„A gyerekek versengeni szeretnek, nem versenyezni” – dr. Lénárt Ágota
B. Z.
A sportszakma és a sporttudomány elismert képviselői, valamint klasszis sportolók vitatták meg az ötkarikás játékok utánpótlás-nevelést érintő legfontosabb kérdéseit, tanulságait a hagyományos, Egy nap az utánpótlásért című konferencián; a sportteljesítmények lélektani hátteréről dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője tartott előadást.
A Lurdy Ház Rendezvényközpontjában Egy nap az utánpótlásért címmel immár tizenegyedik alkalommal tartotta meg hagyományos konferenciáját az Utanpotlassport.hu szerkesztősége. A Mit üzen Tokió? „alcímű” – különleges érdeklődés mellett zajló – rendezvényen a sportteljesítmények lélektani hátteréről dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője tartott előadást. „A gyerekek versengeni szeretnek, nem versenyezni” – dr. Lénárt Ágota A szakember hangsúlyozta álláspontját, miszerint mentális felkészültség nélkül ma már lehetetlen jó eredményt elérni, és nagyon kevesen vannak azok a sportolók, akik ösztönösen ráéreznek a megfelelő módszerekre. Ezért sem értett egyet azzal, hogy a magyar csapat nem vitt magával sportpszichológust Tokióba. A fiatalok nevelésére kitérve úgy fogalmazott: „A gyerekek versengeni szeretnek, nem versenyezni. Az ifjúsági olimpián érmet szerzett sportolóknak mindössze a kilenc százalékuk jut el a felnőttolimpiáig. Komolyan át kell gondolni, miként tudjuk úgy támogatni az utánpótlássportot, hogy ne égessük ki idő előtt a fiatalokat.” A korosztályos versenyzőkkel kapcsolatban továbbá az érzelmek kezelésének képességére hívta fel a figyelmet.„Sokszor fordulnak hozzám a problémával, hogy a gyerek töri az ütőt. Azért töri, mert nem tudja, hogy mit kell helyette csinálni. Ilyenkor megfelelő programot kell adni a számára. Például: ismerd fel a problémát, válaszd ki a javításra szolgáló módszert, csináld meg és menj tovább! Ha adunk egy programot és begyakorolva hasznosítani tudjuk, akkor csökken az érzelmi kitörések száma.”A szakember arra is kitért, hogy az olimpiai felkészítés során mely négy szakaszon keresztül segíti a sportpszichológia a sportolókat. Elmondta, az első az álmodozás szakasza, amely az olimpia előtti négy-nyolc évet öleli fel. Ilyenkor az elkötelezettséget és az önbizalmat növelik az alap sportpszichológiai módszerek alkalmazása mellett. A második az álmok építése, amely az olimpia előtti kettő-négy évre tehető. A feladat ekkor a motiváció, a kitartás felépítése, a frusztráció tolerancia fejlesztése és a rutin kialakítása. A harmadik szakasz az olimpia előtt két évvel az álmok kergetése. Ilyenkor a kvalifikáció miatti szorongásnak és a stressznek a kezelése kerül előtérbe a koncentrációval, valamint az érzelmek szabályozásával együtt. Majd az olimpia előtti kettő-tizenkettő hónapban a nyomás kezelésén, a fókusz megtartásán és a média elvárásain van a hangsúly.„Mindezt nemcsak az olimpiára alkalmazható, hanem bármilyen utánpótlás-világverseny kapcsán is. A verseny után pedig a jövőbeli tervek átgondolása következik” – tette hozzá dr. Lénárt Ágota.A számos területet érintő előadás több élethelyzetben történt felmérés alapján mutatta be a tinédzserek lelkivilágát, és egyértelműen kiderült: változatlanul a fontossági sorrend élén helyezkedik el az edző, a család és a gyermek egészséges együttműködése.
