U21: az évszázad legrosszabb pont/meccs mutatója

Egy győzelemmel, négy döntetlennel és három vereséggel csoportnegyedik lett az U21-es labdarúgó-válogatott az Európa-bajnoki selejtezőn, így nem lehet ott a szerb-albán közös rendezésű, 2027-es kontinensviadalon.

Kedden játszotta az utolsó mérkőzését az U21-es futballválogatott az Európa-bajnoki selejtezősorozatban; gól nélküli döntetlent ért el Isztambulban a törökök ellen. A meccsnek a továbbjutást illetően nem volt tétje, ugyanis az már két meccsel

a rivális pedig a biztos második, azaz osztályozós hely birtokában léphetett pályára a legendás edzőről, Fatih Terimről elnevezett stadionban.

Németh Antal szövetségi edző együttese a H-csoport negyedik helyét szerezte meg, a mérlege egy győzelem, négy döntetlen, három vereség, így 7 pontot gyűjtött. A selejtező végeztével érdemes áttekinteni, hogyan alakult a válogatott nyolc mérkőzése.

Az első négy meccsen, tehát a találkozók felén még Szélesi Zoltán, az NB I-es Újpest jelenlegi vezetőedzője irányította a legidősebb korosztályos válogatottat. A sorozat 2025 szeptemberében kezdődött, Litvániába utaztak a mieink, ahol Tuboly Máté már a 9. percben gólt szerzett tizenegyesből. Úgy tűnt győzelemmel indul a selejtező, azonban a hosszabbításban egyenlítettek a hazaiak, ezért csak egy ponttal térhettek haza a magyarok.

A második fordulóban, 2025 októberében Ukrajna következett idegenben (a háború miatt a szlovéniai Muraszombaton). Előbb az ukránok vezettek, majd Tuboly megint büntetőt értékesített. Magyarország kétszer is vezetéshez jutott, de nem tudta megőrizni az előnyt, 3–3-as állásnál fújta le meccset a játékvezető. Ugyancsak októberben az Új Hidegkuti Nándor Stadionban ikszeltek Törökországgal a mieink: a 6. percben 1–0 volt oda, majd Vancsa Zalán a 14.-ben beállította a végeredményt: 1–1.

Három meccsen három döntetlen után jöttek a horvátok, akik végül 19 ponttal megnyerték a csoportot. Szervezett játékkal, 2–0-s győzelemmel távoztak Budapestről.

Szélesi négy meccsen tehát három pontot szerzett a csapattal, aztán

Március utolsó napján várt az első selejtező az együttesre az új edzővel: Ukrajna ellen 2–1-es vereséget szenvedett a válogatott hazai pályán. A vendégek már 2–0-ra vezettek, amikor Dénes Csanád Vilmos a 95. percben szépített.

Az utolsó három mérkőzést az idén ősszel, bő másfél héten belül játszották le. Úgy álltak a mieink, hogy matematikailag már csak akkor érhették volna el az osztályozót jelentő második helyet, ha mind a kilenc pontot megszerzik, továbbá Ukrajna legfeljebb három, Törökország maximum egy pontot gyűjt a maradék meccsein. Erre meglehetősen kevés esély volt, és rögtön a horvátok elleni, szeptemberi találkozón szertefoszlott az álom, ugyanis Varasdon 3–1-re kikaptak Némethék – ismét Tuboly tizenegyeséből született a magyar gól.

Hat meccs, nulla győzelem – így vágott neki a litvánok elleni, októberi, budapesti összecsapásnak a magyar alakulat. Abban lehetett bízni, hogy itthon sikerül legyőzni Litvániát, és megtörik a tétmeccsen 2024 novembere óta tartó nyeretlenségi sorozat. A vendégek találtak be először, de újra jött Tuboly tizenegyese – ezúttal sem hibázott –, majd Dénes Csanád Vilmos

Az utolsó fordulóban a már említett Törökország elleni 0–0 semmit nem változtatott a csoport állásán. A negyedik hely és a hét megszerzett pont mellett a korrektség kedvéért meg kell említeni, hogy meglehetősen sűrű csoportba sorsolták a magyar válogatottat. A törökök elleni oda-vissza döntetlent nem érheti kritika, a jóval erősebb horvátoktól elszenvedett két vereséget nevezhetjük papírformának, azonban az Ukrajna ellen begyűjthető hat pontból egy igencsak kevés, és a 92. percben Litvániában bekapott gól nélkül azért két ponttal előrébb lett volna a csapat.

Ugyanakkor tény, hogy a

Megvizsgáltuk, hogy a 9–13-as gólkülönbséghez képest hogyan alakultak a xG-mutatók az egyes mérkőzéseken, mennyire „rúgták alul vagy felül” magukat a mieink, illetve hátul hogyan teljesítettek a várható gólok számához képest.

A Footy Stats adatai szerint a nyolc meccsen 8,64-es összesített xG-t ért el a magyar együttes, míg az ellenfelek 13,53-asat, azaz nagyságrendileg a tényleges gólok számával megegyezőt.

Összegyűjtöttük, hogy az U21-es Eb-selejtezők történetében hogyan szerepelt a nemzeti csapat. Az első, a jelenlegihez hasonló, egy helyszínen, tornarendszerben lebonyolított kontinensviadalt 1994-ben rendezték, ezért attól az eseménytől kezdve vizsgáltuk a kvalifikációs teljesítményt is.

Jó emlék, hogy 1996-ban és 2006-ban is kijutott az Eb-re a válogatott, 2021-ben pedig társrendezőként vehetett részt, így erre a tornára nem kellett selejteznie. Miután változó, hogy öt- vagy hatcsapatos – egyszer, 2007-ben három csapatos – csoportba kerültek a mieink, a legpontosabb összehasonlítást a pont/meccs mutató adja.

A 2027-es Európa-bajnokságért zajlott nyolc kvalifikációs meccsen 7 pontot szerzett Magyarország, tehát átlagosan 0,88-at mérkőzésenként. Kirívó adat, hogy

Akkor Szlovákia, Portugália és Románia mögött, Azerbajdzsán előtt a negyedik lett a csapat – 6 ponttal, 0,75-ös átlaggal.

Az eddig legalacsonyabb pont/meccs átlagot az 1998-as selejtezőn rögzíthettük: 0,5. Norvégia, Franciaország, Svájc és Finnország is megelőzte a mieinket, akik egy győzelemmel és egy döntetlennel, mindössze 4 ponttal, az utolsó helyen zártak.

A legjobban az 1996-os Eb-kvalifikációban szerepelt a válogatott, akkor meccsenként 2,38 pontot gyűjtött. A mérleg: hat győzelem, egy döntetlen, egy vereség, csoportelsőség. A csapat maga mögé utasította Svédországot, Törökországot, Svájcot és Izlandot is.

A második legmagasabb pont/meccs átlagot a másik kijutás alkalmával érték el a magyarok, 1,9-et. A legutóbbi két selejtezősorozatban egyaránt jóval jobb eredményt mutathatott fel az együttes: 2025-ben 1,6, 2023-ban 1,4.

Ahogyan minden U21-es válogatott teljesítményét, így a magyarét is annak tudatában kell értékelni, hogy

Szélesi és Németh több alkalommal is úgy állította össze a keretét, hogy nem számíthatott például Pécsi Árminra, Tóth Alexre, Tóth Rajmundra, Jurek Gáborra, Szűcs Tamásra vagy Makrgráf Ákosra.

(Kiemelt képünk forrása: MLSZ)