AZ AUTÓSPORT TÖRTÉNETE

Az autósport több szakágat magába foglaló technikai sportág, amely a fiatalok körében elsősorban gokartban űzhető.A gokartozás az 1950-es években kezdett kialakulni, amikor a technikai sportok fanatikusai a legifjabbaknak is elérhetővé akarták tenni a versenyzés izgalmát. Ennek érdekében kis kerekű futóművekkel és egyszerű kormányszerkezettel felszerelt, fűnyírómotorokkal hajtott kis járműveket készítettek. A gokartok motorja 80 és 25 köbcentiméter közötti lehet, ám a legnagyobb gépekben, az úgynevezett szuperkartokban olykor két motort is elhelyeznek. Ami az autósport általános történetét illeti: vállalkozó szellemű emberek már évszázadok óta próbálták az emberi és az állati erőt valami más meghajtási móddal helyettesíteni. A XIX. század második felében mind több gőzzel hajtott géperejű jármű jelent meg szerte a világon, majd 1885-ben a német Carl Benz elkészítette az első kereskedelmileg sikeres, belsőégésű robbanómotorral hajtott automobilt. Az új közlekedési eszköz először Franciaországban ért el sikereket, Benzt is egy francia úriember, Emilie Roger segítette első vevőihez. Európa, ugyanúgy, ahogyan a divat, a gépkocsik esetében is Párizsra vetette vigyázó szemeit, és a századfordulóra már nemcsak az öreg kontinensen, hanem az újvilágban is megjelentek az önjáró kocsinak nevezett ördögszekerek. Hamarosan több újság is remek hirdetési lehetőséget látott abban, hogy a különféle gépkocsik egymás ellen mérkőzzenek, így Franciaországban a Le Petit Journal, Amerikában pedig a Time-Herald rendezett túrautakat, amelyen az automobilizmus úttörői mutathatták meg alkotásaikat. Magyarországon is francia hatásra kezdett el terjedni az automobilizmus. A fennmaradt iratok szerint 1895-ben Hatsek Béla műszerész hozta be az első gépjárművet – egy Benz Velót – hazánkba. Öt évvel később, 1900. november 30-án a Royal Szálloda különtermében megalakult a Magyar Automobil Club (MAC) Reiman Gyula szervezésében. Reiman – aki korábban bankár volt – a motorizált közlekedés híve lett, és a MAC megszervezése után rögvest belevágott egy nemzetközi túraút szervezésébe. Ezt nem sikerült kiviteleznie, de 1901. június 20-23. között a budapesti lóversenypálya, a Tattersall területén tető alá hozott egy autókiállítást. Ennek egyik betétfutamán először mérkőztek meg hivatalosan négykerekű gépjárművek egymással Magyarország területén, s ezzel megkezdődött a magyar autósport története. Külföldön a Gordon Bennett-versenyek népszerűségének eredményeképpen 1905 végén az Automobile Club de France úgy döntött, hogy az említett viadalok helyett Grand Prix de France címen új sorozatot alapít. Azért, hogy valamiféle esélyegyenlőséget garantáljanak, megszabták a versenyautók súlyhatárát. Az első kétnapos versenyt 1906. június 26-án  és 27-én rendezték, s azon harminckét gépkocsi rajtolt. Az első napon a nagy hőségben 16 autó esett ki, másnap további öt. A verseny izgalmas párviadallá csúcsosodott ki a magyar Szisz Ferenc (Renault) és az olasz Felice Nazzaro (Fiat) között. Szisz fölényesen győzött, így ő tekinthető az első Grand Prix győztesének. A nemzetközi sportélethez kapcsolódást jelentette az 1909-ben rendezett Prinz Heinrich Fahrt (Heinrich herceg túraút) útvonalának Magyarországon való átvezetése. Hazánk a következő években több nemzetközi viadal színhelye volt, s ezeken jó néhány magyar siker született. Budapesten az  ötkilométeres népligeti pályán 1936. június 21-én rendezték az első magyar Grand Prix-t, melyet a nagy volánművész Tazio Nuvolari nyert meg Alfa Romeójával. A „szuperautók” küzdelmében az akkori idők legeredményesebb magyar versenyzője, Hartmann László a hetedik helyen végzett. A nemzetközileg is elismert sportembernek a Tripoliszi GP volt az utolsó futama, 1938. május 16-án. Az Alfa Romeót vezető olasz Farina kocsijával akadt össze Hartmann Maseratija, amely kivágódott a pályáról. A magyart gerinctöréssel szállították a helyi kórházba, ahol még aznap meghalt. A II. világháború éveiben természetesen ennek a sportágnak a működése is megbénult. A háború után az első autóversenyt (motorviadallal együtt) 1945. november 11-én a régi svábhegyi rendezték, s azon Wilheim Sándor győzött. A fejlődést a következő években nagymértékben gátolta a krónikus személyautó hiány. A világ autósportjában ugyanakkor fellendülést hozott, hogy a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) a Formula–1 versenyzői számára világbajnokságot írt ki. Az első futam 1950. május 13-án a silverstone-i pályán megrendezett Angol GP volt, amit Giuseppe Farina (Alfa Romeo) nyert meg, majd az év végére az összetett világbajnoki címet is megszerezte. Az ötvenes évek elején újjáéledtek a hazai gyorsasági versenyek is. 1956 nyarán a Magyar Népköztársaság Automobil Klubja (MNAK) megkapta az Országos Testnevelési és Sportbizottságtól (OTSB) az autósport felügyeletének és irányításának a jogát. A húszas évek elejétől 1956-ig a hazai autósport szinte valamennyi eseményét a motorkerékpárosokéval közösen rendezték. A Szovjet Központi Automobil Klub meghívására 1960. június 2–12. között 12 magyar páros vett részt az első Békéért és Barátságért raliversenyen (Wartburgokkal és Moszkvicsokkal) a majdnem 3000 kilométeres Moszkva-Varsó-Berlin-Prága útvonalon. Ezt az évtizedekig fennálló, BBK-sorozatként ismert szériát a FIA tudomásával, de egyet nem értésével túra- és pályaversenyzésben, majd raliban, gokartban és autokrosszban is évente megrendezték a régióban. Ez a sorozat hozta létre a Formula Easter kategóriát a pályaversenyzésben. A nemzetközi szövetséggel felvett kapcsolat eredménye lett a II. világháború utáni első nemzetközi viadal 1961. június 11-én a Ferihegyi repülőtéren kilenc nemzet pilótáinak részvételével. Később a városligeti és a népligeti Grand Prix-k követték a reptéri viadalokat, de volt körverseny Győrben, Sopronban is, alkalmanként több százezer néző előtt. Ezeken a versenyeken a kontinens legkiválóbb pilótái álltak rajthoz, így ott volt a mezőnyben a későbbi F–1-es világbajnok Jochen Rindt és Niki Lauda. A Magyar Autóklub, a nyugatnémet ADAC és az osztrák ÖAMTC klubbal közösen rendezte ameg 1963-tól másfél évtizeden keresztül három város (München, Bécs, Budapest) raliját, melyet 1965-től már Európa-bajnoki futamként jegyeztek hosszú éveken át a versenynaptárban. A sportág a hetvenes évek elején nehéz helyzetbe került idehaza. A Városligetbe a nagy közúti forgalomra tekintettel több versenyengedélyt már nem adtak ki, így csupán a népligeti pályát lehetett használni, az pedig már nem felelt meg teljes egészében a biztonsági előírásoknak. A hazai sportirányítás ezért úgy határozott, hogy a gyorsági autósportot bizonytalan ideig szünetelteti. Több elképzelés és próbálkozás után sem sikerült autós versenypályát építeni, így megszakadt a páratlanul szép rendezési sorozat, s a körgyorsasági viadalokat felváltották a hegyi versenyek. A MAK székházában 1978. január 6-án az OTSH és a Magyar Autóklub megállapodást írt alá az autó- és motorsport fejlesztéséről. Az OTSH a klubra építve létrehozta a Magyar Autó- és Motorsport Szövetséget (MAMSZ). A magyar autósport sportként való elfogadtatását jelentő szövetségben 30 autós-, majdnem ugyanannyi motoros-, valamint 21 gokartszakosztály bevonásával kezdtek dolgozni. A nemzetközi Mecsek-hegyiversenyek sikeres sorozata 1979. május 13-án kezdődött. A rali- és hegyi szakágban hamarosan az eredmények is ugrásszerűen javultak. A Ferjáncz Attila, dr. Tandari János páros rali Eb-n elért harmadik helyezése 1981-ben, valamint Cserkuti József második helyezése az 1983-as hegyi Eb-n egyértelműen bizonyította a magyar autósport fejlődését. 1983-tól autókrosszban is elkezdődtek a BBK-versenyek. Ebben az esztendőben, 1983 szeptemberében felröppent hírt, hogy Magyarországon Forma–1-es versenyek rendezésére alkalmas pálya építését fontolgatják. Megkezdődtek az előzetes tárgyalások, bár a helyszín megválasztása körül viták alakultak ki. A Városligetet elsősorban esztétikai, a Népligetet környezetvédelmi szempontok miatt nem engedélyezte a Fővárosi Tanács, s végül a Kerepestarcsa és Mogyoród között fekvő völgy mellett tették le voksukat a döntéshozók. 1985. szeptember 10-én Balogh Tibor, az időközben megalakult Gazdasági Társulás elnöke, Londonba repült Bernie Ecclestone-hoz a szerződés aláírása ügyében. Még aznap este ellátták kézjegyükkel az okmányt, mely szerint 1986. augusztusában Forma–1-es versenyt rendeznek Budapesten. Az első szerződés öt évre szólt. A pazar pálya nyolc hónap alatt, 1986 májusában készült el. Augusztus 7. és 10. között a Hungaroringre keresztelt pályán 220 ezer néző volt kíváncsi a sebesség bajnokaira. A Forma–1 első magyar futama pontosan és hiba nélkül zajlott le, negyven ország egymilliárd tv-nézője izgulhatta végig a versenyt, melyet a brazil Nelson Piquet nyert meg. A Forma–1 sikeres megrendezésével a magyar autósport tekintélye sokat nőtt, s ismét bekerült a sportág világméretű vérkeringésébe. Az 1987-es Magyar Nagydíjon először ült Forma–1-es versenyautóba magyar versenyző: Kesjár Csaba a német Zakspeed csapat autójával három bemutató kört ment a Hungaroringen. A hazai sportági szövetség 1989-ben vált önállóvá, az 1996. évi sporttörvény végrehajtásának eredményeképpen pedig ketté vált a Magyar Autó- és Motorsport Szövetség: Magyar Motorsport Szövetségre (MAMS) és Magyar Nemzeti Autósport Szövetségre (MNASZ). A történet nem lenne teljes annak megemlítése nélkül, hogy minden idők legeredményesebb magyar autóversenyzője, Ferjáncz Attila, két Eb-bronzérem, jó néhány futamgyőzelem és 32 országos bajnoki elsőség után 1998-ban befejezte pályafutását, majd egy évvel később a szövetség elnökévé választották. Ugyancsak meg kell emlékezni arról, hogy 2003-ban magyar versenyző is bemutatkozhatott a Forma–1-ben: Baumgartner Zsolt éppen a Hungaroringen szerepelt először a legnagyobbak mezőnyében egy Jordan Ford volánja mögött. A következő évet a Minardi istálló színeiben töltötte, és 2004-ben az Egyesült Államok indianapolisi nagydíján megszerezte hazánk első Forma–1-es pontját a sportág. Örömteli esemény volt az is, hogy 2004 szeptemberében Örkény és Pusztavacs polgármestere közösen avatta fel az EuroRinget, az autó- és a gokart sport új hazai szentélyét. Időközben a magyarok rendszeres részvevői váltak a Dakar-ralinak, s 2005-ben született az eddigi legnagyobb siker: a Palik, Darázsi kettős a 18. helyen végzett az összesítésben.