Nem csupán a futball-, de a kézilabdapályák környékén is megannyiszor hallik a közhely: végy egy jó kapust! A tavaly nyár óta működő Kapus Akadémia igyekszik megfelelni ennek a felszólításnak: kizárólag erre a posztra készíti fel a fiatalokat. Szekeres Zsolt Valószínűleg rengeteg gyermekben fogalmazódott meg a gondolat néhány héttel ezelőtt, Fazekas Nándor és Mikler Roland esetenként bravúros Európa-bajnoki teljesítménye láttán: én is kapus akarok lenni. Ezért is szomorú a tény, hogy a klubok többségének nincs pénze külön kapusedzőre. A Kapus Akadémia ezt a hiányosságot szeretné megszüntetni. Kérdéseinkre Tanács Gábor, az akadémia ügyvezetője és Hang Györgyi, az iskola trénere válaszolt.
– Az önök iskolája igazán egyedülálló hazánkban, hiszen egyetlen posztra készít fel. Honnan jött az ötlet? – kérdeztük először az ügyvezetőt.
– Az ötlet részben saját, mivel az én kislányom is kapus. Viszonylag korán kezdte, s megtapasztaltuk, hogy a kapusposzt különbözik az összes többitől. A Kapus Akadémia ötlete azonban éppúgy származik Hang Györgyitől, mint Bakos Istvántól, akikkel kislányom révén kerültem kapcsolatba. Az edzők zömét a testnevelési szakokon a mezőnyjátékosok képzésére tanítják meg, így ehhez értenek: a taktikához, a stratégiához, a csapatrészek együttműködéséhez, a párbeszédhez és a lövések technikájához. Célirányos, szisztematikus kapusképzést zömmel nem kapnak. A kiválasztásuk főleg a fiatalabb korosztályoknál sokszor véletlenszerűen történik. Aki kevesebbet tud eleinte futni, vagy nem fél a labdától, sokszor kerül a kapuba. Ritkábban az, aki maga választja ezt a posztot. Ha bekerül a kapuba, akkor pedig az általános tapasztalatok szerint eleinte kevesebb konkrét szakmai instrukciót kap, mint egy mezőnyjátékos. Így – szisztematikus képzés híján – lassabban fejlődik, mint a mezőnyjátékosok, ezért a legtöbb csapatban „gyenge poszttá” válik, holott mérkőzéseket elsőrendűen fontos lenne a jó kapusteljesítmény. Emiatt gondoltuk, hogy belevágunk. Felkerestünk egy magánedzőt, ő volt Hang Györgyi, akivel négy évet dolgoztunk. Amióta a lányom külön posztképzésen vesz részt Györgyi keze alatt, mind jobb teljesítményt nyújt, a mozgáskultúrában, a gondolkodásban fejlődött, egyszerűen hatékonyabban véd. Sokat számított, hogy a legutóbbi nyáron részt vettünk egy intenzív kapustáboron Bakos István vezetésével, ahol addig megszerzett tudásunkat tovább fejleszthettük, és összemérhettük az ország többi kiváló kapusának tudásával. Úgy éreztük, ha mindez az én lányomnál működik, más gyereknél is működni fog. Hang Györgyivel, Bakos Istvánnal így indult a Kapus Akadémia.
– Hogyan látják, mennyiben segít az iskola a hazai kézilabdacsapatokon?
– Az Óbudai Kézilabda Sportiskola egyből felfigyelt ránk, egy teljes csoportot lefoglalt, és megtöltött a saját gyerekeikkel. Az intézmény egy úgymond „kihelyezett” tagozattal Bakos Istvánt azonnal megbízta a képzéssel. A másik csoportba szépen lassan elkezdtek jönni a fiatalok. De a magyar együtteseknek általában nincs pénzük kapusedzőre, maximum javasolni tudja a szülőknek az akadémiánkat, így hosszú távon mindenképp pozitív változásra számítunk hazai viszonylatban.
– Hány fiatal iratkozott be az akadémia indulása óta, és ők mely korosztályokat képviselik?
– Jelenleg tizenhat kapust edzünk. Az egyik csoport ugyebár az OKSI öt gyereke. Ők korosztályban alig térnek el egymástól: 12-14 évesek. A másik csoportban, amelyben jelenleg tízen vannak, a legfiatalabb palánta még csak tíz éves, de van olyan növendékünk is, aki betöltötte a huszonhetet. A gerinc ebben a csapatban is 12-15 éves. Főleg ez a korosztály jellemző. Náluk már sokat számít, hogy képzett kapus, vagy csak reflexből teszi a dolgát. A fiatalabbaknál inkább szülői prevenció, hogy még mielőtt beidegződne a rossz mozgás, azelőtt szakemberhez küldi.
– Ha például én mint szülő szeretném a gyermekemet kapusnak nevelni, mi a teendőm?
– Kétféleképp lehet jelentkezni: a honlapunkon keresztül vagy telefonon. A honlapon megtalálható egy jelentkezési lap, amit a szülő kitölt, majd elhozza gyerkőcöt az első „bemutató” edzésre, ami természetesen ingyenes. A gyerek nézheti, de akár már ott beszállhat a tréningbe. Így már az első alkalommal megtapasztalja, milyen egy edzés, milyen a hangulat, egyáltalán tetszik-e neki a kapusság. Ha ez után úgy döntenek, hogy szeretnének beiratkozni, akkor leülünk és megbeszéljük a részleteket.
– Tehát akkor nincs olyan ok, amire önök azt mondanák, hogy emiatt nem jöhet a gyerek?
– Nem, nincs ilyen kizáró ok. Kizárólag az életkor, ami befolyásolhatja a döntést.
– Mi a rövid, illetve hosszú távú elképzelések?
– Az első célkitűzésünk az akadémia létrehozása és megszilárdítása volt, ami sikerült. Egyre többen jelentkeznek a képzésekre, nemrégiben pedig elindult az első futsalcsoportunk is. A következő célunk a logisztika fejlesztése, vagyis a növekvő igénynek megfelelni és a megfelelő hátteret biztosítani a leendő tehetségek számára. Továbbá már sikerült megszerveznünk egy nagyszabású nyári kapustábort Budapesten, amelyre minden fiatal hálóőrt nagy szeretettel várunk.
Hang Györgyivel – aki játékosként 65-ször húzhatta magára a magyar válogatott mezét – az edzések gyakorlati részeiről beszéltünk. A Vasas trénere elmondta: a sportág rengeteget gyorsult az évek során, így a kapusokra sokkal nagyobb teher hárul, külön edzőkre pedig a kluboknak nincs pénzük, ami nagy baj.
– Hogyan néz ki ez a kimondottan kapusra specifikált edzés?
– Labdás bemelegítéssel vagy bójás feladatokkal kezdjük a munkát, ami speciálisan a kapusoknak kitalált ügyességi és koordinációs gyakorlatokból áll. Ezután két csapatra bontjuk a kapusainkat – a kezdőkre és a rutinosabbakra –, és két kapunál külön végezzük a labdás gyakorlatokat. Az edzés legnagyobb része a kapuba koncentrálódik. Az mezőnyjátékból csak egyetlen elemet szoktunk gyakorolni, a kapusindítást.
– Hány éves kortól érdemes kapusnak felkészíteni a gyereket?
– Amióta a szivacskézilabda létezik, kicsit könnyebb az edzők dolga. Ott van idő kiválasztani azokat a gyerekeket, akik nem félnek feléjük repülő labdától. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy körülbelül kilenc éves korra alakulnak ki azok a dolgok, amelyek kapussá teszik a fiatalt. Eltűnik a labdafélelem, kiélesednek a reflexek, és nem utolsó sorban megszereti a posztot. Ráadásul ekkor még kevés a rosszul beidegződött mozgás, hiszen ezeket nehezebb kinevelni a gyerekből. Minél hamarabb foglalkozunk vele, annál kevesebb lesz a rossz mozgás. Emellett a motivációra is nagy hangsúlyt kell fektetni. A pozitív dolgokat, például egy védés meg kell dicsérni, hiszen ettől lesz sikerélmény, ettől fogja jól érezni magát a pályán. A negatívakat sem kell elhallgatni, csak meg kell magyarázni, hogy az adott mozdulat miért volt rossz.
– Melyek azok a tulajdonságok, amelyekre egy fiatalnak szüksége van ehhez a poszthoz, amire a tréner fokozottan figyel az edzésen?
– A ruganyosság, a lazaság, a jó reflexek és a nyugodtság. Persze arra is szükség van, hogy a meccsek alkalmával el tudja érni azt a bizonyos felfokozott állapotot. Főleg azért, mert hatalmas a teher a kapuson. Ő az utolsó ember, ha a védők hibáznak, ő még javíthat egy jó védéssel...
