„Megtisztelő, hogy része lehetek az ETO-keretnek” – Zákányi Janka
Góllal jelentkezett az első idegenbeli BL-meccsén a Győri ETO 17 éves kézilabdázója, Zákányi Janka, aki az eredményes évadkezdés kapcsán az Utánpótlássportnak nyilatkozott a Podravka elleni túráról, a nyári U18-as vb-ről és arról, hogyan találta meg a helyét a klasszisok között.
Szűk egy évvel ezelőtt írtuk meg a honlapunkon, hogy az akkoriban 16 éves kézilabdázó, Zákányi Janka 2025 szeptemberében bemutatkozott a Győri Audi ETO KC első csapatában az NB I-ben: az első góljára sem kellett sokat várni, a fiatal kora ellenére pedig végül sok lehetőséget kapott az idény során, összesen 19 felnőttélvonalbeli mérkőzésen volt tagja a legutóbb BL-ezüstöt szerző gárdának, 32 találatig jutott.
Idén februárban ráadásul a Bajnokok Ligájában is debütált, a Dortmund elleni hazai győzelem alkalmával, írhatjuk, Per Johansson vezetőedző bedobta a mély vízbe. Zákányi pedig nem jött ettől zavarba, aminek hála az ETO 2026/2027-es felnőttkeretébe is bekerült, az NB I-ben az eddig lejátszott két fordulóban összesen hat gólt szerzett (ötöt a NEKA, egyet az MTK elleni győzelem alkalmával), a kettő között pedig a Bajnokok Ligája első fordulójában, a horvát Podravka ellen is megmutathatta magát, a 26–23-as sikerből egy találattal vette ki a részét; ez volt az első idegenbeli BL-meccse.
Hogy aludtál a Podravka elleni összecsapás előtti este?
–Meglepően jól – kezdi a 17 esztendős Zákányi. – Karival (az olimpiai, világ- és Európa-bajnok dán Kari Brattset Dale – a szerk.) voltam egy szobában, nem számítottam rá, hogy épp az egyik rangidős játékossal kerülök össze; bevallom, kicsit megilletődtem ettől. Annál kellemesebb meglepetés volt, hogy milyen remekül jöttünk ki egymással, jókat beszélgettünk, és viszonylag korán el tudtam aludni.
Az első BL-túrád volt ez, bármiben más volt, mint a korábbi meccsek a csapatban?
–Azért ekkora utakhoz ezzel a kerettel még nem vagyok hozzászokva, ráadásul egy nappal korábban mentünk ki Horvátországba, egyet aludtunk ott, a meccs előtt. Nagyon izgultam, hogy milyen lesz, kivel tudok majd beszélgetni, nem akartam, hogy kívülálló legyek közöttük. Ezen a lányok is segítettek, befogadóak, mindig van, aki kérdezősködik, és keresi a társaságomat.
A csapat klasszis jobbszélsője, Győri-Lukács Viktória készített veled az út előtt egy rövid, vicces interjút, amiben szintén érezhető volt, amire most utaltál, hogy még ennyi meccs után is ott van a fejedben – egyébként érthető módon –, hogy te vagy a legfiatalabb a keretben.
–Abszolút. A korkülönbség az alap, van, aki az anyukám is lehetne a születési dátumok alapján, ezzel szoktunk is néha poénkodni, meg hát az eredményeik magukért beszélnek. Egyébként már felszabadultabban mozgok közöttük, megy a csipkelődés, viccelődés, de a tiszteletet mindig meg kell adni.
Jól gondolom, hogy Fodor Csenge az egyik fő támaszod?
–Nyugodtan fogalmazhatunk így. Egyrészt azonos poszton játszunk, mindketten balszélsők vagyunk, ez összeköt minket, szorosabb a viszony. Honfitársakként azért egyszerűbb megértünk egymást,
Ha már a vébét említetted, Romániában szerepeltetek augusztus első felében az ifjúsági nemzeti csapattal. Miként tekintesz vissza az eseményre? Nyolcadikként zárt a válogatott.
–Hosszú felkészülés előzte meg a világbajnokságot, a hazatérés után pedig nem kellett sok, hogy visszaálljak a klubmunkába, így elég sűrű nyarat zártam. Motiváltan utaztunk ki a lányokkal Romániába, de talán elfogytunk a végére, azt sajnálom, hogy a legjobb négybe nem tudtunk bekerülni. Egy biztos, hogy az ilyen eseményekből rengeteget tanulunk.
Vissza a Podravkára. Szoros BL-meccsen játszani talán a legértékesebb, ami egy utánpótláskorú játékossal történhet.
–Hihetetlen élmény volt, de őszintén, a meccs közben már nem az járt a fejemben, hogy kiélezett a csata, egyszerűen csak igyekeztem a lehető legjobbamat mutatni. A kezdés előtt persze izgultam, de arra nem számítottam, hogy kezdek majd, annak ellenére, hogy egyedüli balszélső voltam a keretben, hiszen az edzéseken Bruna (a klasszis brazil balátlövő, Bruna de Paula – a szerk.) is többször lekerült a szélre. A délelőtti meetingen láttam a nevemet először a táblán, akkor eldőlt, hogy pályán leszek a kezdésnél, ami leírhatatlan öröm volt. Még vannak sérültjeink, de rendkívül erős keret jött össze erre az évadra is, aminek megtisztelő, hogy része lehetek; igyekszem kihasználni a kapott játéklehetőséget, hogy egyre inkább bebiztosítsam a helyemet a nagyok között!
(Kiemelt képünk forrása: Győri ETO KC)