Korosztályos Európa-bajnoki bronzérme után a nemrégiben megrendezett ausztráliai junior triatlon-világbajnokságon a csúcsra ért Lehmann Csongor, aki kitűnő versenyzéssel utasította maga mögé a teljes mezőnyt a Gold Coaston rendezett viadalon. A 19 éves tiszaújvárosi fiú a siker mellett a sportággal történő megismerkedéséről és a céljairól is beszélt honlapunknak.
M. Sz. ‒ utanpotlassport.hu Nagyszerű hírre ébredtek a magyar triatlonsport kedvelői a szeptemberi ausztráliai triatlon-világbajnokság juniorversenyének napján. Lehmann Csongor ugyanis már vb-aranyérmesnek mondhatta magát, miután parádésan versenyzett a Gold Coast-i viadalon. A 18-19 évesek száma 750 m úszásból, 20 km kerékpározásból és 5 km futásból áll. Lehmann az első két etapban tapadt az élbolyra, igyekezett nem leszakadni, a hajrában az utolsó három kilométeren pedig robbantott, a komplett mezőnyt állva hagyta, és kényelmesnek mondható előnnyel ért célba.
Az újdonsült junior-világbajnok Lehmann Csongor Forrás: ITU
‒ Milyen érzések voltak benned, amikor áthaladtál a célvonalon?
‒ Leírhatatlan volt. Nehéz volt elhinni, hogy a versenytársaim, akik szinte végig mellettem voltak a verseny során, a futás utolsó kilométerein eltűntek mellőlem. Nem kellett azzal foglalkoznom, hogy le ne előzzenek, így tudtam ünnepelni.
‒ Az úszásban volt egy szünetnyi megállásod… Mesélsz róla?
‒ Igen, az első pár méteren a mellettem lévő versenytársam egy szerencsétlen mozdulattal leverte a fejemről az úszósapkát és a szemüveget, így rövid időre meg kellett állnom. Szerencsére nem zökkentett ki nagyon, ugyanolyan erőbedobással tudtam folytatni a versenyt. Utána minden a tervek szerint alakult.
‒ Mire készülsz most? Mik a további célok?
‒ Idén már csak egy verseny van hátra, utána pedig tartok egy rövid pihenőt. Jövőre korosztályt váltok, a huszonhárom évesek között fogom megéretni magam, és csakúgy, mint a juniormezőnyben, ott is a jó Eb és vb-szereplés a cél.
‒ Hogy kezdtél el triatlonozni?
‒ Igazából adta magát, hiszen az édesapám is ezt a sportágat űzte elég magas szinten, valamint a bátyám is ugyanezt csinálja.
‒ Melyik szakág a kedvenced, és melyik az, amely a legnagyobb nehézséget okozta az idők során?
‒ A futás áll hozzám a legközelebb, azt szeretem a legjobban, és a kerékpár volt az, amivel leginkább meggyűlt a bajom, de szerintem már abban is sokat fejlődtem.
‒ Hogy néz ki egy felkészülésed?
‒ Igazából az egész évünk úgy van felépítve, hogy az Európa- és a világbajnokságon legyünk a legjobb formában, kiváltképp az utóbbin. Idén például volt egy meleg égövi edzőtáborunk januárban és márciusban, majd megkezdődött a versenyszezon. Aztán szeptemberben szintén volt tréning; négy hetet töltöttünk magaslaton Franciaországban, ez segített nekem leginkább felkészülni a nagy megmérettetésre.
További korosztályos híreink TRIATLONBAN a sportági aloldalunkon.
