Miért mérnek? – így segít az Atlétikai Módszertani Központ
Szabó Beatrix, az Atlétikai Módszertani Központ sportszakmai menedzsere osztotta meg gondolatait a fiatal sportolók munkájának tudományos eszközökkel való segítésének jelentőségéről.
Az elmúlt időszakban egyre több, hazai atlétikában dolgozó szakember emeli ki az emberi mozgás működésével foglalkozó tudományág, a biomechanika fontosságát.
Például a német válogatottal látványos sikereket elérő atlétatréner, a magyar ugrószakágat vezető, mellette immáron a kétszeres EYOF-győztes távolugró Rózsahegyi Borit is edző Kiss Tamás úgy fogalmazott portálunknak, hogy: „Szeretnék egy olyan csapatot megteremteni, amelyben közös módszerrel, egyforma perspektívával készítjük fel a versenyzőket. Mindezt a biomechanika bevonásával tervezem, mert ebben látom a jövőt. Úgy gondolom, hogy az edzésmódszerekben lehet és kell is fejlődni. Örömteli, hogy megalakult az Atlétikai Módszertani Központ, mert fontos, hogy tudományos mérésekkel, számokkal legyen alátámasztva mindaz, amit alkalmazunk.”
A Hegyi András és Pocsai Eszter humánkineziológusok által dr. Tihanyi József sporttudományi szaktanácsadása mellett vezetett Atlétikai Módszertani Központ (AMK) fontosságát az U18-as Európa-bajnok magasugró Bátori Lilianna felkészítője, Kun-Szabó Balázs is kiemelte. Az edző-tanítvány páros munkáját egy ideje már segíti az AMK. De hogy miképpen, arról az Atlétikai Módszertani Központ sporszakmai menedzserét, Szabó Beatrixot kérdeztük.
„A módszertani központban
Ezáltal az edzők átfogóbb képet kaphatnak a tanítványaikról. A működésünket 2022-ben kezdtük, és kezdetben limitált volt, hogy mit tudunk megmutatni a sportolókról, de egyre inkább kibővülnek a lehetőségeink. A mozgáselemzés az atlétikában nagyon fontos. Ezt eleinte két dimenzióban tudtuk megcsinálni, de éppen most fogjuk elkezdeni a 3D-s mozgáselemző rendszer bevezetését, amely újabb mérföldkövet jelent a működésünkben. A World Athletics is ezzel a rendszerrel készít biomechanikai riportokat a világeseményeken. A rendszer hat kamera és egy szoftver segítségével pontos szögeket, sebességeket számol vagy éppen arról ad visszajelzést, hogy futás közben hogyan változik a sportoló tömegközéppontja.”
A visszajelzések alapján a fiatal sportolók érdeklődőek a felmérések iránt. Lényeges kérdés azonban, hogy az idősebb korosztályt képviselő, eddig csupán a szemükre és a stopperórájukra hagyatkozó edzők miként reagálnak az újításra.
„A versenyzők élvezik a felméréseket. Egyrészt látják, hogy ez a segítségükre válik, másrészt hasznosnak tartják, hogy ők is sokkal jobban megismerhetik, értelmezhetik a saját mozgásukat, teljesítményüket. Olyan dolgokat is láthatnak, amilyeneket egy átlagos videón nem. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy tudatosabbak legyenek és változtathassanak azon, amin esetlegesen szükséges. Az egyik legnagyobb kihívás, hogy az edzőkkel elfogadtassuk és megértessük a módszertani központban végzett munka fontosságát.
Ez egy több éves projekt, mi még az elején járunk, vagy úgy is mondhatjuk, hogy későn kezdtük. De ez abból a szempontból nem hátrány, hogy így mi már kipróbált, bevált gépeket tudunk beszerezni. A mérési protokollunk természetesen már összeállt, de a mostani atlétáink ennek a folyamatnak még nem egészen a haszonélvezői, sokkal inkább a kísérleti alanyai, hiszen tőlük gyűjtünk adatokat. A következő generációk érezhetik hatását a munkánknak. Nyilván most is vannak pozitívumok, mert a nemzetközi példákból tudunk hozni eredményeket és azokat összevetni a miénkkel, de ez még nem olyan, mintha saját adatbázisból dolgoznánk. Például a németek azért is élveznek nagy előnyt ebben a tekintetben, mert ők már harminc éve gyűjtik az adatokat.”
A felmérések tekintetében a hazai atlétikai szövetség Talent Programjában részt vevő fiatalok élvezik a prioritást. És az idén már a szakági összetartásokon is dolgoztak a műszerek.
„Ha az edző olyan átfogó képet kap az atlétájáról, amelyből tud táplálkozni, akkor kialakul egy elképzelése, hogy az adott életkorhoz igazodva a mérési eredmények figyelembevételével milyen irányba vigye a felkészítést.
A célunk, hogy tudományos eszközökkel segítsünk a fejlődésben, továbbá abban, hogy az atléták megismerjék a teljesítőképességük határait.”
(Kiemelt képünkön: a magasugró Bátori Lilianna Forrás: MASZ)
