2012-11-25 09:29
Dorogiak dicsérete
Cegléd adott otthont a diák II. korcsoport kötöttfogású bajnokságának. A legtöbb első helyet, négyet, a Dorogi Nehézatlétikai Club birkózói szerezték, és ők nyerték a pontversenyt is. Ritka az olyan utánpótlás-viadal, amelynek az élcsoportjában nem szerepelnének dorogiak.
Szekeres István A ceglédi diák II. kötöttfogású bajnokságon a dorogiak tehát négy aranyat nyertek; kettőt-kettőt az Erzsébeti SMTK és a Vasas hódított el. Egy-egy jutott Abonyba, Csepelre, Diósgyőrbe, Kiskőrösre és Szombathelyre, vidékre összesen nyolc, a fővárosba öt. A pontversenyt is a dorogiak nyerték (32 pont), az ESMTK és a Csepeli BC (26-26) előtt. Dorogon a birkózás 1930-ban született. Az 50-es években, amikor a magyar futball a virágkorát élte, a Komárom megyei bányászváros volt az egyik legerősebb bázisa. A legendás Aranycsapatból Buzánszky Jenő a Dorogi Bányászból került a nemzeti tizenegybe, míg a kapus Grosics Gyula Dorogon született, és ott ismerkedett meg a sportággal. Abban az időben is a birkózás volt a második legnépszerűbb sportág a településen. A rendszerváltás után nehéz éveket élt át, állandó pénzszűkében, de mindig akadtak olyan lelkes szakemberek, akik a felszínen tartották. Mi több, a környező településekre is eljutottak, Bacsa Ferenc például az apró Táton hozott létre valóságos birkózóbirodalmat; a szakember később a híres Mr. Tus-sportiskola szakmai vezetője lett, a londoni olimpia két kötöttfogású érmese, Lőrincz Tamás és Módos Péter is az ő keze alatt nőtt fel. A gazdag múlttal rendelkező dorogi birkózás bő két éve lépett új szervezeti keretek közé: megalapították a Dorogi Nehézatlétikai Clubot, amely már biztonságos anyagi háttérrel is bír. Köszönhetően nem kis mértékben a sportszerető polgármesternek, dr. Tittmann Jánosnak.