Új elnök, új röppálya

108 milliós adósság, hat hónapja nem fizetett bérek, megosztottság – ezek várták a szövetségben Poór Csabát tavaly májusban, elnökké választásakor. Alig egy év alatt nagyot fordult a világ: ma már csarnokokra költhető milliárdokról és hazai kontinenstornáról szólnak a hírek.

Dudás Gabriella Miután Poór Csabát a tisztújító közgyűlés elnökké választotta, legégetőbb feladata a konszolidáció, a szövetség működőképességének helyreállítása volt. Bár a romeltakarítás és a – végül büntető-feljelentésbe torkolló – hűtlen kezelés feltárása nem kevés bosszúságot okozott, elnökségének első évében látványos sikert is elkönyvelhetett: a tizenhat kiemelt sportág közül egyedüliként sikerült duplájára tornázni a megítélt, 2,1 milliárdos állami támogatást. – Minek köszönhető a „duplázás”? – Olyan szakmai programot tettünk le az asztalra, amellyel sikerült meggyőzni a döntéshozókat arról, érdemes áldozni erre a sportágra. – Melyek a program legfontosabb elemei? – Abból indultunk ki, hogy a sportág játékoshiánnyal küzd: mindössze nyolcezer igazolt sportolónk van jelenleg, és közölük is a többség felnőtt korú, az utánpótlás létszáma tehát bővítésre szorul. Ez nem is csoda, hiszen az úgynevezett tao-sportágak olyan előnyöket tudnak nyújtani, amilyeneket a röplabda nem, így elviszik a jó labdaérzékkel megáldott gyerekeket. Ezt a problémát próbálja orvosolni a röpsuli programunk, amely az általános iskolásokat igyekszik megszólítani, nekik nyújt sok-sok versenyzési lehetőséget.

A Vollé! 2020 – Röpsuli-program az általános iskolás, azon belül is a legfeljebb hatodikos, 12 éves  gyerekek számára kínál versenyzési, edzőik, testnevelőik számára pedig szakmai képzési lehetőséget. Utóbbiak munkájukért anyagi díjazásban részesülnek a szövetségtől.

– Milyenek az eddigi tapasztalatok? – Az eltelt néhány hónap alatt száztíz tanár csatlakozott a programhoz, rajtuk keresztül hozzávetőleg négyzer diákot sikerült elérnünk. Mivel nagyon sikeresnek tartjuk a rendszert, változtatni nem is igazán tervezünk rajta, viszont legalább háromszor ekkorára szeretnénk szélesíteni, amihez persze rettentő sok pénz kell. – A négyezer diákból mennyi marad tartósan a programban? –Mint minden más sportágban, nálunk is törvényszerű bizonyos mértékű lemorzsolódás; de ha már elindítunk egy csomó diákot, ők valahová meg kell, hogy érkezzenek, muszáj nekik perspektívát mutatni. Itt jönnek képbe az NB II-es csapatok. Jelenleg nagyon kevés ilyen klub van Magyarországon, ezért a számuk bővítése az első lépés – például a nevezési díjak további csökkentésével ösztönöznénk a bajnokságban való indulást. A létszámnövekedés után regionális NB II-es bajnokságokat szerveznénk, hogy ne kelljen az egész országot beutazni a – jellemzően kis költségvetésű – kluboknak. – A Röpsuli-program a rendszerbe most bekerülő gyerekeket érinti. Mik a tervek azokkal a játékosokkal, akik a sportági kategorizálás szerint már utánpótláskorban vannak? – Rövid távon lényeges változás, hogy több versenyre fogjuk nevezni az utánpótlás-válogatottakat. Hosszú távú terveinkben olyan szakmai igazgató vagy szövetségi kapitány szerepel, aki vertikálisan az egész képzést végig vezényli; rálát az utánpótlás-válogatottak szakmai munkájára, így a felnőtt-válogatott is profitálni tud ezekből a játékosokból. A férfiaknál Demeter György teljes mértékben alkalmas erre a feladatra, már most is együttműködik Tomanóczy Tiborral (az U20-as válogatott szövetségi kapitánya – A szerk.), a nőknél azonban még nem találtuk meg a megfelelő embert. Poór Csaba szerint nagy jövő előtt állnak a fiatalok, ugyanakkor megjegyezte, hogy sokan még mindig nem veszik elég komolyan a sportágat. „Nyilván ehhez a mi példamutatásunkra is szükség van” –jegyezte meg. S hogy a szövetség szándékai mennyire komolyak, azt rendezvényszervezési ambíciói is mutatják. A hivatalos bejelentés előtt megtudtuk: 2016-ban vagy 2017-ben Szlovákiával közösen junior Európa-bajnokságot, míg 2019-ben valamelyik szomszédos országgal felnőtt Eb-t szeretne rendezni Magyarország. Felvetődik a kérdés: – Hány olyan csarnok van ma Magyarországon, amelyben nemzetközi mérkőzést lehet rendezni? – Három, jóindulattal négy. Az elmúlt egy évben végigjártam az NB I-es csapatok létesítményeit: a helyzet vicces, egyben katasztrofális. Éppen ezért a 4,2 milliárd nagy részét infrastruktúra-fejlesztésre fordítjuk, hogy öt év múlva minden feltétel adott legyen az Eb-rendezéshez.