UtánpótlásSport
2024. június 26.
  • instagram
JUNIOR NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG, ÉSZAK-MACEDÓNIA
Keresés:

Sportágak

Jégkorong

2024-05-08 08:51

Mi kellene az újabb szintlépéshez?

Ismét feljutott az A-csoportba a felnőtt jégkorong-válogatott, miután megnyerte a bolzanói divízió I/A-világbajnokságot. De hol tart nemzetközi szinten a hazai utánpótlás? A fehérvári FEHA19 szakmai igazgatóját, Kovács Csabát és a BJA felnőttcsapatának vezetőedzőjét, Kangyal Balázst – a két korábbi kiváló játékost – kérdeztük arról: mit kellene tenni a hátországban ahhoz, hogy a magyar jégkorongsport hosszú távon is megragadjon az elitben?

Lezárult az évad hokisaink számára, a klubok után a válogatottak is befejezték szereplésüket ebben a szezonban, méghozzá emlékezetes sikerekkel. Az U18-as nemzeti csapat áprilisban a negyedik helyen végzett a dániai divízió I/A-csoportos világbajnokságon, és megőrizte tagságát a második vonalban. Korábban az U20-asok hazai pályán szintén bennmaradtak a másodosztályban.

Az i-re a pontot a felnőttválogatottnak – amelynek a 18 éves Nemes Márton is tagja volt utánpótláskorúként – sikerült feltennie

azzal, hogy megnyerte a divízió I/A-vb-t Bolzanóban, és újra feljutott az elitbe. (Az utánpótlás-vb-ken 10 együttes alkotja az élvonalat, a felnőttek között pedig 16 csapat.)

A nagyválogatott először 2008-ban, Szapporóban került fel az A-csoportba, majd 2015-ben és 2022-ben megismételte a bravúrt, így a mostani már a negyedik sikeres próbálkozás volt. Ugyanakkor bennmaradni még soha nem tudott a csapat a legjobbak között, adódik tehát a kérdés: mire van szükség ahhoz – különösen az utánpótlás-nevelés terén –, hogy a hazai jégkorongsport hosszabb távon is megragadjon a topszinten?

„Sok összetevőnek kell a helyén lennie ahhoz, hogy még feljebb tudjunk lépni – kezdte Kovács Csaba, a fehérvári FEHA19 szakmai igazgatója, a Jégkorong Módszertani Központ vezetője, aki a hazai szövetség szakmai bizottságának is tagja. – Nyilván a minél magasabb színvonalú szakmai munka mindennek az alapja. Fontos, hogy az első jégre lépéstől számítva a fiatalokkal olyan szakemberek foglalkozzanak, akik valóban felkészítik a játékosokat a legmagasabb szintre. A nagyválogatott feljutásai kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 2008-as, szapporói A-csoportba kerülésnek köszönhetően a sportágunk tényleg óriásit lépést tett előre a korábbi helyzetéhez képest.

Ezután viszont azzal is szembesülni kellett, hogy amint magasabb szintre értünk, onnan már jóval nehezebb hasonlóan látványos ugrást produkálni.

Jóval erősebb a konkurencia, hiszen a többi nemzet sem nézi tétlenül azt, hogy mi szeretnénk felzárkózni hozzájuk, folyamatos a fejlődés mindenhol.”

Kovács Csaba Forrás: FEHA19

A korábbi 174-szeres válogatott játékos elmondta, a magyar hokisport tényszerűen sokat javult az elmúlt tíz-tizenöt évben, ám nem szabad hátradőlni.

„Igazán jót az tenne a hazai hokinak, hogy ha lenne egy-két kiemelkedő egyéniségünk, nemzetközi szinten jegyzett sztárjátékosunk, akinek a pályafutása motiválhatná a fiatalabb generációt.”

Három éve már négy államilag kiemelt akadémia (FEHA19, BJA, UTE, DVTK) is működik a sportágban, így az intézményi háttér adott a minőségi munkához. Azonban a nevelőműhelyekből kikerülő fiataloknak nincs könnyű dolguk, ha az utánpótlásból szeretnék megugrani a lépcsőfokot a felnőttszintre, ugyanis az Erste Ligában szereplő klubok zöme rengeteg légióst foglalkoztat, így nem sok játékidő jut a magyar játékosoknak.

Látható a tendencia, hogy az Erste Ligás csapatok többsége tizenkét-tizenhárom légióst alkalmaz, és szerintem ez nem jó irány

– mondta Kovács. – A nézetem szerint meg kell találnunk az arany középutat abban, hogy megadjuk a fiataloknak a lehetőséget, de ne adjunk nekik semmit ingyen.”

Három csapat jelent kivételt, ami a külföldiek számát illeti, mivel az Újpest, a FEHA19 és a Budapest Jégkorong Akadémia is kevesebb (hat-hét) légióst játszat, és több időt biztosított a saját nevelésűeknek.

Kangyal Balázs Forrás: BJA

„Az az egyik legfontosabb kérdéskör az utánpótlás-nevelésben, hogy miként tudunk jövőképet adni a fiataloknak, és hogyan tudjuk integrálni őket a felnőtthokiba – folytatta már Kangyal Balázs, a Budapesti Jégkorong Akadémia felnőttegyüttesének vezetőedzője, aki egyébként magyar válogatottsági rekorder 237 szereplésével. –

Ezen a téren bőven lenne hová fejlődni idehaza. Mi államilag kiemelt akadémiaként működünk, ami óriási felelősséggel jár együtt, és e szerint működtetjük a nagycsapatunkat.

Az általános itthoni helyzetet nézve persze biztató jel, hogy mostanra az U20-as és U18-as válogatottunk egyaránt stabil tagja a divízió I/A-csoportnak, vagyis az utánpótlásban a világ legjobb tizenhat csapata közé tartozunk. A közvélemény manapság már magától értetődőnek tartja ezeket az eredményeket, de ha a realitások talaján akarunk maradni, akkor azt kell, hogy mondjuk:

a magyar hoki pillanatnyilag előrébb tart annál, mint amire a szakmai háttere predesztinálja.

Szóval van ok arra, hogy pozitívan értékeljük a helyzetet, de a hiányosságokat is észlelni kell: első körben például több magasan kvalifikált edzőre, szakemberre lenne szükség, hogy a játékosaink a mostaninál is jobb képzésben részesüljenek. Erről a szintről, ahol a magyar hoki most tart, rendkívül nehéz még feljebb lépni, de azért kell dolgoznunk, hogy előbb-utóbb még jobbak legyünk.”

(Kiemelt képen: az U18-as válogatott sorozatban másodszor is megkapaszkodott a második vonalban a korosztályos vb-n  Forrás: MJSZ)