Szlovákiában folytatta szereplését az U18-as Interligában a Szent László Gimnázium együttese. Október 22-én két összecsapáson léptek pályára Szendrei Péter tanítványai: előbb a hazai KPH Raca, majd az SK Senkvice volt az ellenfél. Hogy két vereségnek lehet-e örülni? Az eredményeknek még úgy sem, hogy az előző szezonhoz képest szó nincs nagyarányú vereségről. A csapat tartására ellenben büszke lehet az SZLG vezetőedzője.
eFBé A kapus Gerlei Dániel mellett a mezőnyjátékosok közül Balogh Andrást, Botka Dánielt, Botka Leventét és Szendrei Áront külön kiemelte az SZLG DSE vezetőedzője, Szendrei Péter.
– A mi csapatunk nagyon fiatal. A tavalyi együttesből ketten „öregedtek ki”, az átlagéletkor így is 16 év. Gimnáziumi együttes vagyunk, a játékosok nagy része akkor kezd megismerkedni ezzel a sportággal, amikor kilencedikes korában idekerül. Olyan is akadt a két mérkőzésen, aki úgymond most látott először igazi gyeplabdapályát. Magyarországon persze, sajnos, nem is nagyon láthat, mert nincs!
– Az SZLG-nek Pozsony gyakorlatilag a hazai pályája?
– Az U18-as Interligában szerencsére nem, a nemzetközi szabályok itt nem olyan szigorúak. A tavaszi szezonban Gödöllőn játszhatjuk majd a visszavágókat: az a pálya ugyan nem gyeplabda-, hanem focipálya, de legalább műfű…
– Hogyan alakult a két pozsonyi találkozó?
– A KPH Raca elleni összecsapás az, amit igazán sajnálok, azon magunknak köszönhetjük a vereséget. Az ellenfél gyakorlatilag nem lépte át a félpályát, két kiskornerből, azaz büntetőszögletből érte el a két gólját. Mi számtalan helyzetet dolgoztunk ki, amiket, sajnos, rendre ki is hagytunk. Ez leginkább annak tudható be, hogy 20x40-es pályán készülünk. Ott nagypályás játékra felkészülni gyakorlatilag lehetetlen. Technikailag is, fizikálisan is egyenrangú ellenfelei voltunk a Racának, de a nagypályás játékelemeket nem tudtuk játszani. Edzéseken egészen más rögzül… Azért kár, hogy egyszer sem sikerült a kapuba találni: ha gólt érünk el, az biztosan feldobja a fiúkat annyira, hogy az első mérkőzést a KPH Raca ellen megnyerik.
U18-as Interliga, 3. forduló, október 22., Pozsony:
KPH Raca–Szent László Gimnázium DSE: 2-0; SK Senkvice–SZLG DSE: 4-0
– Az első összecsapást követően mennyi idő maradt a regenerálódásra?
– Fél óra… Október 22-én szombaton reggel indultunk el Budapestről, délben kezdődött az első találkozó, fél háromkor a második. Ez annyira feszített tempó, és akkora fizikai terhelés, amit ezek a gyerekek nem tudtak elviselni.
– Lehetőség sincs arra, hogy ilyen esetben a pénteki napot kihagyják az iskolából?
– Sajnos, nincs. Pénteken iskola, ráadásul a szombati két összecsapást követően az együttesnek a felnőtt bajnokságban vasárnap a Rosco ellen is helyt kellett volna állnia…
– Térjünk vissza Pozsonyba: a biztató első meccs után mi zajlott a pályán a Senkvice ellen?
– Tisztes helytállás és küzdelem, de esély sem lett volna a győzelemre. A fáradtságból fakadó problémákat tetézte a hideg, a srácok izomzata sem bírta ezeket a körülményeket, négyen is megsérültek.
– Gondolom pihentebbek is voltak a szlovákok…
– Részben igen. Amitől tartottunk, hogy a két szlovák együttes kihagyja majd az egymás elleni találkozót, az nem következett be: reggel játszott egymás ellen a Raca és a Senkvice, azon a mérkőzésen 3-2 arányban az előbbi nyert. A senkőciekről elmondható, hogy a legjobb felépítésű játékosokból az ő csapatuk áll. Dacára annak, hogy a találkozó végére azért ők is elfáradtak, a magasságfölény és a jobb erőnlét azért az előnyükre vált. Azt kell mondani, hogy a Senkvice 4-0-s győzelme ellenünk reális és megérdemelt, végig a kapunk elé szorítottak minket.
Ők játszottak az SZLG DSE színeiben Pozsonyban:
Bachraty Bence, Bakonyi Péter, Balogh András, Bayer Edvárd, Boglári Attila, Botka Dániel, Botka Levente, Gálffy Botond, Gerlei Dániel, Gracza Stephen, Gyenge Dániel, Kása Bence, Király Péter, Kővári Zsolt, Limbóczky Richárd, Marnoni Marco, Marouf Dániel, Máré Richárd, Nagy Ádám, Pintér Gergely, Sőregi József, Szendrei Áron, Temesvári Péter.
– Hogyan folytatódik az őszi idény?
– Az U18-as terembajnokság következik majd, amelyről legalább az elmondható, hogy három együttes küzd majd a bajnoki címért, az Építők, a Rosco és mi. Az U16-osoknál ugyanez a „pontvadászat” úgy nézett ki, hogy pályára lépett az SZLG első és második csapata, valamint az Építők, kiegészülve a Szent László Gimnázium játékosaival…
– Az Interligában mire számíthatunk az SZLG-től tavasszal?
– A három hazai összecsapás kiváló erőfelmérő lesz. Miután az osztrák és a horvát csapatok visszamondták a szereplést, így ebben a szezonban összesen négy együttes játszik a sorozatban, ami azt eredményezi, hogy a final fourban mindenképpen ott leszünk. Tavaly az Építők beelőzött, és jutott jobb gólarányának köszönhetően a legjobb négybe, ami azért is volt szomorú, mert a bajnokságban simán legyőztük őket. Kijelenthető, hogy jobbak voltunk. Ezt az új szezonban bizonyíthatjuk, és bár edzőmérkőzéseknek tekinthető a fentiek ismeretében számunkra az Interliga, azért nem mindegy, milyen eredményekkel hozzuk majd a tavaszi találkozókat. A garnitúra erős, nagy verseny van a csapatba kerülésért: huszonöten pályáznak tizenhat helyre. De ők már a haladóbbak, a kezdők között további játékosok várnak arra, hogy az elkövetkező években a csapat hasznos tagjai lehessenek. A szakmai munkáról az legalább elmondható, hogy az SZLG-utánpótlás biztos lábakon áll…
