Labdarúgás: magyar szakemberek is figyelik a nigériai utánpótlás tehetségeit

Novemberben a negyedik alkalommal látogattak Nigériába magyar szakemberek, hogy választ kapjanak a kérdésre: mit csinálnak ott másként az utánpótlásképzésben, illetve hogy helyi tehetségeket fedezzenek fel – az „expedícióról” a Nemzeti Sport Online számolt be.

Emlékezzünk rá: a magyar U17-es válogatott egy pontot szerezve csoportjában a negyedik helyen végzett a brazíliai világbajnokságon, így nem jutott tovább. A korábban ötször is korosztályos vb-címet szerzett Nigéria jelenlegi legjobbjaitól 4–2-re kapott ki Preisinger Sándor együttese. Pedig az afrikaiak keretének jelentős része egy évvel fiatalabb játékosokból állt, és nem jutott a legjobb nyolc közé sem.  Mit csinálhatnak másként Nigériában, ahol a lakosság csaknem kilencven százaléka mélyszegénységben, elképesztő nyomorban él, hogy folyamatosan jelen vannak a felnőtt- és utánpótlás-világbajnokságokon? Gelei Károly FIFA-licences menedzser vezetésével az elmúlt napokban negyedik alkalommal vettek részt magyar szakemberek Afrika egyik legnagyobb szabású utánpótlástornája, a magyar nagykövetség által is támogatott Dreamland-Embassy of Hungary Cup elnevezésű rendezvényen. „Először is tisztázzuk, ma már nem fordulhat elő világbajnokságon, hogy túlkoros, felnőtt futballistákat szerepeltessen valamelyik ország – cáfolta Gelei az afrikai együtteseket  rendszeresen érő vádakat. – Nigériából csak csontszkennervizsgálaton átesett, biológiai útlevéllel rendelkező  fiatalok vehetnek részt a hivatalos nemzetközi tornákon. Akinél halvány esély mutatkozik arra, hogy idősebb lehet a korosztálynál, már veszik is ki a keretből.”

„Nigériában a szegénység az úr, az emberek kilencven százaléka európainak elképzelhetetlen körülmények között él – világított rá a motiváló erőre Emmanuel Edede Ndudi, a Dreamland Academy elnöke, a torna főszervezője. – Országunkban nincs születésszabályozás, a családok hat-nyolc gyereket nevelnek, de örülnek, ha napjában egyszer enni tudnak nekik adni. Innen nézve Kánaán nekik, ha valamelyik gyermekük bekerül egy akadémiára. Akkor ugyanis egy évig nincs rá gondjuk. Napjában kétszer kap enni, van hol aludnia, tisztálkodnia, a tanuláson és az edzésen kívül nincs más feladata. Minden gyerekkel egyéves szerződést kötünk, s ha nem úgy fejlődik, nem úgy viselkedik, nem úgy teljesít, ahogy az elvárható, már megy is haza, s jön helyette más. Nincs gondunk a létszámmal, rengeteg a gyerek, s egytől egyig futballozni akar. Három-négy éves koruktól kergetik a labdát parkokban, utcákon. Mi ugyan akadémiának hívjuk az utánpótlásklubokat, de sokkal inkább egyesületek, nem szabad összehasonlítani őket az európai akadémiákkal. Bár pontos adat nem áll rendelkezésre, a számuk több ezerre tehető.” A küldöttség tagjai a saját szemükkel győződhettek meg arról, mennyire – finoman fogalmazva is – puritán körülmények között élnek Nigériában az akadémisták. Hatan-nyolcan laknak egy szobában, falból kiálló cső pótolja a zuhanyt. „Az elmúlt években többször voltam Magyarországon, a győri vagy a kispesti akadémia létesítményeiről még csak nem is álmodozhatnak az itteni srácok – folytatta Ndudi. – A földes-füves pályáink talaja kiégett, göröngyös, a labda nem gurul, hanem pattog, rövid passzos játékra alkalmatlan. Előnye, hogy mivel kiszámíthatatlan,  merre pattan a labda, a gyerekek reakcióideje villámgyors. Mentálisan, fizikailag nagyon erősek , ám ahhoz, hogy igazán jó futballistákká váljanak, tizenhat-tizennyolc éves korban el kell menniük Európába, ahol megkaphatják a szükséges taktikai, technikai képzést.” Az ETO, a Honvéd, a Vidi és a Haladás megfigyelői után ezúttal Fülöp Ferenc játékosmenedzser is kíváncsi volt  az akadémiák működésére. „Szakmájából” eredően más szemmel nézte a meccseket, mint Tuboly Frigyes, a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia igazgatója – aki már másodszor járt Abudzsában – vagy Magyarics Dominik, a szlovákiai Komáromi FC scoutja. „Értelemszerűen én üzleti szemmel néztem a tornát – mondta a Dreamland-Embassy of Hungary Cupon látottakról Fülöp. – Félelemmel keveredő fenntartással utaztam Abudzsába, de kellemesen csalódtam. A helyiek kedvesek, segítőkészek voltak, a torna szervezettsége bárhol a világon megállta volna a helyét.” A menedzser az egy hét alatt 23 meccset látott, sok információhoz jutott, és időbe telt, mire leülepedett benne a túra tapasztalata: „Nigéria, de mondhatom Ghánát vagy Kamerunt is, igazi aranybánya az európai kluboknak. A játékosok gyorsak, robbanékonyak, s ezek nem elsajátítható tényezők. Ehhez jön még, hogy mentálisan erősek. Technikailag, taktikailag elmaradnak az európai színvonaltól, ám az fejleszthető. Úgy látom, nekik a közép-európai klubok jelenthetik az első lépcsőfokot. Horvátország, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország ideális felvevő piac, hiszen ezek a fiatalok olcsón megszerezhetők, egy-két év alatt pedig olyan szintre lehet fejleszteni őket, hogy nagy pénzért továbbértékesíthetők. Több klub megkeresett az indulás előtt, mondván: ha találok olyat, akikben van fantázia, szívesen látnák őket. Két gyerekkel, illetve klubjukkal már beszéltem, de további öt-hat név van a noteszomban, akik iránt lehet érdeklődés a tavasszal.” A korábbi három magyar látogatásnak egyébként már volt gyakorlati haszna, ugyanis Kispestre, Győrbe és például Zalaegerszegre is érkezett nigériai fiatal, de a FIFA szabályai értelmében addig nem szerződtethetik őket, amíg nem töltik be a 18. életévüket.

ÉRDEKESSÉGEK • A nemrég véget érő U17-es világbajnokságon a magyar válogatott 4–2-es vereséget szenvedett Nigériától. A negyedik gólt a 2003. május 12-én született Oluwatimilehin Adeniyi szerezte, aki az akadémiai csapatával szerepelt a Dreamland-Embassy of Hungary Cupon, és felkeltette a jelenlévő magyar szakemberek érdeklődését is. • Nigériában az utánpótlás-mérkőzések előtt nem úgy ellenőrzik az igazolásokat, mint Magyarországon. Miután a csapatok a bevonulás előtt felsorakoznak, a csapatkapitányok az arcképes játékengedélyekkel a kezükben egyenként azonosítják az ellenfél valamennyi játékosát. • A torna legjobbjai elképesztő terhelést kaptak. Hat nap alatt hat mérkőzésen léptek pályára: a három csoportmeccs után az elődöntőben, majd a fináléban, illetve az All Star-találkozón is bizonyítaniuk kellett képességeiket. Mindezt rettentő melegben, hiszen Nigériában még éjszaka sem megy 26 fok alá a hőmérséklet, napközben pedig közel járt a 40-hez. • Nemcsak Magyarországról nőtt meg az érdeklődés a nigériai futball iránt, hanem a közelmúltban az olasz AS Roma is hivatalos kapcsolatot épített ki Abudzsával.

További korosztályos hírek LABDARÚGÁSBAN a sportági aloldalunkon.