Az első magyar világbajnok

„A fenomenális tehetséggel megáldott leány olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény” – jellemezte a korabeli krónikás a műkorcsolyázó Kronberger Lilit, aki 1908-ban, tizenhét évesen megszerezte a magyar sport első világbajnoki győzelmét. Három évvel később világhírű zeneszerzőnk, Kodály Zoltán javaslatára klasszikus, élő zenére adta elő a kűrjét.

reb „Fényes szemű, rózsás arczú, félig még gyermekleány” – írta elragadtatottan a Vasárnapi Újság korabeli tudósítója Kronberger Liliről. A 17 éves, törékeny műkorcsolyázó minden túlzás nélkül történelmet írt 1908. január 26-án, amikor megnyerte a magyar sport történetének első világbajnoki aranyérmét. Csupán 14 éves korától hódolt a sportágnak, s kezdetben a férfiakkal kellett összemérnie a tudását (idehaza 1924-ig csak férfibajnokságot rendeztek, de engedélyezték a nők részvételét is). Kronberger már az 1906-os davosi felnőtt-világbajnokságon indult, és bronzérmet szerzett, akárcsak egy évvel később Bécsben. Első aranyérmét a sziléziai Troppauban, mai nevén Opavában (Csehország) nyerte meg. Az eseményt utólag minősítették hivatalosan is világbajnokságnak.

És ezen a ponton visszaadjuk a szót a Vasárnapi Újság lelkes riporterének, akit szó szerint idézünk. „Világbajnok!... Ennek a szónak hadi pompája van. Csörgő pánczélja, dobbanó pajzsa, nehéz pallosa, lengő tollú, fényes sisakja. Félelmetesség árad belőle és komor harczi virtusok sugárzása. Ha világbajnokot emlegetnek, Toldi Miklósra gondolunk vagy Kinizsire, és ugyancsak dörzsöljük a szemünket, mikor a világbajnok díszének keretében egy fényes szemű, rózsás arczú, félig még gyermekleány áll előttünk. Már pedig a Kronberger Lili karcsú termetére nehéz köntös volna az aczélpánczél, és ha a Toldi Miklós sarkantyús csizmájában kellene viadalba mennie – menten oda lenne a diadal minden kilátása. Bizonyos, hogy Kinizsi Pál meg Toldi Miklós óta a bajnokok ugyancsak megváltoztak, és el kell ismerni, hogy – előnyükre változtak meg. Megjelenésükre korántsem olyan félelmetesek többé. Kronberger Lili dicsősége annál nagyobb, mert a világbajnokság koszorúját, amelyet Troppauból hozott haza, az elképzelhető legkényesebb porondon küzdötte ki magának: a jégpályán. Ezen verte le minden nemzetségbeli riválisait: kivéve azokat, a kik jónak látták, hogy ne is próbálkozzanak ellenében.” Kronberger Troppauban sikersorozatot indított el, hiszen egy év múlva hazai terepen, a Műjégpályán védte meg világbajnoki címét. Némiképp persze árnyalja az összképet, hogy ezen a vb-n egyetlen női versenyzőként vett részt… Ráadásként 1910-ben és 1911-ben is győzött, így a jeges sportokegyetlen hazai képviselője, aki négy vb-elsőséggel zárta a pályafutását. Nem véletlenül magasztalta őt az egekig a korabeli magyar sajtó.

Vasárnapi retrórovatunkban egy-egy, sportága szabályai szerint utánpótláskorú sportoló felnőttek között elért, kiugró teljesítményét idézzük fel. Ez az egyetlen rendezőelv, külföldi és hazai sportoló egyaránt szerepel a sorozatban.

„Kronberger Lili munkája tökéletes. Ez a fenomenális tehetséggel megáldott leány olyan a jégen, mint egy gyönyörű költemény.” Érdekesség, hogy a 1911-es vb előtt az akkor 28 éves Kodály Zoltán – aki maga is kitűnően korcsolyázott – megkereste a dr. Szentgyörgyi Imrét, a hazai sportági szövetség alelnökét (egyben Kronberger férjét), és felajánlotta segítségét azért, hogy klasszikus, élő zenekari muzsikára adja elő a kűrjét. „Mozdulatainak csak rá jellemző eleganciája és harmóniája még inkább kitűnt a zene hatására” – írták. Az ötlettel hagyományt teremtettek, ráadásul örökre összekovácsolták a műkorcsolyát és a zenét. Teljesítményét elismerendő 1997-ben beválasztották a műkorcsolyázó Hírességek Csarnokába. Sorozatunk korábbi részei: Tara Lipinski Marjorie Gestring Lőrincz Tamás Nadia Comăneci Egerszegi Krisztina Boris Becker Gyurta Dániel Szeles Mónika Loris Capirossi Pelé Klampár Tibor Kobe Bryant Julija Lipnyickaja