkupán és az U16-os lányok vébéjén is ez a lebonyolítás működött, tehát az U16-os fiúk vébéje a negyedik ilyen esemény volt a sorban, és csak az utóbbit követően fogalmazódtak meg élesebb kritikák – reagált a bizottsági elnök. – Tisztában voltunk vele, hogy az orosz csapat visszajövetele fel tudja borítani a szisztémát, mert annak az egyik lényege az, hogy ha az előzetes ranglista alapján egy gyengébb csapat megver egy erősebbet, akkor sok pontot kap. Fordítva pedig, ha egy erősebb kap ki egy gyengébbtől, akkor nagyon keveset. Ezért lett az egyik kárvallottja a sorsolásnak a montenegrói válogatott, amely ötméteresekkel kikapott az utolsó helyre rangsorolt oroszoktól. Az oroszok meg azért kerültek a rangsor végére, mert az elmúlt öt évben nem volt figyelembe vehető eredményük. A WA-n belül az U16-os világranglista felállítása is egyfajta nóvum és még nincs megfelelő adatbázis, így a sorrend nem minden esetben tükrözte a valós erőviszonyokat. Egyébként a férfi és a női divízió kettes világkupán három mérkőzést játszottak a csapatok, aztán a legjobb tizenhat csapat a nyolcaddöntőben folytatta a tornát. Ha ez így történik az U16-os fiúk vébéjén is, az a problémák kilencven százalékát kiküszöbölte volna. A magyar csapat is áldozata lett a lebonyolításnak. Kikapott a görögöktől és aztán már nem akadt esélye a kilencediknél jobb helyezésre. Nem mondom, hogy egy-egy ilyen esetnek feltétlenül elő kellett fordulnia, de
Viszont azt hiszem, már tudjuk, hogyan lehet ezt elkerülni, és a budapesti világbajnokságon majd mindenki láthatja, hogy működőképes a rendszer.”
(Kiemelt képünkön: dr. Molnár Tamás Forrás: vlv.hu)
