Kosárlabda: hogyan jutott Somogyi Ádám (19) leányklubból a felnőtt férfi élvonalig

A nyáron, a spanyol harmadvonalból az NB I/A csoportos kosárlabda-bajnokságba igazolt Somogyi Ádámmal beszélgettünk a külföldön tapasztaltakról, karrierje kezdetéről, és persze arról, hogyan került 19 évesen a Debreceni EAC együtteséhez.

Három, Spanyolországban töltött év után tért haza a még mindig csak 19 éves kosárlabdázó, Somogyi Ádám. Pályafutását a DEAC felnőttélvonalban szereplő együttesében folytatja. Az irányító egyébként a spanyol harmadvonalban szereplő Aquimisa Laboratorios csapatából igazolt haza, és úgy véli, rengeteget fejlődött.

„Be akartam bizonyítani, ennyi idősen is megállom a helyem a nagyok között. Ez több, kevesebb sikerrel sikerült is. Kétségtelen, rengeteget fejlődtem. Sok − az NCAA-t is megjárt − amerikai játékos volt mellettem, akik folyamatosan segítettek, tanulhattam tőlük. Az erőnlétem, a technikám és a mentalitásom is sokat javult. Ha harmincéves, tapasztalt kosarasokkal áll szemben az ember, meg kell tanulnia, hogyan szedje össze magát bármilyen helyzetben. Persze, bőven van még hová fejlődnöm, hiszen szerintem nem létezik olyan, hogy egy játékos teljesen készen van. Amíg valaki nem jut el az NBA-ig, addig nem lehet elégedhet magával” – mondja Ádám. Érdekesség, hogy Ádám leányutánpótlás-nevelőműhelyben kezdte a pályafutását négyévesen; az ország egyik legnívósabb klubjában, a Csata DSE-ben: „Vicces volt, amikor oda vitt először édesanyám. Emlékszem, bokáig érő gatyában rohangáltam körbe. Afelől nem volt kérdés, hogy kosárlabdázó leszek, hiszen apukám és a nővérem is kiváló játékos volt. Kilencéves koromban figyelt fel rám − az akkor még a Vasas Akadémiában edzősködő − Besenyői Andrea, és megkérdezte, lenne-e kedvem Pasaréten játszani. Nem agyaltunk sokat a lehetőségen, mivel már akkor is kiválóan képezték ott a kosarasokat. Nyolc évet töltöttem el a Vasasban, az a családom, mindent neki köszönhetek.” Feleleveníti még azt a gyerekkori emlékét is, amely a mai napig motiválja: „Tizenhárom éves voltam, amikor először bekerültem az országos kiválasztóprogramba. Az első összetartás Sopronban volt, és soha nem felejtem el, ami ott történt: nagyjából harmincan lehettünk, két csoportra osztottak minket, engem a rosszabbikba. Ez egész életemben megmarad, ebből is erőt merítek.” Az ifjúra azóta komolyan felfigyeltek idehaza: 2018 nyarán meghívót kapott a férfiválogatott szövetségi kapitányától, Ivkovics Sztojantól a bő keretbe. Elmondta, hihetetlen nagy élmény volt a „nagyokkal” együtt készülni. A csapatba először a hollandok elleni világbajnoki selejtezőmérkőzésen került, ám akkor még nem léphetett pályára. Arra februárban került sor ugyanabban a sorozatban (a csapat 75−41-re kikapott Varesében). Az irányító jól érzi magát Magyarországon, komoly tervei vannak: „A spanyol másodosztályba vagy az NB I/A csoportos bajnokságban szerettem volna igazolni, tehát mindenképpen az előrelépés volt a cél a legutóbbi évadhoz képest. A DEAC mellett volt még néhány gárda, amelyen gondolkozhattam, ám a debreceni felfogás és környezet volt a legszimpatikusabb. Szuperül érzem magam, a szakmai stáb mindent megtesz annak érdekében, hogy a játékosok a lehető legtöbbet tudjanak fejlődni, és ez boldoggá tesz. Ezért cserébe a lehető legtovább, legjobb tudásom szerint szeretném segíteni a klubot.” Egyéb korosztályos hírek KOSÁRLABDÁBAN a sportági aloldalunkon.