UtánpótlásSport December 8-án Egy nap az utánpótlásért címmel konferenciát rendez az Utanpotlassport.hu szerkesztősége a fiatalok sportjának aktuális kérdéseiről
2022. december 9.
  • instagram
Egy nap az utánpótlásért – konferencia
Keresés:

Sportágak

Atlétika

2022-11-17 09:46

„Azért lehetetlen, mert magyar vagyok?” – a Harvardra készülő Kovács Ferenc Soma új szemléletet kapott Amerikában

A korosztályos csúcstartó középtávfutó, Kovács Ferenc Soma jövőre a Harvardon folytatja tanulmányait; a sokra hivatott fiatal egy évet már Amerikában töltött, és ezen időszak alatt is sokat változott a sporthoz, valamint az élethez való hozzáállása.

Az előző tanévben nemzetközi ösztöndíjjal került a virginiai Woodbery Forest School középiskolába, melyben 800-tól 5 ezer méterig – egyet leszámítva – az intézmény összes kinti és benti futórekordját megdöntötte, majd a nyáron hazaérkezve az 1500 méter U20-as itthoni csúcsa mellé is bevésette a nevét. A 18 éves Kovács Ferenc Soma jelenleg a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium és Szakgimnázium végzős diákja. Itt foglalkozott vele éveken át nevelőedzője, Egri Gyula, aki 2020-ban a veszprémi SVSE-be, Tóthné Stupián Anikó szakmai felügyelete alá adta tovább tanítványát. A fiatal törökbálinti középtávfutó azonban nem csak az atlétikai pályán jeleskedik.

Kitűnő tanulmányi eredményeinek köszönhetően folytatódik az „amerikai álma”, mert a több nívós egyesült államokbeli egyetem invitálása közül elfogadta a legnevesebb kérő ajánlatát:

jövőre a Harvard ösztöndíjas diákja lesz. 

„Többek között azért mentem ki Amerikába, hogy rálátást kapjak az atlétika ottani versenyrendszerére, edzéselméletére, illetve az oktatás és a kultúra is nagyon érdekelt. Örülök, hogy az iskolában sikerült több csúcsot is megdöntenem, és külön büszke vagyok, hogy ötezer méteren a Virginia állami, hetvenes évek végén futott középiskolás rekordot is 14:08 percre tudtam javítani. Nagyon jó tapasztalatokkal tértem haza, és nemrég az is kiderült, hogy jövőre is Amerikában folytatom. A Harvarddal szemben nagy elvárásaim vannak. Jó bizonyítványt akarok, és arra törekszem, hogy motiváló emberekkel vegyem körbe magamat, értékes kapcsolatokat építsek. A német és az angol nyelv mellett szeretnék egy harmadikat is megtanulni, az atlétikában pedig az egyetemi bajnokság mezei futó döntőjébe való bejutás az egyik cél. Az USA-ban ez nagyon kemény versenynek számít, és éppen Virginia államban rendezik, ahová így visszatérhetnék kis időre. A Harvardon folyamatos maradhat a fejlődésem. Tavaly harmincnegyedik lettem mezei futásban az amerikai országos bajnokság döntőjében, aztán tizenegyedik egy mérföldön fedett pályán, majd az amerikai ranglistán a harmadik ötezer méteren. Tehát érzékelhető volt az előre lépés.” 

Kovács Ferenc Soma a Harvard diákja lesz jövőre Forrás: Kovács Ferenc Soma/Facebook

Az iskolában és otthon csak Fercsinek becézett ígéret 3:39.88 percre kozmetikázta az U20-as országos csúcsot 1500-on, de korábban az U18-as hazai rekordot is megjavította 2 ezer méteres akadályfutásban. Emelett láthattuk őt az elmúlt szezonban 800 és 5000 ezer méteren futni, a korosztályához pedig már 3000 méter tartozott akadályon. 

„Nem tartom magamat specializált atlétának.

Ha az ember fiatalként egymással párhuzamosan csinál versenyszámokat, akkor az azokra való felkészülések erősítik egymást. Nagy szerencsém van, hogy Anikó néni vezetésével olyan kitűnő atlétákkal edzhetek Veszprémben, mint Kiss Gergő Xavér, Szögi István vagy Bartha-Kéri Bianka.

A rekordok között teszek különbséget. A kétezer akadály csúcsához hozzátartozik, hogy azt a nyolcvannégy centis gerendamagasságon értem el, amelyet csak néhány éve futnak az U18-osok. A 1500-as rekordot már masszívabbnak gondolom, és azt magasabb polcra is helyezem. Ezen a távon szeretnék nagyot dobbantani a jövő évi U20-as Európa-bajnokságon is. A COVID miatt 2004-es születésűként elmaradt az U18-as Eb-m és az EYOF-om is, így még nem tudtam magamat megmutatni a saját korosztályomban. Most végre az idősebbeket képviselhetem a kontinensviadalon. És az sem kizárt, hogy két számban indulok majd.” 

Bár nem tűnik egyszerű kihívásnak egy Eb-n két középtávfutó versenyszámban indulni, Kovács Ferenc Soma nem aggódik, hiszen a magyar bajnokságon már arra is akadt példa, hogy háromban álljon rajthoz – ezzel is szimulálva egy világversenyen való szereplést. Sokat dolgozik, de bőven van benne tartalék is. 

„Lépésről lépésre haladunk Anikó nénivel, hiszen a cél, hogy majd a felnőttkorosztályban érjek el jó eredményeket. Sok kiaknázatlan terület van még az esetemben, és minden évben hagyunk valami fejleszthetőt.” 

Tóthné Stupián Anikó egyébként Amerikába is folyamatosan küldte az edzéstervet a tanítványának. 

„A kinti edzőm eléggé vaskalapos, idősebb tréner volt, aki nem nézte jó szemmel, hogy az európai rendszerből jövök, és az itteni edzésmintát szeretném követni. Amikor kimentem, megnyertem egy körzeti versenyt, majd egy államit, aztán a régiós döntőben kilencedik lettem, majd az országoson az említett harmincnegyedik. Ezután az edző számára is egyre nyilvánvalóbb lett: ez a gyerek biztosan ért valamihez, mert sikeres. Úgyhogy végül sikerült elfogadtatnom vele, hogy Anikó néni edzésterve alapján készüljek. Ezt azért igyekeztünk összefésülni néhány amerikai futó programjával. A Harvardon ez nem így lesz, az egyetemen ezt már nem tehetem meg. A több egyetemi bajnokot felkészítő Alex Gibby lesz az edzőm, aki mikor találkoztunk, megfogadta, hogy az első két évben a 800 és az 1500 métert erőltetjük majd a szükséges gyorsaság megszerzésének céljából.” 

Kovács Ferenc Soma az U20-as Európa-bajnokságon dobbantana nagyot Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Kovács Ferenc Somának a mentalitása is merőben megváltozott a kint töltött egy év alatt. Ehhez az is kellett, hogy megtapasztalja, mennyivel másabb az atlétika népszerűsége, a sportolók motiváltsága és elismertsége a tengerentúlon.

„Magyarországon, ha a középiskolás bemondja, hogy a foci-, a kézi- vagy a- kosárcsapat tagja, akkor mindenki hanyatt vágódik, míg ha valaki az atlétikát űzi, fittyet sem hánynak rá. Ez Amerikában fordítva van. Nagyon megbecsült a sportág és rengetegen atletizálnak valamilyen formában, szinten. Alapból kicsit törtetőnek tartom magamat és jó értelemben vett küzdő típusnak. Ezzel együtt teljesen új szemléletet sajátítottam el. Az amerikai mentalitást úgy fogalmaznám meg, hogy

nem az esetleges kudarcot tartjuk szem előtt, hanem a dicsőséget, amit elérhetünk. Jóval nagyobb a becsvágy, mint az elbukástól való félelem. Odaállsz és megcsinálod, mert meg tudod csinálni, hiszen sokat dolgoztál érte.

Az atlétikát már egészen fiatalon magas szinten akartam űzni. Tizenkét éves koromban heti nyolcvan-száz kilométert futottam, ami nagyjából öt évvel meghaladta a korosztályomhoz illő mennyiséget. Tizenháromévesen bukkantam rá az interneten Jakob Ingebrigtsen nevére. Norvég, fehérbőrű futóként tartotta a különböző korosztályos világcsúcsokat. Egy év múlva az egész világ felfigyelt rá, és őstehetségként emlegették. Minden este néztem egy részt a valóság showjukból, és azt láttam, hogy fel lehet venni a versenyt a kelet-afrikai futókkal. És aztán Amerikában is ugyanezt láttam. Hát feltettem magamban a kérdést:

miért ne állhatnék én is az olimpiai dobogón? Miért kellene magamat beskatulyázni, és azt gondolni, hogy én magyar vagyok, ezért nem érhetek oda? A saját magunk lebecsülése a legnagyobb blődség, amit sportolóként elkövethetünk.

A lengyeleknek is sikerült kinevelniük egy Marcin Lewandowskit. Ezért simán el tudom képzelni, hogy én leszek a következő európai ember, aki 3:30 körül fut 1500 méteren.” 

(Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt/MTI)