Sportoljon a gyerek – de milyen áron?
Egyes sportágak meglehetősen költségesek lehetnek, a felszerelések árai az elmúlt években tovább növekedtek, így körüljártuk, európai összevetésben hol áll-e téren Magyarország, illetve mennyibe kerül a szülőknek az, hogy sportoljon a gyerekük.
Valószínűleg senki nem döbbent meg azon, hogy az Opinium 2025 nyarán publikált kutatása szerint a jégkorong a legdrágább sportág. A kutatócég azt mérte fel, hogy az Egyesült Királyságban éves szinten mennyit költenek a szülők a gyerekek sportolására. A 2000 fő megkérdezésével zajlott kutatás alapján
míg a táncosoké 395 font (162 000 forint), a kosárlabdázóké 372 font (152 000 forint), a teniszezőké 359 font (147 000 forint), a tornászoké pedig 350 font (143 000 forint).
Az Independent beszámolója szerint az átlagos éves költség ott 440 font, azaz 180 000 forint körül alakul, amelyből a legnagyobb részt az edzői díjak és a különfoglalkozások, valamint a speciális felszerelések teszik ki, de a szülőknek számolniuk kell az útiköltséggel és a tagdíjjal is.
Érdekesség, hogy kiadások ellenére az Egyesült Királyságban élő szülők kétharmada nem állít pénzügyi határt a gyerek sportolásának finanszírozására. Ugyanakkor a családok több mint fele limitálja, hogy hány sportágat próbálhat ki a gyerek. Minden ötödik szülő arról számolt be, hogy megbánta, milyen sok pénz áldozott a sportra, ugyanis a gyerek abbahagyta azt.
Az amerikai Good Sports nonprofit szervezet 2024 decemberében bemutatott közvélemény-kutatása arra jutott, hogy a szülők 95 százaléka szerint a sport hasznos a gyerekek számára, ezzel együtt több mint felük aggódott azon, a következő évben is tudja-e biztosítani az anyagi hátteret ahhoz. A Parents.com írta meg, hogy a 700 amerikai család bevonásával készített kutatás alapján a szülők 23 százaléka többletmunkát vállalt, a 18 százaléka hitelt vett fel a költséget rendezése miatt. További 10 százalék kivette a gyermeket az egyesületből, mivel nem tudta fizetni a díjakat,
Az Eurostat 2025 áprilisában tette közzé a sportot érintő inflációról szóló adatait. Az intézmény két terület különített el: a sportfelszereléseket, sporteszközöket, szabadtéri tevékenységeket érintő és a rekreációs jellegű, eseményekhez kötődő költségek növekedését.
A fenti ábra alapján 2014 és 2024 között az Európai Unió országaiban a felszerelések és eszközök inflációja átlagosan évi 0,9 százalék volt. Ez a mutató 2021-től kezdve gyorsabban nőtt, 2022-ben tetőzött 3,8 százalékon, 2024-re pedig visszatért 1 százalékra.
A szabadidős és az eseményekhez kapcsolódó tevékenységek inflációja az adott évtizedben éves szinten átlagosan 3 százalékos volt, ami 0,3 százalékkal magasabb, mint a HICP, azaz az összes terméket magában foglaló harmonizált fogyasztói árindex éves változása.
Az alábbi országbontásból kiolvasható, hogy Magyarország csak a kempingfelszerelés és a szabdtéri rekreáció terén maradt az uniós átlaginflációnál alacsonyabb szinten a 2019 és 2024 közötti időszakban. Hazánkban sportfelszerelések ára öt év alatt 4,1, 2023-ról 2024-re viszont 5,6 százalékkal emelkedett – az EU-s átlag 1,8 és 0,9 százalék. A legnagyobb drágulás a sporteseményeken való részvétel terén figyelhető meg: öt évre veítetve 10, 2023 és 2024 között pedig 8,7 százalékot növekedtek a költségek itthon.
Nem könnyű feladat pontosan megállapítani, mennyibe kerül Magyarországon a szülőknek az, hogy a gyerek sportoljon. Értelemszerűen ez sportáganként, életkoronként és klubonként eltérő, ugyanis a már említett jégkorong jóval drágább, mint például a sakk, a gyerekfelszerelések sokszor olcsóbbak, mint a többnyire felnőttméretű holmikat viselő tinédzsereknek szükséges cuccok, valamint a nagyobb egyesületekben jellemző, hogy a felszerelés egy részét a klub adja, míg a kisebb szakosztályoknak nincsenek ilyen lehetőségeik.
Teljes képet éppen a sok változó miatt nem lehet adni, ezért csak
A sportágak közötti összehasonlíthatóság kedvéért 9-10 éves gyerekek számára megfelelő ruházatokat gyűjtöttünk össze. (Az Intersport webáruházát is ellenrőriztük, az ott talált termékek árai minden esetben a Decathlon legolcsóbb és legdrágább termékei közé estek.)
A labdarúgáshoz elsősorban cipőre van szükség, azt pedig mindenki tudja, hogy a megfizethetőtől az egészen horribilis árú termékekig mindenféle fellelhető a piacon. Az áruház webshopját böngészve 37-es méretben a stoplis gyerekcipők 6990 forinttól 39 895 forintig terjedő skálán érthetők el. A mezek érzékeny dolgok lehetnek a gyerekeknél, de a pénztárcára is jelentős hatással lehet a választás:
A sportszárakból is igencsak széles palettából lehet válogatni: a 990 forintos egyszerűbb, saját márkás terméktől, a 17 090 forintért kapható csúszásgátló sportzokniig. Azt gondolhatnánk, hogy a rövidnadrágok között nincsenek hatalmas különbségek, viszont ez tévedés: a legolcsóbb az 1490 forintos gyereknadrág, míg a Bundesligában szereplő St. Pauli shortja 30 590 forintba kerül. A futball azonban nem csak a mezőnyjátékosokról szól: a gyerek számára elérhető kapuskesztyűk ára 2990 forinttól 68 160 forintig terjed, míg a kapusmezek közül a legkedvezőbb 6990 forint, a legborsosabb 22 900 forint.
A kosárlabdazó gyerekek számára is kulcsfontosságú a cipő. A Decathlonban az 5990 forintos saját márkás termék a legolcsóbb, a legdrágább gyerekcipő pedig 28 690 forintba kerül, de a 37-es méretben elérhetők 100 000 forint fölötti cikkek is. A gyerekeknek szánt kosárnadrágok 1490 és 11 390 forint között kaphatók, míg a mezek 1990-től egészen 12 190 forintos árig elérhetők.
A nadrágok közül is mindenki a saját ízlése és lehetőségei alapján válogathat, akad 2490-ért és 17 590 forintért is. A mezek is több árfekvésban találhatók, ugyanis a saját márkás felső 2990 forintért elvihető, ám a francia válogatott szerelésért 23 790 forintot kérnek.
A felsorolt legalacsonyabb és legmagasbab árakat természetesen úgy kell kezelni, hogy a kettő között számtalan termék elérhető különböző kategóriában. Érdemes minden esetben kikérni az edzők, a szakemberek véleményét, hogy megfelelőbb minőségű és a lehető legjobb árú felszerelést vásárolja meg mindenki a gyermekének.
(Kiemelt képünk fotósa: Mura László)