A hét végén vesz részt utolsó ifjúsági nemzetközi versenyén a magyar táncsport jelenleg legeredményesebb utánpótlás-párosa. Hegyes Bertalannal és Kis Violettával első U21-es világbajnokságuk után, utolsó ifi Európa-bajnokságuk előtt beszélgettünk az átmenetről.
Sajó Annamária„Nehéz az átmenet a felnőtt korcsoportba”- ismételgetik szállóigeként az idősebb korosztályba kerülés folyamatáról a kategóriájukat kinövő sportolók. Példaképként tisztelt ellenfelek, keményebb edzésmunka, változatlan kitartás, növekvő ambíciók: így vágnak neki új kihívásuknak. Átmenetük megkönnyítésére hozták létre az U21-es, vagyis a huszonegy éven aluliak korcsoportját, amelyben két-három évet nyernek, mielőtt szembe találnák magukat a komplett felnőtt mezőnnyel. A táncsportban idén vezették be ezt a korosztályt, az első, latin műfajban rendezett viadalt pedig a Hegyes, Kiss duó nyerte, kvalifikálva magát az április 20-22-én lezajlott világbajnokságra.
Bár Skandinávia hűvös időjárásáról híres, a dániai Aarhus városa latin lázban égett múlt hétvégén. Kilencvenegy táncos mutatta be produkcióját, hogy beizzítsa talpát és a bírák pontgépét a világbajnoki címért. Magyarországot két kettős képviselte: Bertalanék ifjúsági és felnőtt bajnokként vonultak parkettre, az utóbbi korosztályban szerzett Európa-bajnoki tapasztalataikkal. A Hidi Balázs, Szőke Zsuzsanna páros a hazai U21-es bajnokságon szerepelt először együtt. A duók honi csatájából Bertalanék kerültek ki győztesen, Balázsék pedig ezüstérmet szereztek. A riválisok azonban két hónap múlva már csapattársként érkeztek Dániába, ahol tapasztalt mezőny várta őket.
Az első kört azonban mindkét magyar páros sikerrel vette, és bejutott a legjobb negyvenkilenc közé. A hazai táncsport elődöntős korszaka azonban, úgy tűnik, nem szakad meg. Ahogy a Rónyai Zoltán, Farkas Boglárka duó a márciusi, moszkvai standard junior-világbajnokságon, Hegyesék és Hidiék is idáig táncoltak: a legjobb huszonhat páros közé már nem sikerült bekerülniük. A csapattársak pedig helytársakká váltak: mindkét kettős a harmincnyolcadik-negyvenegyedik helyen végzett.
– Ez volt az utolsó ifjúsági versenyetek. Búcsúnak vagy felkészülésnek tekintettétek a felnőtt mezőnyre?
Hegyes Bertalan: – Új lehetőségnek, ami jól is jött, hiszen U21-esek között még három évig versenyezhetünk, mielőtt a felnőttekhez csatlakoznánk. Erős párosok voltak a mezőnyben, akiket öröm volt nézni, azért is, mert láttuk, hova kell fejlődnünk. A kettősök kétharmadát megelőztük, de a döntőt nem tizennyolc évesek vívták. Jól éreztem magam, jó hangulat volt a csarnokban, mert latin zene szólt, amit szeretünk.
Kis Violetta: – Nagy váltást jelent a felnőtt korcsoportba való átmenet, hiszen máshogy kell táncolni, és az érzelmeknek is kiforrottabbnak kell lenniük. A világbajnokságon olyan párosokkal táncoltunk együtt, akik már ebben a korosztályban szerepelnek, így sokat tanultunk tőlük. Az igazán ütős kettősök azonban huszonegy év felettiek.
– Maximalistaként elégedettek vagytok a helyezésetekkel?
H.B.: – Jobbra számítottunk, de első U21-es világbajnokságunknak elmegy. Az zavart leginkább, hogy redance-elnünk is kellett, ám ezzel jó páran így voltak. A bírák a mezőny több mint felénél nem tudták eldönteni, továbbjutassák-e a párosokat; az első körben alig választottak ki duókat. Tizennyolc évesen azonban nem zártunk rossz helyen, és a továbbiakban is az motivál minket, hogy kihozzuk magunkból a maximumot.
K.V.: – A helyezés attól is függ, hogy milyen körbe kerül a páros. Mi a harmadikban tudjuk megmutatni a legjobb formánkat, a koreográfiánk újratáncolásával viszont eltolódott az időzítés.
– A világbajnokságon még egy magyar páros indult. Biztonságot adott a honfitársak jelenléte, vagy legyőzendő ellenfélként tekintettetek rájuk?
H.B.: – Ellenfélként, akiket le kell győznünk. Holtversenyben zártuk a viadalt, de jobb, mintha legyőztek volna. Nem tudom, hogy sikerül a bíráknak kihozni ezt az eredményt, de az Európa- és világbajnokságokon rendre egy helyre rangsorolják a magyar párosokat. Itt azonban négy kettős között nem tudtak különbséget tenni, ezért alakult ki a harmincnyolcadik-negyvenegyedik hely.
– Ami a bírákat illeti, a végeredményben úgy néztem, erősen megadták az előnyt a hazai pályának, hiszen a dánok lettek az ezüstérmesek. Mióta tánchatalom ez az ország?
K.V.: – Az Európa-bajnokságon érezhetőbb volt a hazai pálya, mert az oroszok egyértelműen jobbak voltak, mégis a skandináv kettős nyert. Felvettem videóra a világbajnokság döntőjét, és két páros tetszett nagyon: az ukrán és a spanyol, de vitathatatlanul a dánok voltak a legjobbak.
– Áprilist és az utánpótlás-korosztályt a hétvégi ifjúsági standard Európa-bajnoksággal zárjátok. Mi a fő különbség a kontinensviadal és a világverseny között?
H.B.: – A világbajnokság a nagyobb volumenü, az Európa-bajnokságon nagyobb eséllyel indulunk. A hétvégi U21-es viadal azért is volt hasznos, mert a felnőttmezőny alsó rétegével találkoztunk, a velük való versengés pedig értékes tapasztalatokat adott az ifjúsági Európa-bajnoksághoz.
Ami a dobogót illeti: az aranyérmet a spanyol Joel Lopez, Kristina Bespechnova kettős szerezte meg, a dán Jakub Lipowski, Camilla Melania Christensen valamint, az orosz Nyikolaj Mikadze, Jana Novikova duó előtt.
