Labdarúgás: a BL-ben is többségben az angol fiatalok – ez áll a háttérben

Több példa is azt bizonyítja, hogy Angliában egyre több lehetőséget kapnak, még a leggazdagabb futballklubokban is, a saját nevelésű fiatalok, miközben két éve az U17-es és az U20-as világbajnokságot is Anglia nyerte meg. Az elmúlt hat évben, a szigetországi utánpótlás-nevelésben végbemenő változások eredője egy új stratégia, az úgynevezett Elite Player Performance Plan.

P. K. – utanpotlassport.hu A labdarúgó Bajnokok Ligájában a héten rendezték a negyeddöntők visszavágóit és a négy meccsen az angol csapatokban pályára lépett 21 éves vagy annál fiatalabb  – tehát még utánpótláskorú  – labdarúgó angol. Marcus Rashford a Manchester Unitedban a Barca ellen, Trent-Alexander Arnold és Joe Gomez pedig a Liverpoolban, a Porto ellen szerepelt. Persze legyinthetnénk, hogy miután a nyolc között négy angol csapat is szerepelt, ez nem meglepetés. Ám az angol klubok által az elmúlt tíz évben folytatott átigazoláspolitika ismeretében  mégis arról árulkodik, hogy már nem kizárólag a játékosvásárlásban gondolkodnak a Premier League csapatai, egyre nagyobb szerephez jut a saját utánpótlás.

Ezt az is bizonyítja, hogy az angol Premier League  első hat helyén álló csapatok mindegyikében találunk egyre fontosabb szerepet játszó, saját nevelésű és még utánpótláskorú angol futballistát. Íme néhány név a teljesség igénye nélkül: Marcus Rashford (Manchester United), Callum Hudson-Odoi (Chelsea), Ainsley Maitland-Niles (Arsenal) Oliver Skipp (Tottenham), Phil Foden (Manchester City), Trent Alexander-Arnold és Joe Gomez (Liverpool). Minek köszönhető mindez? Elsősorban a 2011-ben indított angol utánpótlás-koncepciónak, úgynevezett Elite Player Performance Plannek (EPPP), amelyet nemrég Zalai Dávid, az MLSZ korábbi sporttudományi munkatársa mutatott be a saját tapasztalatai alapján a Nemzeti Sport Online-nak. Ez a koncepcióváltás előzte meg az angol utánpótlásfutball előretörését a nemzetközi porondon. Nem véletlen tehát, hogy a 2000-es évek viszonylagos eredménytelensége után 2017-ben, példátlan módon, néhány hónapon belül U17-es és U20-as világbajnokságot, valamint U19-es Európa-bajnokságot nyert Anglia, az U21-es Eb-n a legjobb négy közé jutott, tavaly pedig negyedik lett a felnőtt vb-n. A szakember elmondta, a rendszer alapja egy hatalmas, központi adatbázis, amelybe az akadémiáknak egy felmérési protokoll alapján be kell vezetniük minden náluk futballozó gyereket, és U12-től nagyon részletes korosztály- és pozíció-specifikus statisztikai mutatókat kell számon tartaniuk a rendszerben. Ezek, sok minden más mellett fizikai paraméterekre, biológiai érettségre, növekedési státuszra, annak alakulására, illetve a fizikai teljesítőképességre vonatkozó adatok, úgy mint erő, gyorsaság, állóképesség és ezek speciális megnyilvánulási formái.

Ezekhez kapcsolódóan számos labdarúgó-specifikus és tudományosan elismert fizikai teljesítménytesztet fejlesztettek ki. Az adatokhoz korosztályonként állapítanak meg referenciaértékeket, amelyeknek meg kell felelni, és amelyek viszonyítási értékként szolgálnak. Ez minden egyes klub számára lehetővé teszi az egyes játékosok fizikai profiljának összehasonlítását a korosztály és pozíciós normákkal szemben az egész akadémiai rendszerben. A nemzeti teljesítménymérő tesztek már több éve futnak, és több ezer játékost teszteltek, így a labdarúgó-utánpótlás területén a valaha végzett egyik legnagyobb adatgyűjtés zajlik az angoloknál. Kiemelten fontos, hogy e tesztek és a mért adatok valós értéke nem egy adatbázis kiépítésében és bővítésében, hanem a kapott adatok felhasználásában, értelmezésében és gyakorlati hasznosulásában rejlik. Az adatbázist folyamatosan ellenőrzik, és rendszeres időközönként meg is látogatják az ellenőrök a klubokat. Interjúkat is készítenek a játékosokkal, vezetőkkel, stábtagokkal, hogy valóban elvégzik-e, megfelelően végzik-e azokat a teszteket, felméréseket, amelyek eredményeit az adatbázisban vezetniük kell. Az adatbázis-vezetés mellett pedig egyéb követelményeket is támaszt a liga (az utánpótlást ugyanis nem a szövetség, hanem a bajnokságot is szervező liga felügyeli). Így például az infrastruktúrára, a rendszerben foglalkoztatott szakembergárdára vagy éppen azon kiegészítő oktatásokra nézve, melyeken az utánpótláskorú labdarúgóknak részt kell venniük az edzések mellett (ilyen például az életmód- és táplálkozási tanácsadás). De az utánpótlás-koncepció részletességét jelzi, hogy létrehoztak egy nemzeti sérülésfigyelési projektet is, melynek elsődleges célja, hogy jobban megérthessék, majd enyhíthessék az elit ifjúsági labdarúgók akadémiai rendszeren belüli sérülési kockázatát. A stratégia alapja, hogy a Premier League minden anyagi és szakmai támogatást, eszközt megad ahhoz, hogy a klubok meg tudjanak felelni az elvárásoknak, aminek köszönhetően egyre inkább növelni szeretnék az akadémiákról az angol élvonalba kerülő játékosok számát, javítani a futballisták minőségét. Ugyanakkor a források felhasználását, a követelményeknek megfelelést szigorúan ellenőrzik, a klubok pedig mindent meg is tesznek, hogy meg tudjanak felelni az elvárásoknak. További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.