Kanada nyerte meg a junior-világbajnokságot, miután a döntőben rendkívül szoros meccsen legyőzte az oroszokat. Utoljára hat éve állhattak a dobogó legfelső fokán a juharlevelesek, ráadásul hazai közönség előtt értek fel ismét a csúcsra.
UP-info Hazai pályán illik nyerni, főleg ha a sportág jégkorong, a rendező pedig Kanada. Bár az is igaz: a juharlevelesek hat éve győztek legutóbb az A csoportos junior-világbajnokságon. Érmet utoljára 2012-ben szereztek, akkor harmadikak lettek a Calgary-Edmonton közös rendezésű tornán – ráadásul tíz év után az volt az első alkalom, hogy nem jutottak döntőbe –, az utolsó két évben viszont egyaránt a negyedik helyen végeztek.
A csoportot meggyőző fölénnyel nyerték még úgy is, hogy az ellenfelek között volt a címvédő Finnország (4-1), a későbbi bronzérmes Szlovákia (8-0) és a nagy rivális, Egyesült Államok (5-3). Utóbbi meccs mellett álljunk meg egy szóra: René Fasel, az IIHF elnöke a zárónapon tartott sajtótájékoztatón élesen kritizálta a rendező kanadai szövetséget a magas jegyárak miatt. Montrealban ugyanis a nézőszám messze elmaradt a várakozásoktól, még az említett rangadón sem volt teltház a Bell Centreben.
Curtis Lazar (CAN) és Vjacseszlav Osznovin (RUS) Fotó: Andre Ringuette/IIHF
Persze azért üresen kongó csarnokról szó sincs, csupán annyi történt, hogy a több mint 21 ezer férőhelyes sportlétesítményben „csak” 18 ezren tekintették meg a mérkőzést, amelyre 71 dollártól 336 dollárig lehetett jegyet kapni. A hazaiak Szlovákia elleni meccsére ennél sokkal kevesebben, 14 ezren váltottak belépőt. Édes gondok ezek, különösen azért, mert a torna nyereségét 20 millió dollárra becsülik.
De vissza a jégre. A 2014-es vb-ezüstérmes Svédország Kanadához hasonlóan magabiztosan, hibátlan teljesítménnyel nyerte meg a csoportját, s a negyeddöntőben azzal a Finnországgal találkozott, amelytől kikapott az egy évvel korábbi vb döntőjében. Most kétség sem fért ahhoz, melyik együttes a jobb: a svédek 6-3-ra verték meg szomszédjukat.
Nem ez volt az egyetlen pikáns párharc a nyolc között: az elmúlt években csak sereghajtó Szlovákia némi meglepetésre, 3-0-ra győzte le a cseheket, míg az oroszok nagy csatában, 3-2-re az amerikaiakat. Kanadának könnyű dolga volt a dánokkal, legalábbis a 8-0-s végeredmény erről árulkodik.
Az elődöntő nem hozott szoros meccseket, ami nem azért meglepő, mert a házigazdák 5-1-re verték a szlovákokat, hanem mert az oroszok 4-1-re azokat a svédeket, akik a csoportkörben még felülmúlták őket 3-2-re.
Denis Godla (SVK) Fotó: Richard Wolowicz / HHOF-IIHF Images
A döntőről azonban korántsem lehet elmondani, hogy izgalommentes lett volna. Pikáns párosítás: Kanada-Oroszország, s telt ház Torontóban, az Air Canada Centreben. A büszke és hangos tömeg előtt játszó kanadaiak az első harmadban már 2-0-ra is vezettek, ám az oroszok nem adták fel, s még a szünet előtt szépítettek. A második játékrész parádésra sikerült: hat gól esett húsz perc alatt, három az egyik, három a másik oldalon. Az utolsó harmadban Kanada tartotta az eredményt és az egy gólos előnyt, így 5-4-re megnyerte a döntőt és felállhatott a világ tetejét jelentő dobogóra.
– Ez csodálatos, mindenki hozzátette a részét ahhoz, hogy Kanada ismét világbajnok legyen. Megvolt a kellő lendületünk, s bár kicsit lankadt a figyelmünk a meccs közben, sikerült átlendülnünk a holtponton. A közönség végig rendkívül hangosan buzdított minket, különleges érzés volt velük együtt énekelni a himnuszt a döntő után –olvasható Curtis Lazar kanadai csapatkapitány értékelése a nemzetközi szövetség honlapján.
Érdekesség, hogy a torna legértékesebb játékosa nem a világbajnok csapatból, hanem a svédek 4-2-es legyőzésével – 1999 után ismét érmet szerző – harmadik helyen végző szlovákok közül került ki: a kapus Denis Godla érdemelte ki a megtisztelő címet, mint ahogy ő lett a vb legjobb kapusa is. A legjobb védő az orosz Vladiszlav Gavrikov, míg a támadó a kanadai Max Domi lett.
Férfi junior-világbajnokság, döntő, Toronto
Kanada–Oroszország 5-4 (2-1, 3-3, 0-0)
A bronzmérkőzésen: Szlovákia–Svédország 4-2 (2-2, 0-0, 2-0)
