Merre tovább, magyar sport? – középpontban a szabadidősport
IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!
Zsúfolt ház, több, mint 400 érdeklődő előtt kezdődött meg az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó szervezésében – a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével – a Merre tovább, magyar sport? című egész napos konferencia a TF-en. A fórumon a hazai sportirányítás vezérkara mellett szövetségi és klubvezetők, sportszakemberek sora vitatja meg, milyen irányba haladjon a sportélet a jövőben.
A délelőtti programot záró pódiumbeszélgetés középpontjában a szabadidősport állt. A lakossági aktivitás növelésének lehetőségeiról, valamint az élsport bázisának piramiselven alapuló kiszélesítéséről Dörnyei Kristóf, a sportért felelős államtitkárság aktivitásért felelős főosztályvezetője, Kocsis Árpád, a Budapest Sportiroda ügyvezetője, Oláh Dávid, a Magyar Labdarúgó Szövetség klubfejlesztési osztályvezetője, valamint Juhász Péter Tibor, az OTP Bank marketing- és kommunikációs igazgatója cserélt gondolatokat.
Dörnyei Kristóf visszautalt a Pósfai Gábor belügyminiszter által is közölt adatra, mely szerint a magyar lakosság megközelítőleg fele soha nem sportol. Elmondta, hogy a megkérdezettek legnagyobb százaléka ennek okát a motiváció hiányában látja.
„Az elsődleges feladatunk, hogy ezen változtassunk.
Társadalmi normává szeretnénk tenni, hogy sportolni fontos” – jelentette ki.
Kocsis Árpád külön megköszönte, hogy a szabadidősport is szerepel a konferencia programjában, mert tapasztalata szerint általánosságban nagyon kevés figyelmet kap a terület.
Abban nagyon jók vagyunk, hogy kimenjünk a meccsre szurkolni, de másnap már nem vesszük rá magunkat a sportolásra. A mozgás hiánya nagyon sok és nagy egészségügyi kockázattal is jár, szükséges lenne megváltoztatni az emberek hozzáállását” – vélekedett.
Oláh Dávid hangsúlyozta, az MLSZ számára természetesen cél a minél több profi labdarúgó nevelése, de mellette nem szeretnének megfeledkezni azokról a fiatalokról sem, akikből nem lesz kiemelkedő játékos.
„Szövetségi és klubszinten is felelősséggel tartozunk azokért a gyerekekért is, akikből később szabadidős sportoló lesz. Szeretnénk, ha minél több növendék kezdene sportolni, de azt tapasztaljuk, hogy ennek érdekében inkább a szülőkre kell hatni” – mondta.
Juhász Péter Tibor az ide kapcsolódó matketingbe engedett betekintést. Az elérések tekintetében többek között beszélt az élsport és a szabaidősport közötti különbségekről is.
Ezt megelőzően Szántó Dávid sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár beszélt a sportlétesítmények gazdaságos fenntartásáról, illetve a nemzetközi sportesemények rendezéséről. Az előadását azzal kezdte, hogy mindkét említett területen
az új sportkormányzat négy fő vezérlőelve. A sportlétesítmények helyzetéről az alábbit mondta:
„Az mindenképpen pozitívum, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben párját ritkító létesítmények sora épült idehaza, ami igazi vagyon, de ezzel jól is kell gazdálkodni. Szeretnénk megnyitni a meglévő létesítményeinket, jól és hatékony kihasználni ezeket, így a lakosság számára is sokkal inkább elérhetővé tenni.
Éppen ezért először a már folyamatban lévő, korábban eldöntött felújításokat leszámítva nem is tervezünk újabb nagy létesítményberuházásokat. Természetesen, mindenki szeretne új létesítményt, de a hasznosításra, a fenntartásra, az üzemeltetésre már nem igazán szoktak gondolkodni a sportszervezetek.”
A versenyrendezések kapcsán pedig Szántó kiemelte:
„Szeretnénk objektív kritériumrendszert bevezetni, hogy a jövőben milyen nemzetközi sporteseményeket rendezünk Magyarországon.
Az előadás után hasonló témákban – Petur András, a Sport Tv műsorvezetője moderálása mellett – pódiumbeszélgetés következett, amelyen Szántó Dávid mellett Dala Tamás, a Nemzeti Sportügynökség vezérigazgató-helyettese, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke, Gergely István, a Budapesti Honvéd SE ügyvezető elnöke, Novák András, a Magyar Kézilabda Szövetség operatív igazgatója vett részt.
Gergely István a hatékony létesítményfenntartás kapcsán vázolta a Honvédban működő modellt.
És, ez mit jelent? Abból tudjuk fenntartani például az atlétikapályánkat, hogy a versenyzők edzésidején kívül is maximálisan hasznosítjuk a kapacitásainkat a szabadidősportolók, a civilek számára. Az ő befizetéseikből is tudjuk valójában üzemeltetni, karbantartani a pályáinkat. Éppen ezért az edzőinktől például azt kérjük, hogy rövidebb idő alatt hatékonyabban végezzék el a munkát."
Szóba került az is, hogy önkormányzatoknak szükséges-e arra törekedniük, hogy nyereségesen üzemeltessék a sportcsarnokokat és uszodákat.
Mert, ha a profitorientáltság a szempont, ebben az esetben jó eséllyel kiszorulnak a gyerekek és az utánpótlássport” – mondta Gémesi György.
A rendezvényen korábban Pósfai Gábor – sportot is felügyelő – belügyminiszter osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
„Ma pont féléve alakult meg az új kormány, sok mindent örököltünk és
– kezdte Pósfai. – Az eddig kapott visszajelzéseket két nagy csoportba lehet sorolni. Az egyik, hogy nem történik semmi, a másik, hogy miért kell ennyi mindenen változtatni.
A belügyminiszter elsőként a sportfinanszírozással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az állami sportirányítás 2027-ben 453 milliárd forintot szán a magyar sportra. Pósfai szerint ebbe az összegbe minden olyan terület belefér, ami korábban is eredményesen működött, ezen felül a kereten belül új prioritások is kitűzhetőek. Ezt követően kitért a magyar sportra legnagyobb hatást gyakorló két változásra, a tao kivezetésére, valamint az ekho-adózás módosítására.
Az “Aktív Magyarország, aktív magyarok” pontban kiemelte, hogy a felmérések alapján a magyarok 46 százaléka soha nem sportolt, 24 százaléka pedig egyáltalán nem mozog. Elmondta: egyik fő küldetésük, hogy ezen változtassanak, majd beszámolt arról, miként igyekeznek megőrizni a versenyport eredményességét és felhívta a figyelmet az utánpótlás- és az iskolai sport erősítésének fontosságára.
– jelentette ki, és hozzátette: „Meg fogjuk tartani a mindennapos testnevelést.”
A sportlétesítményekre áttérve elmondta, hogy egyik fő feladat a rendelkezésre álló 15 ezer milliárd forintnyi infrastruktúrát gazdaságosan működtetni és hosszútávon megtartani, de megjegyezte, akadnak nyereségesen nem működtethető létesítmények is. Közölte, hogy az elsődleges szempont a sportesemények költséghatékonyabb rendezése is, ide kapcsolódóan a pályázatok elbírálására új kritériumrendszert dolgoztak ki. A belügyminiszter a beszéd végén a sportirányítás és szabályozás törvényességének fontosságára hívta fel a figyelmet.
(Kiemelt képünkön: pódiumbeszélgetés a konferencián a sportlétesítmények fenntartásáról, a nemzetközi sportversenyek rendezésének megtérüléséről Fotó: Vasas Attila)
